Milyen jelentősége van a talajok sokféleségének? Miért van szükség az országonként eltérő talajosztályozási rendszerek összehangolására? Hogyan értékelődött fel a talajok élelmiszertermelésben és emberi életminőségben betöltött szerepe? E kérdéseket is körüljárta a talajok világnapján tartott akadémiai székfoglalóján Csákiné Dr. Michéli Erika, az MTA levelező tagja, a Szent István Egyetem tanszékvezető tanára és doktoriiskola-vezetője.
A talaj a földművelés korának hajnala óta óta az egyik legfontosabb természeti erőforrás, s a mezőgazdaság gyorsuló fejlődése egyre inkább megkövetelte a talajok tulajdonságainak megismerését, így egy idő után a termőföldnek már nemcsak a területe számított, hanem annak minősége is. A talajosztályozási rendszerek többsége a 19. század közepén, talajgenetikai alapon jött létre a talajon felismerhető jelenségek azonosítása alapján.
A hazai genetikai és talajföldrajzi osztályozási rendszer 9 fő- és 39 talajtípust különít el, de ezek felismerése nagy jártasságot igényel, és olykor szubjektív lehet, míg a modernebb diagnosztikus szemléletű talajosztályozási rendszer igyekszik minimalizálni a szubjektivitást: a talajok besorolása szigorú definíciók és jól mérhető, számszerűsített adatok alapján történik. Ugyanakkor az eltérő alapelvek szerint gyűjtött adatok nehezen összehasonlíthatók, sőt a módszertani különbségek miatt nehézségek merülhetnek fel a globális talajtérképek és -adatbázisok szerkesztésekor is.
Mindezek miatt szükségessé vált a különböző osztályozási rendszerek összehangolása és az eltérő módon osztályozott talajok megfeleltetése, melyben fontos mérföldkőnek számított az Európai Unió és a Nemzetközi Talajtani Unió hivatalos korrelációs rendszerének kidolgozása.
A Világ Talajainak Referencia Bázisának (World Reference Base for Soil Resources, WRB) jelenleg hivatalos rendszere Csákiné Dr. Michéli Erika közreműködésével készült el, s számos nyelven hozzáférhető, fontos részét képezi a hazai és nemzetközi oktatási anyagoknak.
A globálisan összehangolt, friss és megbízható talajinformációk ismerete a napjainkban egyre fontosabbá váló precíziós gazdálkodás fejlesztéséhez és a talajok védelme szempontjából egyaránt nélkülözhetetlenek – hangzott el a székfoglalóban.
A megújított, még nem hivatalos, de a szakmai közösség által már elfogadott és gyakran alkalmazott osztályozási rendszer központi egységeiként 15 hazai talajtípus került elkülönítésre, melyek azonosításához objektív határozókulcsot is készítettek.
