Az esőszerű öntözési mód használatával nem csak a növények vízpótlását tudjuk megoldani, ugyanis kertészeti növények termesztésénél más agrotechnikai célok megoldására is kiépíthetjük az öntözőtelepet.
Fagyvédelmi öntözés
Az ültetvényt károsító lehűlésnek két fő megjelenési formája van a tenyészidőszakban. A szállított (advektív) fagyok jellemzője, hogy az adott területre hideg légtömeg (pl. északi-sarki eredetű) áramlik be, és kiszorítja az ott található melegebb levegőt. Amennyiben ezt jelentősebb légmozgás kíséri, a hőtermelésre vagy a hőkisugárzás mérséklésére alapozó fagyvédelmi módszerek hatástalanok.
Ha hiányzik a terület fölött a melegebb légréteg, úgy a légkeveréses módszerek is hatástalanok. Az előzőek miatt nehéz vagy egyes esetekben lehetetlen védekezni ellene. Szerencsének mondható, hogy 6-7 tavaszi fagyból szállított fagy általában egyszer fordul elő.
A kisugárzási (radációs) fagyok kialakulásának oka az, hogy a földfelszín sokkal több hőt veszít, mint amennyit napközben a sugárzó nap átadott, így az alsó légrétegek kisebb-nagyobb mértékben 0°C alá hűlnek. Általában jellemzője a „tökéletes szélcsend”, valamint az, hogy csak az alsó néhány méteres légréteg hűl le kritikusan, de fölötte (5-20 m magasságban) 0°C feletti, de legalábbis az ültetvény levegőjénél jóval magasabb hőmérsékletű légréteg található.
Ennél fogva a kisugárzási fagyok ellen a hőtermelésre alapozó módszerek – jobb vagy rosszabb hatásfokkal – felvehetik a versenyt.
A fagyvédelmi öntözés azon a zikai tényen alapszik, hogy a zöld növényi részek fagypontja a belül található oldott anyagok, sók hatására -1 és -3oC között van. A víz fagyáspontja kb. 0oC-nál van, és a jég kristályosodása során jelentős hő szabadul fel, mely képes a fagyáspont fölött tartani a jégbe zárt növény hőmérsékletét.
A hő felszabadulásán túl a jég rossz hővezető, így lassítja a légkör hűtő hatásának érvényesülését. Gyakorlatban öntözéssel kb. 7oC hőmérséklet-különbséget tudunk kiegyenlíteni.
A kisugárzási fagyok ellen a hőtermelésre alapozó módszerek – jobb vagy rosszabb hatásfokkal – felvehetik a versenyt
Fagyvédelmi öntözés lombkorona alatt (fotó: T.Á.)
Az öntözés indításának eldöntéséhez ismernünk kell a légkör jellemzőit. A fagyvédelmi öntözés csak radációs fagyok ellen alkalmazható. A kis sebességű szél fokozza a párolgást, ezért több vizet kell adagolni. Kisugárzás esetén a növények hőmérséklete nem egyezik meg a levegőben mért adattal, annál 1,5-2oC-kal is alacsonyabb lehet.
A növények tényleges hőmérsékletére egy nedves anyagba csavart hőmérővel tudunk következtetni. A növények hőmérséklete függ a relatív páratartalomtól is, ahogy az az 1. számú táblázatban látható.
A táblázatot elemezve megállapíthatjuk, hogy egy fagyos reggelen a nap melegítő hatására a légkörben magasabb hőmérsékletet mérhetünk, mint a növények felszínén. Ha a relatív páratartalom 100%, úgy a száraz és nedves hőmérők adata megegyezik.
A hőmérsékletet 0,5oC pontosságú hitelesített, radációs ernyővel védett hőmérővel mérjük.
Fagyvédelem lombkorona feletti öntözéssel
A kivitelezés során a következőket kell figyelembe venni:
- Az öntözőtelepet speciálisan a fagyvédelemre kell kiépíteni. A gyakorlatban ez egy önálló rendszert jelent víztározóval, szivattyúval, csőhálózattal, szórófejjel. A növényzetnek el kell viselni a lerakódó jég tömegét, ezért a fás szárú vagy támrendszeres növények alkalmasak fagyvédelmi öntözésre.
- A kijuttatott víznek folyamatosan szolgáltatni kell a hőenergiát a növény belső hőmérsékletének fenntartására, valamint a víz egy részének párolgásához, ezért egy minimális intenzitást állandóan biztosítani kell.
- A fagyveszély elmúltával a jég oldódásához és a víz párolgásához hőenergia szükséges, melyet a légkör csak 6oC elérése után képes szolgáltatni. Ha az öntözést ennél a hőmérsékletnél korábban állítjuk le, úgy magunk fogjuk lefagyasztani a növényállományt.
- Szabadföldön a szórófejek forgási sebességének egy perc alatt kell lennie, és kerülni kell a finom, ködszerű porlasztást, mivel ez jobban párolog, és fölöslegesen hőt von el.
- Az öntözést a fagy várható megérkezte előtt, a léghőmérséklet 1-2oC-os értéke esetén már el kell kezdeni.
- A legkisebb tervezhető intenzitás 4 mm/óra, CU>80% és 0-6 km/óra szélsebesség mellett. A maximálisan tervezhető mennyiség nem több mint 7 mm/óra, mivel az ebből képződő jégtömeg már összetöri a legerősebb növényt és támrendszert is, valamint a rendszer kiépítése nagyon költséges.
- Az öntözést folyamatosan végezni kell. Növényzet feletti billenőkaros szórófejet használva ez 40 m3 vizet jelent óránként. Különleges, a növénysort öntöző szórófejet (flapper) használva ez a mennyiség a felére csökkenthető. Hatórás védekezéssel számolva ez 240 m3 vizet jelent 1 ha-ra, egy reggelen.
A korona feletti fagyvédelmi öntözésre a környező országokban több példát is láthatunk, ahol a gazdák jó eredményről számolnak be. Hazánkban az adottságok mások, melyeket figyelembe kell venni. Az osztrák, olasz gazdák magasabban termesztik az almát, így a virágzás eleve később következik be, ilyenkor a légkör jellemzői gyorsan javulnak, rövidebb ideig kell öntözni.
A másik tényező, hogy nem kell számolniuk az advektív faggyal, mivel többé-kevésbé zárt völgyekben találhatók a gyümölcsösök. Ezekben az ültetvényekben speciális meteorológia állomások működnek, melyek a fagyvédelemre kerültek kifejlesztésre.
A gazdát mobiltelefonon keresztül folyamatosan tájékoztatják a légköri elemek pillanatnyi értékéről, és javaslatot tesznek az öntözés beindítására, ami távolról is megtehető.
Fagyvédelem lombkorona alatti öntözéssel
Egyes gyümölcsösöket a korona alatt elhelyezett mini szórófejekkel öntözünk. Ezek a szórófejek is lehetőséget adnak bizonyos fagyvédelemre. A védekezés sikeres lehet, ha a radációs fagy értéke nem nagyobb -2,5oC-nál, a talajfelszín száraz és a relatív páratartalom alacsony.
A kijuttatott víz növeli a levegő páratartalmát, amely visszatartja a talajból kisugárzott energiát. A víz energiatartalma a fagyás során felszabadul, és emeli a hőmérsékletet. Ez a módszer nem igényel folyamatos vízkijuttatást, az öntözés néhány percre megszakítható.
A virágzás késleltetése
Egyes években a tavaszi felmelegedés szokatlanul korán köszönt be, és azzal a veszéllyel jár, hogy a megindult vegetációt, virágzást egy későbbi lehűlés károsítja. Az ültetvény felső öntözésével, a mikroklíma hűtésével késleltethetjük a virágok korai megjelenését, csökkenthetjük az elfagyás esélyét. A hatást a víz párologtatásához szükséges hő elvonásával érjük el, ezért esős, meleg időjárás beköszöntével a módszer nem alkalmazható.
A hatást megbecsülhetjük, ha ismerjük a növény életműködéséhez szükséges minimális hőmérséklet (ez általában mintegy 5oC) és az egyes növekedési fázisok eléréséhez szükséges hőösszeg nagyságát. Az öntözött és nem öntözött területen mért hőösszegek összehasonlításával következtethetünk a virágzás eltolódásának mértékére.
A jó eredmény eléréséhez alkalmazott intenzitás 3 mm/óra, CU>80% legyen. Az öntözés során arra törekedjünk, hogy 5oC fölött a rügyek vizesek legyenek! Naponta többszöri kis vízadag kijuttatásával tartsuk nedvesen a növényt!
A növénytermesztési tér hűtése
Hazánkban a légköri aszály nyaranta többször is előfordul. A levegőben ilyenkor olyan alacsony a páratartalom, hogy a növény nem képes a párologtatáshoz, saját maga hűtéséhez elegendő vizet szállítani még abban az esetben sem, ha az a talajban rendelkezésre áll. Ilyenkor a növény asszimilációja csökken, megáll, így gazdasági kár keletkezik.
A légkörbe vizet juttatva növeljük a páratartalmat, csökkentjük a hőmérsékletet, így csökken a növény vízigénye. Az öntözőrendszernek képesnek kell lennie gyakori, kis vízadagok kijuttatására a levél felületére. Az öntözést kontinentális eredetű növények (pl. sárgarépa, burgonya) esetében 28oC, mediterrán eredetűek (pl. paprika, tojásgyümölcs) esetében 32oC fölött kezdjük!
Az öntözési ciklus meghatározásához vegyük figyelembe, hogy a leveleket a kritikus hőmérsékleti érték fölött állandóan nedvesen kell tartanunk. A jól végzett öntözéssel az állományban mért hőmérséklet 5oC-kal is alacsonyabb lehet a nem öntözötthöz viszonyítva.
SZERZŐ: DR. TÓTH ÁRPÁD • AQUAREX ’96 KFT.
