Nyolcadik alkalommal rendezték meg a paprika napot, aminek ezúttal Derecske adott otthont, ahol a KITE Zrt. kertészeti telephelyén hallhattunk előadásokat tendenciákról, hatékonyságról, árakról, fajtákról – és egy korszerű fóliaház kulisszatitkaiba is bepillantást nyerhettünk.
Megéri vagy nem?
Magyarországon a paprikatermesztő terület az elmúlt húsz évben jelentősen csökkent, miközben a termésmennyiség a szabadföldön kisebb mértékben esett vissza, hajtatásban pedig – egy-két gyengén növekvő évet leszámítva – stagnált. Kicska Tibor agrár-közgazdász tehát joggal tette fel a kérdést: gazdaságos-e egyáltalán paprikatermesztéssel foglalkozni?
A gazdaságosság megítéléséhez költség-haszon elemzések és beruházásgazdaságossági vizsgálatok készültek üzemi szinten, termelői adatgyűjtésekre alapozva. Az eredményekből kiderült, hogy hideghajtatásban a legjellemzőbb technológiák (a talajos és a talaj nélküli TV paprika termesztése) gazdaságosak, hiszen az éves ágazati eredmény mindkét technológiában erősen pozitív (a talaj nélküli termesztésben kiemelkedően), míg a beruházáselemzések azt mutatják, hogy a kezdeti beruházás a talajos termeléssel a nyolcadik, míg a talaj nélküli hajtatással a harmadik évben megtérül.
A szabadföldi kápia- és pritaminpaprika-termesztés szintén megfelelő jövedelemtermelést képes biztosítani, azonban a gazdaságosság megítélését erősen árnyalja, ha a szántóföldi növényekkel összehasonlítva vizsgáljuk a paprikatermesztést. Az alapvető termelési erőforrások tekintetében a szántóföldi növények termelése kedvezőbb helyzetben van, ez alól egyedül a termőföld jelent kivételt, hiszen egységnyi jövedelem eléréséhez a paprikatermesztésben lényegesen kisebb területre van szükség, mint a szántóföldi növényekkel.
Összességében a paprikatermesztés mind szabadföldön, mind pedig hideghajtatásban gazdaságos lehet, ehhez azonban sok tényező együttállása szükséges, amelyek közül kiemelkedő jelentőségű az input oldalon a megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerő megléte, míg output oldalon a megfelelő piac, ami stabilitást tud biztosítani a termelőknek.
Paprikatermesztés a nagyvilágban
A világ paprikatermelése folyamatosan nő; 2017-ben meghaladta a 36 millió tonnát. A legnagyobb hányadát, a termelés 65%-át Ázsiában állítják elő. Európa 3,8 millió tonnával részesedik, ami a világtermelés mintegy 11%-a. A legjelentősebb paprikatermelő európai országok a mediterrán régióban találhatók, de a hajtatás jelentősége a Benelux államokban a legnagyobb. A termőterület csökkenése mellett az árumennyiség jelentős növekedése történt az utóbbi években. Az EU-tagállamok éves termelése 2,5 millió tonna körül van, itt élenjár Spanyolország, 1,2 millió tonnával.
És mi a helyzet itthon?
A szabadföldi paprikatermesztés területe 2000-hez viszonyítva drasztikusan visszaesett: 3500 hektárról 700 hektárra, a megtermelt mennyiség pedig a negyedére zsugorodott, bár az átlaghozam javult. A hajtatás esetén is megfigyelhető területcsökkenés, 2400-ról 1500 hektárra. A csökkenés talán megállt, a korszerűsítéseknek köszönhetően pedig emelkedett a hozam, így a megtermelt mennyiség ismét eléri az évi 180 ezer tonnát. A megtermelt fajtakör igen változatos, de a legnagyobb arányban még mindig a fehér, töltenivaló paprikát hajtatják, miközben jelentősen nőtt a színesen fogyasztott típusok – kápia, bocskor, blocky – iránti kereslet.
Tendenciák a polcokon és a vevő kosarában
A paprika legfőbb értékmérő tulajdonságai a fogyasztó és kereskedő számára: a méret, szín, pulton tarthatóság, frissesség, szermaradék-mentesség, nyomonkövethetőség, beltartalmi értékek (összetétel, íz), bogyó héjvastagsága („rágósság”, emészthetőség). A termelők nagyon széles fajtaválasztékból választhatnak, kb. 230 fajtát kínálnak a vetőmag-forgalmazók. Az elmúlt években jelentős változások történtek a paprika forgalmazásában. A globalizáció hatása a hazai paprikaértékesítést is befolyásolja. Az áruházlánci értékesítés nő, az egész éves értékesítés jellemző minden fajtatípusból. Télen a magyar termelésű áru magasabb áron, legtöbb esetben csomagolt formában értékesíthető, a nyomonkövethetőség és a minőségbiztosítás alapkövetelmény, és csak minőségi, friss árut lehet értékesíteni. A csomagolt, kiszerelt áru aránya növekszik (télen szinte teljes körű), a tudatos fogyasztók megnyugtatására a növényvédőszer-maradékok határértéke drasztikusan csökkent, az integrált és/vagy biológiai növényvédelemnek köszönhetően. Összességében elmondható, hogy a fogyasztók a beltartalomra is elkezdenek figyelni.
Sebességet vált a tápkockás palántanevelés – Korszerű növényházat avattak Derecskén
Új piaci lehetőségeket és modernizált, környezettudatos palántanevelést ígér a KITE Zrt. Derecskei Kertészeti Telephelyén végzett növényház-korszerűsítés, mely a nagyközönség számára a VIII. Magyar Paprika Napja rendezvényen mutatkozott be. A beruházás előkészületei 2016-ban történtek meg, a tesztüzemre 2019-ben került sor, teljes kihasználtságában pedig a következő években működik majd a létesítmény.
A kezdetektől…
A ’80-as évek közepén kezdődött a nagyüzemi zöldségtermesztés a KITE Zrt. Derecskei Kertészeti Telephelyén, ahol elsősorban a szántóföldi termesztésre állítottak elő palántákat, amire inputanyag-forgalmazás és gépértékesítés is épült a továbbiakban. A piaci igényeket jól illusztrálják a közelmúlt számai: 2015-ben már kb. 30, míg 2016-ban 35 millió palánta került ki a 4,8 hektár 91 palántanevelő sátrából, az összesen 3,3 hektár hasznos felületről. A fokozatos fejlesztésnek, a piac változásának azonban természetes velejárója, hogy új igények, körülmények merültek fel, a modernizáció elvárt és elkerülhetetlen lett, a különálló sátrakban a szélhatás és a nem megfelelő fűtési körülmények miatt nagyon nehéz volt elérni a homogén növényállomány kialakítását. A megemelkedett gázfogyasztás miatt a korai időszakban nem voltak gazdaságosan fűthetők a sátrak, a fajlagos nagy hőleadó felület miatt. A gépesíthető folyamatok száma minimális volt, ezzel összefüggésben pedig aránytalanul nagy volt a telep kézimunkaigénye.
…a mai napig
A Kertészet korszerűsítése – üveg- és fóliaházak létesítése, energiahatékonyságának növelése geotermikus energia felhasználásának lehetőségével című pályázat igénybevételével egy nagy légterű, 17 050 m2 alapterületű, blokkrendszerű növényház építését célozták meg. A beruházás a működési költségeket jelentősen csökkenti, a fóliaház fűtését egy 1 600 méter mély, pozitív termálkút adja, melynél a felmelegedése után nincs szükség elektromos energiára a víz felszínre hozásához, vízhőmérséklete pedig 85°C. A növényház működtetésével közvetlen energiaköltség nem keletkezik az áramdíjat kivéve, hiszen a termálvizes fűtés a szükséges hőenergia 100%-át biztosítja.
A diffúz fóliás növényházban napokon belül indul a szezon
A növényházat nem üveg, hanem egy több rétegű, felfújt, ún. diffúz fólia borítja, mely a szigetelőrétegnek köszönhetően megnyújtja a palánta-előállítási szezont, és jelentősen csökkenti a fűtési igényt – télen melegebb, nyáron hűvösebb klímát biztosít, mint a hagyományos palántanevelő sátrak. A több rétegnek köszönhetően jobb a hőszigetelés, a speciális bordázat pedig magasabb szerkezetterhelhetőséget jelent, a fólia által átengedett UV-sugárzás hatására pedig a palánták edzettebbek. A diffúz fóliának köszönhetően a szórt fény aránya jelentősen nő, így a fólia megvédi a növényt a nap káros, égető sugaraitól. A fóliaház modern szellőző- és öntözőberendezéssel ellátott, az öntözőrendszer tápoldatozásra és növényvédelmi beavatkozásra is alkalmas. A beruházással az eddigi 30 millióról 60 millióra emelkedhet az előállított minőségi palánták száma, a korábbi holt időszakok kihasználásával.
