Az őszi búza az egyik legrégebbi termesztési hagyományokkal és legnagyobb termőterülettel rendelkező növényünk. Joggal és nagy biztonsággal kijelenthetjük róla, hogy a termesztés útvesztőit az elmúlt évszázadokban a magyar gazdálkodók kiismerték.

Vajon valóban így van ez? Úgy gondoljuk, igen, azzal a megjegyzéssel, hogy a búzatermesztés tudománya, gyakorlata – már csak a piaci igények változása miatt is – folyamatosan változik. Ha a gabonatermesztésre mint dinamikus folyamatra tudunk tekinteni, kijelenthetjük, hogy „képben vagyunk a témában”.

Az elmúlt 30-40 év történéseit közelebbről nézve érzékelhetjük, hogy a termesztés folyamata nagy változásokon ment keresztül. Az utóbbi tíz évben a minőségi búza termesztése, mint termesztési cél, szinte megszűnt. Jelentős változások zajlottak le a fajtahasználat kérdésében, mindemellett megjelentek és egyes területeken rendkívül népszerűek lettek a hibrid búzák. Ezzel szemben a tápanyag-gazdálkodási oldalon csak a 30-40 éves „klisék” vagy ezeknek a „ráncfelvarrott” áramvonalasításai maradtak. Ezekkel a régi adatokkal számol a modern kor gazdája, és ezeket „etetik” fel a digitalizáció testébe, miáltal a mesterséges intelligencia is ezen „okosodik”. Az a véleményünk, hogy ez a széttartás az ismeretanyagban és a termesztési szokásokban a jövőben sem gazdaságilag, sem ökológiailag nem lesz kifizetődő. A MA termelője a gazdaságossági kényszer nyomását, illetve a folyamatos jelenben a környezetvédelmi elvárások fokozódását kevésbé érzékeli. Márpedig, ha a búzatermesztés gyakorlata változik, akkor az elvárások sem lesznek statikusak. Aki ezekre figyel, az már érezheti is az új idők szeleit. Szemmel tartva a változó folyamatokat és a várható változásokat, tíz éve végzünk őszibúza-trágyázási kísérleteket az ország több régiójában, többféle talajtípuson. Az alap trágyázás vizsgálata mellett különös figyelmet fordítottunk a nitrogéntrágyázásra és a fajták/hibridek nitrogénreakciójának vizsgálatára, illetve az azt kiegészítő gyakorlatra is. Húsz őszibúza-fajta/-hibrid reakcióját vizsgáltuk a különböző nitrogéndózisokra és a lombtrágyázási kezelésekre. A kísérletek során a parcellák nitrogénadagján túl kijuttatott lombtrágyák és huminsav készítmények részéről sem mennyiségi, sem minőségi tekintetben nem mutatkozott jelentős hozzáadott érték. Az eredmények ismeretében 2019ben szűkítettük a kezelésszámot. Három népszerű fajtára/hibridre fókuszáltunk. A kezelésekben megtartottuk a korábbi kísérletekben hatékonynak bizonyult nitrogéndózisokat 60 kg/ha és 240 kg/ha közötti aktív hatóanyagszinteken, és beterveztük ezeknek a dózisoknak az osztott kijuttatásait is. Az egyszeri, kora tavaszi kijuttatás mellett teszteltünk egy őszi-tavaszi megosztást, illetve – a hazánkban elterjedt őszi adag alkalmazása mellett,– a tavaszi dózis megosztását, ahol az egyre népszerűbb gyakorlatot követve a második tavaszi nitrogén fejtrágyázásra folyékony nitrogénformát választottunk. (A részletes kezelés listát az 1. táblázat tartalmazza.) A kísérleteket az ország három pontján (Püski, Dalmand, Derekegyház), három eltérő talajtípuson állítottuk be. Lapzártáig a püski helyszín eredményei álltak rendelkezésre, jelen írás keretei között erről tudunk beszámolni. A további két kísérletről a későbbiekben adunk tájékoztatást. A vizsgálatot négy ismétlésben kisparcellákon, a kéttényezős kísérleteknek megfelelő elrendezésben állítottuk be. A kísérletet év közben is nyomon követtük, értékeltük. A szükséges műveleteket és a betakarítást parcellagépészeti technikával végeztük.

Három genotípus – három eltérő reakció

A három genotípus (melyeket A, B és C betűkkel jelöltünk) a kísérletben alkalmazott nitrogéndózisokra és azok megosztáskombinációira teljesen eltérő reakciókat adott.
Az „A” fajta/hibrid minden kezeléscsoportban kiváló N-reakciót mutatott, még a 240 kg/ha aktív hatóanyag kijuttatása is szignifikáns termésnövekedést eredményezett. Az adagok megosztására ugyanakkor ez a fajta egyáltalán nem reagált, az ilyen jellegű „törődést” a kísérletben többletterméssel nem hálálta meg. A „B” jelű fajta/hibrid semmilyen megosztáskombinációban nem mutatott nitrogénreakciót, a kijuttatott dózisoknak 60 kg/ha hatóanyag fölött semmilyen termésnövelő hatása nem volt. Amennyiben egy kisebb őszi és egy nagyobb tavaszi adagra osztottuk a 60 kg/ha feletti dózisokat, a magas nitrogéndózissal szignifikánsan magasabb terméseredményeket értünk el. A genotípus egyik alkalmazott dózis esetében sem adott pozitív termésválaszt a kétszeri tavaszi kijuttatásra.

Az „A” jelű fajtának az alkalmazott nitrogéndózisokra és azok megosztására adott reakciói

A „B” jelű fajtának az alkalmazott nitrogéndózisokra és azok megosztására adott reakciói

A „C” jelű fajtának az alkalmazott nitrogéndózisokra és azok megosztására adott reakciói

A „C” betűvel jelzett fajta/hibrid termése 120 kg/ha alkalmazott nitrogén hatóanyagfelhasználásig több kombinációban is emelkedett, bár ez a termésválasz 60 kg/ha hatóanyag-felhasználás fölött statisztikailag már nem volt igazolható. Ha az adagokat egyszeri kora tavaszi kijuttatás helyett megosztottuk (ősz+tavasz I. vagy ősz+tavasz I-II.) a termésszint szignifikánsan csökkent.

Vetésidő: 2018. 10. 08 • parcellaméret bruttó: 1,5 mx9 m • vetőgép: Wintersteiger Monoseed DT

A nitrogénválasz nem igazolta a tapasztalatot

A kísérletben a kezelések és kezeléskombinációk hatására három teljesen eltérő karakterisztikájú genotípus rajzolódott ki. A hazai köztermesztésben népszerű, nagy területen termesztett, kiváló tulajdonságokkal rendelkező három fajta/hibrid 2019-ben, dunai öntéstalajon a magyar nitrogéntrágyázási gyakorlathoz képest teljesen atípusos nitrogénválaszt adott.

A korszerű agronómiai adatokat, információkat sem a hagyományos, sem a precíziós gazdálkodás nem nélkülözheti

Jelentős eltérések a genotípusok között

Az elmúlt évtized végén volt néhány olyan kísérletünk, amelyek eredményei a kialakult hazai nitrogénmegosztási gyakorlatot nem erősítették meg, de ezt akkor elegendő mennyiségű információ hiányában nem tartottuk kellőképpen megalapozottnak. A későbbi vizsgálatok (nitrogénreakció és nitrogénformák vizsgálata) több éves eredményei alapján felvetődött, hogy ezeket a tényezőket – a tisztánlátás érdekében – újra vegyük be a kezelések sorába. Az első kísérleti eredményekből megtapasztalhattuk (amit a korábbi évek eredményei is teljesen alátámasztanak), hogy az őszi búza – mint növényfaj – tápanyag-dinamika vagy nitrogénkarakterisztika szempontjából nem tekinthető egységesnek. A fajták/hibridek között jelentős eltérések vannak. Vizsgálatunk rámutatott, hogy hasonló mélységű, megalapozott háttéreredmények nélkül okszerű tápanyag-utánpótlást végezni lehetetlen. Arról nem is beszélve, hogy a helyspecifikus gazdálkodásban változó dózisú nitrogéntrágyázási javaslatot adni – fajtaszinten és tábla alatti szinten – teljesen megalapozatlan. A teljes kép kialakításához természetesen még számos vizsgálat szükséges, más évjáratokból, területekről és talajtípusokról. A bemutatott eredményeket jól árnyalhatják majd a dalmandi és a derekegyházi terméshozamok, illetve a nitrogénkezelésekre jelentkező beltartalmi mutatók változásai a három helyszínen.

A korszerű agronómiai adatokat, információkat sem a hagyományos, sem a precíziós gazdálkodás nem nélkülözheti. Ezek nélkül a termelés és azagrárdigitalizáció is csak „vakrepülés”. A költséges gépészeti és digitalizációs technikák megtérülése valós, használható adatok nélkül versenyhelyzetben teljesen elképzelhetetlen. Ha szeretnének távolabb látni az illúzióknál, javasoljuk, hogy regisztráljanak az AgroFIELDshow valamelyik rendezvényére. Csatlakozzanak az AgroFIELD Termelői Club-hoz, ahol az elkövetkezendő években arra törekszünk, hogy az információt megtisztítsuk a dezinformációtól, és közelebb kerüljünk a valós haszon eléréséhez.

Őszibúza-kísérletek kivitelezése, adatgyűjtése, értékelése: