Lajos Mihállyal, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk az idők változásáról, az alkalmazkodás kényszeréről és lehetőségeiről.
– Első kérdésem arra irányul, hogy hogyan látja a mezőgazdasági termelést, mint gazdasági tevékenységet körülvevő világ változásait?
– 30 évvel a politikai és gazdasági rendszerváltás után a világ és Magyarország egy újabb korszakhoz, újabb változáshoz érkezett. A reformok az élet minden részére, így a mezőgazdaság területére is kiterjednek. A jelent a hagyományos értékek tagadása jelenti, a jövőt a határtalan fantázia a digitalizációban festi le. Átmenet idején a jelen a félmegoldások korszaka. A múlt értékeit, az elkövetett hibák miatt, az előnyeikkel együtt, a „fürdővíz és a gyermek” mintájára kivezetjük (kiöntjük). A keletkezett űrt sokszor „frissen sütött” innovációkkal töltjük fel, melyek általános jellemzői, hogy a megszületett ötletek jelentős része – természetüknél fogva – szellemi szemét, és a piacról eltűnik vagy meg sem jelenik. Némelyeket marketingerőtere lebegtet az üzletfolyam hordalékaként. Ezt tudják a befektetők is, hiszen ezeknek az ötleteknek a „megreptetésére” tőkejövedelmet (puhapénzt) kockáztatnak, amelynek ha jelentős része el is vész, a befektetőnek ez nem fáj, hiszen nincs mögötte konkrét erőfeszítés. Az új ötlet fejlesztésének és megtérülésének gyorsnak kell lenni, hogy a befektetői bizalom megmaradhasson. A határidőkényszer és a fejlesztési költségek optimalizálása kikényszeríti azt, hogy a fejlesztések a piacon (a vásárlónál) is folytatódjanak. Az adott input vagy szolgáltatás félkész termékként kerül bevezetésre, így az innováció kifejlesztése már a vásárló erőforrásait is igénybe veszi. Korábban hatásos, de „eretnekké” vált megoldások helyét szerencsés esetben „nullszériás” innovációk veszik át, melyek ugyan megfelelnek a kor elvárásainak, de hatékonyságuk messze elmarad a megszokott megoldásokétól. A termelő tehetetlenül áll a sokasodó kihívások előtt. Sokszor megkérdőjelezhető az innováció hatékonysága gazdasági (termelői) oldalon. Vagy a termék ugyan tudná az elvárt hatékonyságot, de lehet, hogy hatékony alkalmazásának feltételei – a gyors piacra lépés miatt –a változó körülmények között kidolgozatlanok.
– Mi a véleménye az élet minden területén egyre nagyobb teret nyerő digitalizációról?
– Létezik az a mind jobban körvonalazódó elmélet, hogy a digitalizáció, a Big Data és a mesterséges intelligencia (MI) mellőzi majd a más típusú tudást és a tudást hordozó embert. Tény, hogy az ember közreműködése bizonyos ismétlődő, rutin feladatokból már ki is került, illetve az is prognosztizálható, hogy a jövőben egyes szakterületeken a mesterséges intelligencia akár egyeduralkodóvá is válhat. Az „MI” is más tudományterületek adatait optimalizálja digitalizáció útján – nem is eredménytelenül –, de ez MA, a „folyamatos jelenben”, a valós problémamegoldások szintjén NEM TART SEHOL. A kérdések sokkal számosabbak, mint a válaszok. Ez a cikk a jelenben íródik, a MA problémáinak megoldásaira keresi a lehetőségeket.
Módszertan kidolgozása és kivitelezése a probléma megoldására+videó a kivitelezésről Háttérben a hatékony, előtérben a kezelt, de hatástalan megoldások
Ma a földről, a földön járó ember perspektívájából nézve, az adatgyűjtés, az adatbányászat fázisát érzékelhetjük, természetesen nem elfeledve azt a tényt, hogy a háttérben nagyon komoly, az új világot megalapozó alap- és az alkalmazott kutatások is gőzerővel folynak.
– Több szempontból is gyorsan változó, ebből következően átmeneti jellegű időszakot élünk. Milyen tipikus sajátosságok mutatkoznak a mezőgazdasági termelés terén?
– Az átmeneti időszak igényli az átmeneti, átsegítő megoldásokat. Az időszak hosszát nem ismerjük, de az most már nagyon fáj, hogy a megszokott hatékony megoldásokat a „korszellem” kicsavarja a kezünkből, és a keletkezett űrt „vattamegoldásokkal” tölti fel, amit aztán a kreatív marketing transzformál át a tudatunkban hatékony megoldássá. Ez a „mezőgazdasági antidepresszáns” is csak addig hatékony, amíg a támogatási rendszer és az elfogadható terményár kettős fájdalomcsillapító kombinációja a háttérben segíti megalapozni a „bódulatot”. A helyzet a jövőre nézve nem rózsás.
Agronómiai kísérletek üzemi elvégzése – példa
A V1 hibrid a gyenge(!) termőzónában az adott termőhelyen és évjáratban 90 ezer/ha tőszámnál érte el a termésoptimumát 14 tonnás termésszinten, kedvező évjáratban, míg a jó és közepes termőzónában nem rendelkezik tőszámreakcióval. A V2 hibrid az adott évjáratban és termőhelyen 90 ezer tő/ha esetén érte el a termésmaximumát minden termőzónában, amelynek mértéke minden zónában alulmaradt a másik genotípus termőképességével szemben. (Két zónában még az alacsony tőszámok is jobban teljesítettek a V1 hibridnél.)Ehhez hasonló, több táblára és évjáratra kiterjedő vizsgálat nélkül nincs valós tőszám-differenciálás, csak találgatás. Csak megalapozó vizsgálatok után lehet gazdaságra, táblára és hibridre szabott, haszonnal is kecsegtető változótőszám-javaslatot adni. „Kell egy csapat!”
Nem akarok senkiben félelmet kelteni, és egyik termelőtársamnál sem kívánom elrontani a mának, a pillanat megélésének élvezetét. Ezért nem sorolom az aggodalmaimat, amelyek beárnyékolhatják ezt a – történelmi léptékben nézve pillanatnyi – jólétet, egyes esetekben már-már szakmai nihilt. Mindenki vegye le a saját napszemüvegét (még mielőtt az hályoggá fejlődik) vizsgálja meg a horizonton tornyosuló felhők jóslatait, és következtessen a jövőbeni helyzetre!
– Milyen választ ad Agrofil erre a helyzetre?
– Nos, mivel csontomig hatol a hatástalanság kínja (pl. drótféreghelyzet, 2019), szükség van az előremenekülésre. Szeretnénk egy összetartó, tartós szakmai közösséget építeni, melyben a termelők, a komfortzónájukat elhagyva, saját kezükbe veszik – a termelésen túl – a hézagos innovációk kifoltozását, megismerik, és saját helyükön kezelik a rendelkezésükre álló új megoldásokat vagy az új és a régi, de még engedélyezett technológiák hatékony kombinációit.
Természetesen nem titkolva a „nyereségvágyat” és az „előre megfontolt szándékot”, azokat a kísérleti kapacitásainkat és tapasztalatainkat szeretnénk ebbe a közösségbe felajánlani, amelyek a jövő közös fejlesztéseit, tesztjeit megalapozhatják. Sok minden változik és még több minden fog változni, amely változásokhoz meg kell találni a megoldásokat. Ezek a válaszok nem felülről vagy kívülről fognak érkezni, ezt a közösség tagjainak kell együtt „kiizzadniuk”. Fontos, hogy a fejlesztés az értékesítéstől független legyen, a benne résztvevők az ügy iránt legyenek elszántak. Ma, bőség idején a jövő jó, valóban hatékony és takarékos megoldásainak a megtalálására költeni sokkal könnyebb, mint szűkös kényszerhelyzetekben.
Az AgroFIELD Termelői Clubba keressük azokat a gazdaságokat, akik a rendszerbe lépve, területeikkel, rendelkezésre álló erőforrásaikkal és befizetéseikkel létrehoznak egy független szakmai információs és fejlesztési rendszert. A klubtagság tekintetében a gazdaság mérete nem lényeges szempont. Annál sokkal fontosabb, hogy legyünk elkötelezettek, és évente ne sajnáljunk néhány ezer forintot hektáronként azért, hogy mindig saját, piacfüggetlen válaszaink legyenek a folyamatosan újratermelődő kérdések világában.
– Mit nyújt az AgroFIELD Termelői Club a tagok számára?
– A klubtagok számára olyan találkozási helyet szeretnénk kialakítani, ahol azért lazulhatnak el, kapcsolódhatnak ki, mert bizonyosak lehetnek benne, hogy ott olyan információkhoz jutnak hozzá, amelyek több éves, teljes mértékben saját kivitelezésű vagy saját koordinálású kísérletek eredményei, vagyis kipróbált technológiai elemek, amelyek gyakorlati hatásait is értékeltük. Ennek érdekében az alábbiakat biztosítjuk:
‑ a rendszer megszervezését, működtetését, irányítását,
‑ kísérleti tapasztalatokat,
‑ kísérleti eszközparkot,
‑ módszertant,
‑ értékelést, adatgyűjtést, adatfeldolgozást,
‑ kisparcellás és üzemi kísérletekben kimért, független kísérleti eredményeket,
‑ távlatokban kidolgozott technológiákat,
‑ a fejlesztésben, a kemény munkában jártas, rugalmas, nemzetközileg is ismert és elismert kreatív CSAPATOT.
Nem agyaghadsereget, hanem egy ütőképes, összeszokott, összetartó, egymásért és a jó partnerért vállvetve küzdő valódi CSAPATOT,
‑ az újdonságok és trendek nyomon követését, tesztelését,
‑ független, a szakmára és a tényekre fókuszáló szakmai utakat,
‑ színvonalas szakmai anyagokat és rendezvényeket,
‑ valós megoldásokat, a tévutak kizárását,
‑ szakmai érveket és tényeket a „tűznyelők” távoltartására.
Egy másik hasznos példa
A légifotón látható „giga”-kísérlet fő kérdése: milyen agronómiaimegoldás-kombinációkkal lehet a bőtermő búzafajták/-hibridek beltartalmi értékeit javítani?
‑ A kísérlet kezelései: 20 búzafajta/-hibrid vizsgálat négy nitrogéndózis, 3-féle lombtrágya- és két biostimulátor-kezelés vizsgálata négy talajtípuson, három évjáratban.
‑ A válaszok: melyek a legjobb kezeléskombinációk; a fajták/hibridek milyen körülmények között teljesítik a kívánt elvárásokat; az őszibúza-fajták/-hibridek nitrogénválaszai évjáratonként és talajtípusonként.
– Kiket várnak a klubba, és mit várnak a csatlakozó termelőktől?
– Azokat a termelőket várjuk a klubba, akik érdeklődnek az újdonságok iránt, legyen az termék vagy termesztéstechnológiai megoldás, és reklámmentesen szeretnének megbizonyosodni a hatásukról. A kísérleti eredmények sosem egyik napról a másikra keletkeznek, így a termelőktől türelmet és együttműködést is várunk. Mindezek mellett az előnyökhöz képest arányos anyagi hozzájárulásra is szükség van, ami évente és hektáronként néhány 10 kg műtrágya árának felel meg.
– Utolsó kérdésként már csak az maradt, hogy hol és hogyan lehet az AgroFIELD Termelői Clubhoz csatlakozni.
– Személyesen, testközelben szeptemberben, vagyis az AgroFIELDshow szántóföldi rendezvénysorozaton, szeptember 2. és 6. között, 3 helyszínen, Püskiben, Dalmandon vagy Görbeházán. A mai világban mindenhez elektronikus elérést is ki kell alakítani, így az agrofil.hu internetoldalunkon és az [email protected] emailcímen is várjuk a jelentkezéseket. Emellett természetesen személyesen, telefonon is elérhetőek vagyunk.
SZERZŐ:
KOVÁCS LÁSZLÓ
