Az uniós agrárpolitika jelenleg folyó reformjáról szóló cikkünk előző részében bemutattuk, hogy az Európai Parlament Agrárbizottsága megfelelő választ adott az Európai Bizottság lényegi tervei okozta kihívásokra.
Kiállt az agrárpolitika uniós költségvetése jelenlegi mértékben történő megtartása mellett, gondoskodott az uniós agrárpolitika közös – a lényegi elemeit tekintve egységes – politikaként történő továbblépéséről, valamint késői döntésével elérte, hogy az új, jelenleg megalakuló Európai Parlament hozza meg a végső döntést a reformot képező hivatalos álláspontjáról. Itt az idő, hogy az új uniós agrárpolitika fő pontjaira vonatkozó elgondolásokat részletezzük. A három rendelettervezetre a parlamenti jelentéstevők 637 módosító javaslatot tettek, míg a többi EP-képviselő összesen 6912 indítványt nyújtott be, így komoly munkára késztették a jelentéstevőket, valamint a munkába aktívan belefolyó képviselőket. Tavaly december közepétől idén március végéig három és fél hónap alatt kellett elvégezni ezt az embert próbáló feladatot. Sikerült, és összesen 194 kompromisszumos módosító javaslattal lefedtük a lényeges elemeket a három rendelettervezetnél, melyeket mind meg is szavaztak a képviselők. Az alábbiakban a KAP stratégiai kerettervek, az agrárpolitika finanszírozása és ellenőrzése, valamint a mezőgazdasági piacok közös szervezése sorrendjében mutatjuk be a legfontosabb eredményeket, magyar szempontból.
Létfontosságú, hogy a gazdák túlélését döntően segítő közvetlen támogatások milyen arányt kapnak majd az agrárbüdzsében
A stratégiai tervrendeletre rátérve, az egyik legfontosabb kérdés, hogyan alakul az alaptámogatások sorsa az új agrárpolitikában. Ne feledjük, hogy az európai gazdák nagymértékben függenek a támogatásoktól, amelynek átlaga 38-40% az EU-ban, de például 60% felett van Csehországban, 50% körül Magyarországon és 90% körül Szlovákiában. Az uniós támogatások aránya összességében 27%-ot tesz ki a gazdák átlagjövedelmében, de például Írországban, Svédországban és Magyarországon ez több mint 40% (Eurostat, 2015). Továbbá, a COPA-COGECA szerint a gazdák átlagjövedelme a többi ágazat átlagjövedelmeinek mindössze 40%-át teszi ki, míg előbbieknek extrém időjárási eseményekkel és a mezőgazdasági piacok árainak jelentős ingadozásával kell szembenézniük nap mint nap. Ezért létfontosságú, hogy a gazdák túlélését döntően segítő közvetlen támogatások milyen arányt kapnak majd az agrárbüdzsében. Az Európai Bizottság a környezet- és klímabarát mezőgazdaság felé történő elmozdulás jegyében – ezt a két alapvető célkitűzést mi is támogatjuk az észszerűség határáig – túlzottan sok forrást vonna el az alaptámogatástól. Az EP Agrárbizottságában sikerült elérnünk, hogy a közvetlen támogatások legalább 60%át fenntarthatósági jövedelemtámogatásra, vagyis az alaptámogatásra kell fordítani.
1. ábra. Vízfolyás víztestek ökológiai állapota a vízfolyások hossza és a víztestek darabszáma szerinti megoszlásban. Forrás: Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve
Ami a kölcsönös megfeleltetés helyébe lépő és a zöldítési előírásokkal is bővülő kondicionalitási feltételrendszert illeti, sikerült a Bizottság révén előírt és az EP Környezetvédelmi Bizottsága által még bővített sok kötelezettség helyett inkább a többlet uniós támogatással való ösztönzés felé elmozdulni. Például sikerült elérnünk a gazdákra jelentős többletterhet rovó tápanyag-gazdálkodási terv készítésére vonatkozó előírás törlését, az állandó legelőterületekre vonatkozó jelenlegi fogalom visszaállítását vagy az ökológiai jelentőségű terület kialakításának kötelező arány nélküli előírását. Ezt a jó hírt a brüsszeli Farm Europe Intézet is kiemeli az elemzésében.
Az Európai Bizottság javaslatának megfelelően az EP Agrárbizottsága megőrizte a mezőgazdasági források közvetlen támogatási pillérből vidékfejlesztési pillérbe történő 15%-os átcsoportosítását, valamint a támogatási felsőhatár révén elvont összegek átcsoportosítása lehetőségét. Ellenben a Parlament Agrárbizottsága többsége által javasolt 5% mellett a jövőben 4 ország: Horvátország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország esetében lehetőség lesz a vidékfejlesztésből 15%nyi forrást átcsoportosítani a közvetlen támogatások pillérjébe, így a magyar kormány könnyebben tud majd tervezni az átcsoportosítások révén. Ez komoly siker, melyet Erdős Norbert európai parlamenti képviselő lobbizott ki a hazai gazdák részére.
A Bizottság eredeti javaslatához, az EP Környezetvédelmi Bizottsága álláspontjához és a többi frakció hozzáállásához képest jelentős sikert értünk el az öntözésfejlesztési uniós támogatásoknál. A kulcs az, hogy leírásra került, hogy új öntözőberendezés telepítésének a támogatását csak akkor tilthatják meg, ha a tagállami vízgyűjtő gazdálkodási tervben az adott víztest kizárólag a kevés víz miatt van ’jónál rosszabb minőségű’ víztestként nyilvántartva, ahelyett, hogy általános tilalom lenne minden ’jónál rosszabb minőségű’ víztest esetén.
Ez azért fontos, mert a hatályos, 2015-ös adatokat tartalmazó magyar vízgyűjtő-gazdálkodási tervben sok víztest esetében nem a mennyiség, hanem a minőség vagy a kémiai, biológiai jellemzők miatt van ’jónál rosszabb minőségű víztest’ minősítés (lásd az ábrát).
A külterjes állattartók (pl. juh- és kecsketenyésztők) további uniós forráshoz juthatnak majd
Az EU belső piacát a jogszerűtlen import ellen védő forgalmazási előírások a jövőben a juhágazatban is érvényesülhetnek
Az egyedüli feltétel itt, hogy egy előzetes tagállami környezeti kockázatértékelés támassza alá, hogy az adott területen mennyiségi és más szempontból nem okoz gondot az öntözés. Emellett az öntözésfejlesztési támogatások a támogatható költségek maximum 75%-áig nyújthatók, ami komoly segítség lehet a gazdáknak. A magyar kormány így a közelmúltban bejelentett 17 milliárd forint mellé az uniós öntözésfejlesztési támogatás forrásaiból is egy komoly részt hozzátehet majd.
Sajnálatos módon az EP Agrárbizottsága nem állt ki eléggé a termeléshez kötött támogatások mellett, így nem sikerült a jelenlegi 13%-os közép-kelet-európai és magyar arányt megőrizni, amely az általános mértékre, 10%-ra csökkenne az EU összes tagállama tekintetében. Sajnos a baloldali frakciók mellett a liberálisok és a német képviselők sem támogatják a termeléshez kötött támogatásokat, mivel szerintük ez piactorzító. Nem értették meg, hogy sok ágazatra vonatkozóan ez túlélési támogatást jelent számos – főleg állattartó – gazda részére. Sőt, ők még nagyobb vágást akartak, így a végeredmény még hízelgő is a magyar érdekekre nézve. Öröm az ürömben, hogy a fehérjenövényekre megmarad a plusz 2% támogatás, valamint a jelenlegi támogatási lista nem változik, így az eddig támogatottak továbbra is számíthatnak segítségre.
Továbbá becsempésztük a kiemelt állatjóléti támogatás lehetőségét a szakzsargonban I. pilléres agrár-környezetvédelmi kifizetésnek is nevezett, a közvetlen támogatások 20%-át majd kitevő ökorendszerek alá, így különösen a külterjes állattartók (pl. juh- és kecsketenyésztők) további uniós forráshoz juthatnak majd. Az EP-ben az új ciklusban, továbbá az Agrárminiszterek Tanácsában lesz még lehetőség korrigálni a termeléshez kötött támogatások mértékén. 
Forrás: Phil Hogan agrárbiztos prezentációja az egyszerűsítésről az EP Agrárbizottságban, 2019. 02. 11.
A sok vitával terhelt támogatási felsőhatárnál az EP úgy döntött, hogy a tagállamoknak az egy termelőnek járó közvetlen kifizetések összegét csökkenteniük kell, amennyiben ez az összeg meghaladja a 100 ezer eurós küszöbértéket, de arról nem értekezik, hogy mennyivel. Ez a megoldás jobb a Bizottság által javasolt 60 (fokozatos csökkentés), illetve 100 ezres (teljes elvonás) vagy a környezetvédelmi parlamenti bizottság által kért 80 ezres (teljes elvonás) határnál, de azért még így is nehezítené a tervezést. Az EU-n belül teljesen eltérőek a földviszonyok és a birtokszerkezet, így nagy kihívás lenne egy működő, EU-szinten egységes capping bevezetése. Az EP továbbá a termeléshez kötött támogatásokat és a redisztribúciós (első hektárok utáni többlet) támogatásokat nem venné ki a felsőhatár alól. Az új parlamenti ciklusban dolgozni kell még a koncepción. Javítja viszont a helyzetet, egyrészt, hogy a munkabér és egyéb szolgáltatási költségek 50%-a levonható lesz a ténylegesen vizsgálandó összegből, másrészt azok a tagállamok, amelyek a redisztribúciós támogatást a közvetlen támogatási nemzeti borítékuk legalább 10%-a arányában alkalmazzák, mentesülnek a capping alól. Itthon, a nemzeti stratégiai tervünk összeállításakor el kell majd gondolkodni, melyik megoldást válasszuk, hiszen a nagy gazdaságok megtartása és további fejlesztése mellett a fő célunk a mikro- és kis-, de főleg a közepes gazdaságok megerősítése és modernizálása.
A Közös Agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló, horizontális rendeletnek is hívott jogszabálytervezet tárgyalásánál a legfőbb kérdés az Európai Bizottság és a tagállami hatóságok közötti viszonyrendszer meghatározása és az információáramlás keretének lefektetése – beleértve az országteljesítmény mérését és a kifizetések esetleges központi felfüggesztését –, valamint a gazdákat érintő ellenőrzések és esetleges szankciók formája. A kondicionalitás feltételei és más, az uniós támogatásokhoz szükséges feltételeknek a gazdák részéről nem tökéletes teljesítése esetén a kifizető ügynökség elsősorban nem büntetne, hanem megfelelő tanácsadással egybekötve kiigazításra kötelezné a gazdát, továbbá a büntetés mértéke csak egyértelmű szándékosság vagy többszöri ismétlődés esetén lenne magas. A Bizottság által javasolt 25%-os eltérés helyett csak legalább 50%-os teljesítményeltérés mellett lehetne egyáltalán kérni az uniós források felfüggesztését (amennyiben a tagállam előtte nem készít intézkedési tervet vagy az elfogadhatatlan), a tagállami irányítási rendszert illetően pedig csak akkor, ha rendkívül súlyos szabálytalanságokat, konkrétan jelentős és rendszerszintű csalást állapít meg a Bizottság.
Az új teljesítési modellen belül a Bizottság ragaszkodik az éves teljesítményértékeléshez és teljesítményjelentéshez, ugyanis szerinte az ezekhez szükséges adatokat könnyen összegyűjthetik a tagállamok, és leadhatják a Bizottságnak, hogy a teljesítményt, s különösen a környezet- és klímavédelem terén leírt előrehaladást mérni lehessen. A következő ábra jól összefoglalja a Bizottság idealista elképzeléseit. A kondicionalitás teljesítéséhez, valamint a teljesítmény mérését jelző kimeneti és eredménymutatókhoz a Capreform.eu blog szerint sem olyan egyszerű összegyűjteni az adatokat, még akkor sem, ha számos adatot már műholddal, drónnal stb. viszonylag egyszerűen össze lehet gyűjteni. Egy év ugyanis kevés az összes adat begyűjtésére és megfelelő kiértékelésére. Ne feledjük, a teljesítményhez is kötve van az uniós források kifizetése és, extrém esetben, a kifizetés felfüggesztése. Az EP Agrárbizottságának a figyelmeztetése ellenére a Bizottság, sőt a Környezetvédelmi parlamenti bizottság is az éves jelentések mellett érvelt. A néppárti, konzervatív és liberális frakciók összefogásával sikerült egyszerűsíteni a rendszeren, a Parlament ugyanis kétéves teljesítményértékelést és kétéves teljesítményjelentést írna elő a tagállamoknak. Az egyes agrárpolitikai intézkedésekkel érintett hektárok számát és a kedvezményezett gazdák számát ellenben évente kellene jelenteniük a Bizottságnak.
Végül, de nem utolsósorban, a mezőgazdasági válságalapról szóló szöveg kifejezetten jó végeredményt mutat a számunkra, hiszen az évi 400 millió eurós válságalapot – amelyet 1,5 milliárd euróig lehetne növelni – az agrárköltségvetésből az el nem költött forrásokkal, a tartalékokkal, valamint a Bizottság által beszedett illetékekkel és bírságokkal s egyéb felszabaduló forrásokkal töltenék fel, s ha mindez nem elegendő, utolsó megoldásként lépne be a pénzügyi fegyelem mechanizmusa. Szintén siker, hogy a 2020-as elvett pénzeket 2021-ben az EU visszaadná területalapú támogatásként a gazdáknak.
A mezőgazdasági piacok közös szervezésénél az Európai Bizottság nem egy teljesen új jogszabályt javasolt, hanem a jelenlegi szabályozás kisebb, egyszerűsítési célokat szolgáló módosítását.
Kiváló eredmény Magyarország számára, hogy az EP Agrárbizottsága hajlandó kiterjeszteni az állami intervenciót a sertéshúsra, a baromfihúsra és a répacukorra is. Ezek az ágazatok kifejezetten ki vannak téve a piaci válságoknak, így az intervenció kiterjesztése ezeken a területen indokolt.
Az EU belső piacának a jogszerűtlen import elleni védelmét szolgáló forgalmazási előírások, vagyis uniós fogalmak közé sikerült felvennünk a mézet és a méhészeti termékeket, mint a méhviasz vagy a méhpempő. Sikerült ugyanezt elérnünk a borjú és a bárány (mindkettő legfeljebb 1 éves lehet) esetében, melyeknek mostantól lesz uniós szintű fogalma, így az import (pl. kínai, ausztrál, új-zélandi) termékeket is ehhez kell majd igazítani.
A magyar borászok számára jó hír, hogy a jelenlegi – kiszámíthatóságot és biztonságot nyújtó – szőlőtelepítési engedélyezési rendszer 2030 helyett 2050ig maradhat fenn, így a minőségi borok piacán nem lesz változás az EU-ban. Emellett sikerült megakadályoznunk a direkttermő szőlőfajták, mint az Otelló, a Noah vagy az Izabella, köztermesztésbe vonását az EU-ban, így a hagyományos borszőlőfajták veszélyeztetettsége megszűnt.
Összefoglalóan elmondható, hogy a Parlament Agrárbizottsága egy jó tárgyalási alapnak tekinthető, az észszerűség alapelvét szorosan követő, döntően gazdabarát álláspontot fogadott el. Vannak elemek, mint a termeléshez kötött támogatás vagy a capping, ahol további munkára, a jelenleginél gyakorlatiasabb megoldásokra van szükség, de ezt a munkát az új ciklusban az új Agrárbizottsággal el tudjuk végezni. A Capreform.eu blog írja, hogy a megfontolt agrárpolitikai megoldásokat kereső néppárti, liberális és szocialista többség az új szakbizottságban is tartható lesz, annak ellenére, hogy jó néhány fővel több zöld és euroszkeptikus képviselőre számíthatunk. Az álláspontunk bár 2022-es hatályba lépéssel számol, ez érthető, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy az agrárköltségvetésben még ez évben lesz állam- és kormányfői döntés, így addig a szakpolitika részleteit sem határozhatjuk meg. Van még munka bőven a KAP reformjával.
