A talaj fizikai, kémiai tulajdonságai szűk határok között állandónak tekinthetők, ez alapján beszélünk különböző termőhelyi adottságokról. Ezeken a korlátokon belül azonban különböző agrotechnikai módszerekkel, hozzáadott értékekkel, termesztéstechnológiával és leginkább jól megválasztott növénykultúrával befolyásolhatjuk a termőképességet.
Technológiai elem, kötelezettség vagy jól felfogott érdek?
A zöldtrágyázás azon felül, hogy talajjavító és termésfokozó hatással lesz a következő növénykultúra számára, a jelenlegi támogatási rendszerben elvárt és támogatott technológiai elem is. Ahhoz, hogy ez valóban sikersztori legyen, tehát javuljon a talajunk termőképessége, elkerüljük a növény-egészségügyi kockázatokat, a saját természeti adottságunkhoz kell kiválasztanunk a termesztéstechnológiát és a vetésszerkezetbe illeszkedő fajokat. Éppen ezért a gyakorlati alkalmazás előtt célszerű szaktanácsadók vagy a témában jártas szakemberek véleményét kikérni. Mint az egyik legnagyobb zöldítési tapasztalattal rendelkező magyarországi agrárvállalat képviselője, ebben tud cikkünk olvasóinak segítéségre lenni Kálovits Gábor, a Lajtamag Kft. kutatás-fejlesztési szakértője.
– Milyen lehetőségek közül választhat az a termelő, aki a zöldtrágyázás mellett teszi le a voksát?
– A zöldtrágyázás valójában nem trágyázás, inkább nevezhető felkészülésnek, egyfajta prevenciónak. Elsősorban a nitrogénkészlet növelését várják tőle a termelők, de a talaj tápanyagtartalmát ez a művelet csak abban az esetben képes nitrogénnel növelni, ha a zöldítésre használt fajok között pillangósvirágú (hüvelyes) növények szerepelnek. Ide sorolható a zöldítési rendeletben szereplő lóbab, szegletes lednek, takarmánybükköny, alexandriai here; a fehér, sárga és kék virágú csillagfürt; a somkóró, a perzsa here, a vörös here, a fehér here, a korcs here, a szöszös bükköny, a bíborhere, a pannon bükköny és a takarmány baltacim.
A zöldtrágyázástól joggal várjuk a tápanyag-feltáródás segítését is, azaz műtrágyázásunk hatékonyságát is szeretnénk növelni vele. Ebben pedig a karógyökerű, gyors növekedésű és gyökérfejlődésű zöldtrágyanövényfajok lesznek a segítségünkre, mint pl. a mustár, az olajretek, a pohánka vagy a takarmányrepce. Ezek a növények képesek a megvastagodott főgyökérzetükben tárolni azokat a fontosabb ásványi anyagokat, illetve makro-, mezo- és mikroelemeket, amik majd a főnövényünk számára lesznek nélkülözhetetlenek. A vegyületek még nem a leforgatáskor szabadulnak fel a gyökerekből, hanem a téli hónapokban, a bomlás folyamán. A feltáródás akkor sikerül a legjobban, ha a gumó vagy répa alakú gyökereket úgy forgatjuk le, hogy a tárcsa vagy az eke sérülést okoz rajtuk, az egyben maradt növényi részek ugyanis sokkal lassabban bomlanak (ezért célszerű fagyérzékeny fajokat választanunk).
Zöld trió, Zöld víz, Zümmögő zöld, Szőlő‑tt, Méhlegelő, Takarékos zöld – és még sorolhatnám azokat a vetőmag-keverékeket, amikből választhatnak a termelők, ha a Lajtamagkollégáihoz fordulnak szaktanácsért és vetőmagért.
A zöldtrágyázástól joggal várjuk a tápanyag-feltáródás segítését is, ebben a karógyökerű, gyors növekedésű és gyökérfejlődésű zöldtrágyanövényfajok lesznek a segítségünkre
A mosonudvari székhelyű Lajtamag Kft. magyar, családi tulajdonban lévő vetőmag-előállító, termeltető és forgalmazó vállalat, ahol már akkor is a zöldítést kutatták, amikor az uniós támogatásokról nem is álmodhattunk. Ugyanis Seiwerth Gábor, a cég alapító-tulajdonosa a kezdetektől szívügyének tekintette a talajjavításnak ezt a haladó szemléletű, ökológiai módszerét. Gyermekei, Seiwerth Anna és Márton mint a Lajtamag cégcsoport tulajdonosai és teljes csapatuk azóta is aktív kutatás-fejlesztéssel és innovatív termékkínálattal áll a szakma és a teljes agrárium rendelkezésére a zöldítés területén is.
