Szó szerint közös lesz az agrárpolitika – Portfolio-konferencia
Sokkal szigorúbb szabályok jöhetnek 2020 után, ugyanis az Európai Bizottság javaslata szerint jelentősen csökkenne az európai, így a magyar mezőgazdaságra fordítható keret, ráadásul a bizottság további adminisztratív nehézséget támasztana a gazdálkodók felé. Pápán, a Portfolio Nyugat-magyarországi Agrárfórumán emellett számos adminisztratív, jogi és gazdasági változásról is szóltak az előadók, akik az élelmiszer-gazdaságot, a vidéki életformát népszerűsítő programcsomagot is bemutatták.
Tavaly hirdette meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiai programcsomagját az erősebb agrár- és élelmiszer-gazdaságért, valamint a jólétében gyarapodó vidékért. Azóta a csomag minden pontját illetően történtek előrelépések. „Olyan programcsomagot tettünk le az asztalra, amelynek ha minden pontját meg tudnánk valósítani, akkor 18-20 millió ember táplálékát lennénk képesek előállítani ebben az ágazatban. Messze vagyunk még a kitűzött céltól, de a csomag első eredményei már jelentkeznek” – tudtuk meg Győrffy Balázs kamarai elnöktől.
Modernizáció
A technológiai forradalom óriási tempóban zajlik nemcsak a termelésben, hanem a feldolgozásban is. A fejlesztésekhez természetesen forrásokra van szükség, ezek mértéke nagyban függ az új Közös Agrárpolitika pénzügyi kereteitől.
Másrészt az oktatás, a kutatásfejlesztés, az ismeretterjesztés révén is sokat lehet tenni a modernizációért. A kamara egy olyan innovációs pályázatot hirdetett a fiataloknak, amelyen bemutathatták ötleteiket. A Gazdálkodj okosan! pályázatra 50 csapat jelentkezett, és közülük 13 került a döntőbe. „A pályázaton résztvevő fiatalok jórészét azóta a reálgazdasági szereplők fel is vették cégeikhez” – jelezte az ipar a lelkes fiatal munkaerő iránti erőteljes érdeklődését Győrffy Balázs. Ezenfelül tanulmányutak, bemutató programok és fórumok szervezése is zajlott az elmúlt évben, amelyekből a résztvevők profitáltak.
Fontos továbbá, hogy megvalósuljon a Digitális Agrárstratégia, és elkészüljön a biomassza-hasznosításra vonatkozó komplex elképzelés is.
Adóügyi és jogi kérdések
Stabil és egészséges birtokszerkezet kialakítása a cél, ennek érdekében változott a földforgalmi törvény is abban az irányban, hogy a helyben lakó gazdák (agrárkamara területi szerve) nagyobb mértékben beleszólhassanak a földforgalomba. Még fontosabb azonban, hogy átláthatóbbá váljanak a mezőgazdaság cégjogi működési formái, ezzel összefüggésben az adózáshoz is hozzá kell nyúlni. A családi gazdaság egyelőre nem jogi személy, így sem hitelekhez, sem olyan támogatásokhoz nem fog hozzáférni, amelyeket visszafizetési kötelezettség terhel. Márpedig a következő pénzügyi ciklusban több lesz az ilyen pályázat. Ugyanakkor elhangzott egy erős ígéret is: „Közel vagyunk a megoldáshoz.
Győrffy Balázs elnök a kamara stratégiai programcsomagjának megvalósításáról tartott előadást
Lesz olyan jogi személyiségi forma, amelyik korlátozott felelősséggel jár, és a tagjai választhatnak kedvezményes adózási formát”.
Az adózással kapcsolatban az elnök kitért arra, hogy az áfacsökkentés is meghozta a várt eredményeket. A fehéredés a sertéságazatban volt a legnagyobb, itt egymillió sertés „került elő” az alacsonyabb áfakulcs hatására. Érdemes lenne a forgalmi adót a zöldség-gyümölcs ágazatban is mérsékelni, mivel itt is 30%-osra becsülhető a feketegazdaság aránya.
Támogatáspolitika
Ez a fogalom tűnik a legizgalmasabbnak, mégis erre van a legkisebb hatásunk, legalábbis ami az elosztható források nagyságrendjét illeti. Érdemes azonban okosan megválasztani az elosztás módját, ami a kormányzat felelőssége lesz.
Termés- és jövedelembiztonság
Jelenleg 100 ezer hektárnál is kevesebb az öntözött terület nagysága az országban, holott a vízutánpótlás lényegesen javítaná a termelés biztonságát. A kormányzat több területen is igyekszik változtatni a jelenlegi helyzeten. A vízügyi engedélyek érvényességét 20 évre módosították, és elindult a jégkármérséklő rendszer, ami tavaly kiválóan vizsgázott: egy extrém viharos évjáratban sikerült a jégkárt 70%kal csökkenteni. Mostantól évente 17 milliárd forintot fordít a kormányzat az öntözési infrastruktúra bővítésére, ez 10 év múlva remélhetőleg 3-4-szeresére növelheti az öntözött terület nagyságát. Emellett az is elhangzott, hogy fontos lenne az állattartók számára is kidolgozni egy, a növénytermelés kárenyhítési rendszeréhez hasonló jövedelemstabilizációs alapot. Erre a mondatra nem véletlenül kapták fel a fejüket a jelenlévő tenyésztők.
A Portfolio Nyugat-magyarországi Agrárfórumát Pápán rendezték
Együttműködés
Ezen a téren a szerződéses és integrációs kapcsolatok fejlesztését szorgalmazza a kamara; a már többször felbukkanó elképzelés ezek szerint nem végleg került a fiókba.
Az élelmiszerlánc fejlesztése
Egyértelmű cél – sőt lassan egyetlen megoldás –, hogy a hazai termékeket itthon dolgozzuk fel. A pénzügyi forrásokon túl üzemlátogatásokkal, innovációs kutatásokkal, technológiai szakemberek képzésével lehetne sokat tenni ennek érdekében. Ezenfelül a fogyasztói tudatosság növelése is fontos. „Az osztrákok 80%-ban csak hazai sertéshúst esznek, a külföldi hús a hazaival nem is kerülhet egy pultba” – tőlünk egyelőre távol áll ez a szemlélet.
Az összefoglaló a konferencia előadásai és a szervező portfolio.hu közleménye alapján készült.
