A mai modern kukoricahibridekben rejlő genetikai potenciál korábban szinte elképzelhetetlen magasságokba jutott. Ennek megközelítése valós szántóföldi teljesítménnyel az időjáráson és csapadékviszonyokon túlmenően azon is múlik, hogy milyen szemlélettel fogunk hozzá a termesztéshez.
A rendelkezésre álló szakirodalom és élő termesztési tapasztalat rendkívül széles körű, mégis viszonylag ritkán találkozunk az egyik legfontosabb, alapigazságnak is tekinthető gondolat gyakorlatba való átültetésével: a kukorica a kalciummal jól ellátott talajon fejlődik jól. Ez részben egyszerű logika is, ha átgondoljuk a meszezésnek a talajra gyakorolt pozitív hatásait, amely innentől kezdve közvetlenül hat a növény fejlődésére és teljesítményére (egy egyszerű, gyors áttekintést ad erről az 1. ábra).
1. ábra. A meszezés hatása a talajon és a növényen
Az elmúlt néhány évben számottevő előrehaladás történt a kalciumos talajjavítás – talajmeszezés területén
Kukoricatermésünk évjáratonkénti jelentős ingadozásáért igen gyakran a csapadékhiányt, helyesebben annak nem megfelelő eloszlását szoktuk okolni, de fontos tisztázni – és szerencsére egyre többen kezdenek odafigyelni erre a körülményre –, hogy sok esetben éves szinten elegendő mennyiségben hullik csapadék valamilyen formában a területre, de ez a vegetáció során a
kritikus időszakban kukoricanövényünk számára már nem elérhető. Ennek oka pedig a talajban keresendő. A kalciumhiány egyik következménye a pH-érték csökkenése mellett a talaj tömörödése, szerkezetének romlása, ebből következően pedig a vízmegtartó képessége is drasztikusan lecsökken. Az ilyen leromlott talajszerkezet, illetve az okszerű meszezés hatására javuló, morzsalékosabbá váló talaj képessége közötti különbséget jól szemlélteti a 2. ábra. Jól látható a különbség a talajból valóban elérhető vízmennyiség között, azonos csapadékmennyiség mellett.
2. ábra. A meszezés hatása a vízmegtartó képességre
A meszezés hatására a semleges pH-érték felé eltolódó, jobb szerkezetű, jobb víz- és levegőgazdálkodású talajban a számunkra igen fontos talajélet is egészen más feltételeket talál magának, amiről a 3. ábra egyértelmű információt ad. Napjaink gazdálkodásában a mikrobiológiai készítmények alkalmazásának egyre jelentősebb szerepe van, amelyek önmagukban is képesek a talajszerkezet és pH befolyásolására, de ne felejtsük el, hogy – éppen a 3. ábrán látottakból kiindulva – minél savanyúbb a talaj, minél rosszabb a szerkezet, annál kedvezőtlenebb körülmények közé kerülnek a kijuttatott mikroszervezetek, így az ideális megoldás a kettő együttes (persze nem egyidejű) alkalmazása.
A kukorica növényvédelmében kiemelt szerep jut a gyomirtásnak, és nem mindegy, hogy ezt milyen hatékonysággal tudjuk megvalósítani. A 90-es évek elején Nyugat-Európában kezdték tapasztalni, hogy a savanyodással együtt csökkenni látszik a szelektív gyomirtó szerek hatásfoka és szelektivitási képessége is. A talajsavanyodás megfordítására és a szerkezet javítására végrehajtott meszezés a készítmények hatékonyságának ismételt javulását eredményezte (4. ábra).
3. ábra. A talaj pH-értékének hatása a talajélet intenzitására
4. ábra. Herbicidek hatékonysága és a talaj pH-értéke
Növényélettani oldalról vizsgálva a meszezés és a kalcium jelentőségét, fontos tudni, hogy a növények által felvett kalcium igen nagy mennyisége a sejtfalba épül be, ami egy ilyen erőteljes növény esetében nagy jelentőséggel bír, nem említve a növényélettani folyamatokban betöltött egyéb szerepeit. A kukorica élettani igénye egy tonna szemtermésre vetítve 7-8 kg. Megfordítva a folyamatot: ennyit ki is fog venni a talajból, amíg van felvehető…
Ha erre nincs módja, annak következménye a növény fejlődésében, a fotoszintézis intenzitásában, a kórokozókkal és kártevőkkel szembeni ellenálló-képességben bekövetkező változásban tapasztalható. És a talajunk valószínűleg tovább savanyodik.
Ha ránézünk egy hazai talaj-pH-térképre, egyértelműen kiderül, hogy jelentős területeken kell számolni kalciumhiánnyal. Mit tehetünk, ha változtatni akarunk ezen, és keressük a megoldást?
Optimális esetben egy a talaj pH-értékének emelésére – ilyen a meszezés – irányuló műveletet talajunk ismeretére alapozunk – azaz talajvizsgálatra. A talaj savanyodási állapotának meghatározása után válasszuk ki a számunkra legjobban használható terméket! Üdvözlendő, hogy az elmúlt néhány évben számottevő előrehaladás történt a kalciumos talajjavítás – talajmeszezés területén, és ha eddig nem tettük meg, érdemes körülnézni az elérhető megoldások területén. Mit vegyünk figyelembe a termék kiválasztásánál?
Egyik legfontosabb szempont a termék kezelhetősége, szórhatósága. Értjük ez alatt a termék teljes logisztikáját (milyen kiszerelésben érkezik, tudjuk-e biztonságosan tárolni, mozgatni), illetve a rendelkezésünkre álló kijuttatóeszközökkel való kompatibilitást. Szintén fontos szempont a terméknek a saját technológiánkba való rugalmas beilleszthetősége; vannak termékek, melyek egy szűk időintervallumban alkalmazhatóak, más termékeknél a kijuttatás időpontja majdhogynem szabadon megválasztható. Ezek a tulajdonságok közvetlenül összefüggenek a termék hatóanyagával.
Hatóanyag szempontjából két csoportra oszthatóak a meszezőanyagok. Az egyik csoport a karbonátok (mészkő esetén kalcium-karbonát, dolomit esetén kalcium-magnézium-karbonát). Magyarországon hagyományosan a karbonátokra alapozott meszezés terjedt el. A minél pontosabb és hatékonyabb talajjavítás érdekében érdemes a nagy tisztaságú karbonátot használni. A termék maga a mészkő finomra őrlésével csak fizikailag változik (lisztté vagy szemcsévé őrölve), és oldhatósága teljes mértékben a szemcseméret függvénye. A liszt finomságú (maximum száz-kétszáz mikronról beszélünk) anyagok használata jobb oldhatóságot és hatékonyságot jelent a nagyobb – akár több milliméteres – darabokat is tartalmazó kőpor használatához képest, a kijuttathatóság minőségének rovására. A több milliméteres darabok ugyanis éveket eltölthetnek a talajban anélkül, hogy érdemben befolyásolnának bármit is. A kalcium-karbonát a hatását lassabban fejti ki, és ennek előrejelzése (pontosan mikor, milyen dinamikával fog oldódni és hasznosulni) teljesen bizonytalan. Alkalmazásukkor fel kell készülni, hogy nagy anyagmennyiséggel és jelentősebb szálló por képződésével kell számolni.
A másik, meszezésre, kalciumpótlásra használható hatóanyag a kalcium-oxid. Tulajdonságaiban merőben más, mint a karbonátok. Ennek elsődleges oka igen nagy higroszkópossága. A kalcium-oxid hatóanyag-tartalmú mésztermékek nagy előnye, hogy az oldódásuk dinamikája számottevően nem függ a szemcsemérettől, így olyan szemcseeloszlású terméket lehet belőlük létrehozni, amely kifejezetten a röpítőtárcsás műtrágyaszórókhoz illeszkedik – a meszezés művelete gyakorlatilag ugyanazzal a technológiával oldható meg, mint a műtrágyázás. Az ilyen szemcseeloszlású termék egyenletesen, a műtrágyához hasonló szórásképpel szórható. Az említett higroszkóposságnak köszönhetően a talajnedvességgel (annak szintjétől függően) vagy éppen a csapadékkal gyakorlatilag azonnal reakcióba lép, így hatása is gyorsan jelentkezik. Hektáronkénti dózisa jóval kisebb, mint a karbonátok esetében, így a munkaművelet lényegesen gyorsabb, és egyszerűbb akár több éven keresztül folyamatosan alkalmazni, megvalósítva ezzel a talajélet szempontjából optimális lépcsőzetes pH-javítást (elkerülve a hirtelen szintemelkedést).
A kalcium-oxid hatóanyagú mésztermék tehát gyorsan és pontos adagolással, egyenletesen, mérsékelt talajtaposással, szemcsés szerkezete miatt pH-térképre alapozva akár differenciáltan is kijuttatható, szállítható és tárolható, mindemellett hatását a gyors oldódás miatt gyorsan kifejtő talajmeszező anyag. Mindezen előnyök mellett lehetővé teszi a meszezés sokkal rugalmasabb beillesztését a termesztéstechnológiába, gyakorlatilag a tél végi hóolvadástól a tavaszi vetésig, állományban 2-4 leveles állapottól az állomány záródásáig, nyáron/ősszel a betakarítást követően az őszi vetésekig, vagy a meszezést a téli időszakban is – amikor lehetséges a talajra menni – végre tudjuk hajtani vele.
Mikor meszezzünk?
Amennyiben eldöntöttük, hogy a talajunkat rendbe tesszük, a legoptimálisabb időszak az elővetemény betakarításától a vetést megelőző egy-két hétig kivitelezett meszezés. Részbeni talajjavításra és az állományunk kalciumos növénytáplálására még állományban van lehetőségünk, kelést követően 2-4 leveles állapottól addig, amíg a növényállomány nem záródik.
Számos alkalommal utaltunk rá, hogy a talajunk összetett rendszer, ahol minden mindennel összefügg. Ahhoz, hogy talajunkat optimális, a termesztett növény számára ideális közegnek tudjuk nevezni, a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak harmonikusan jó állapota szükséges. Ennek a harmonikus állapotnak a fenntartásában, vagy ha talajunk már valamilyen szinten leromlott állapotban van – amiért a hazai talajállapotokat figyelembe véve nem kell messzire menni –, úgy a helyreállításában a kalciumnak, mint elemnek, ezen keresztül a talajmeszezésnek meghatározó, akár a termesztés sikerességét eldöntő, központi szerepe van.
A meszezés kivitelezésére az elővetemény betakarításától a vetést megelőző egy-két hétig tartó időszak a legoptimálisabb
Gondoljunk erre, és kezdjük el talajaink javítását mielőbb, éljünk a rugalmasság adta lehetőséggel! Minél előbb rászánjuk magunkat, annál előbb tapasztaljuk majd jótékony hatásait: talajszerkezet-javulás, jobb művelhetőség, jobb műtrágya-hasznosulás, jobb teljesítmény a kultúrnövényünktől.
Ne feledjék – az egészségesebb talaj értékesebb!
SZERZŐ: WÁGNER JÓZSEF
