Az utóbbi 60 év 6. legszárazabb időszakát éljük – és ez még nem is a legrosszabb hír az elmúlt egy év és az idei tavasz szempontjából.
Eltűnik a tavaszi eső
Minden időjárási adat aggasztó jövőt és magyarázatot ad az elmúlt időszak szárazságára. Miután hazánkat jobban sújtja a klímaváltozás, mint a környező térségeket, nem csoda, hogy az elmúlt 36 a durván 2 fokos ées átlaghőmérséklet-emelkedés gyorsabb, mint a bolygó átlaga, sőt, pár évtized múlva 3,5 fokos növekedés várható.
Az éves csapadékátlag nem sokat csökken, de annál nagyobbak a szélsőségek: hosszú szárazságokat néha bombázás-szerű esőzés követ, szélsőséges hőmérséklet-ingadozások tapasztalhatók, ráadásul a tavaszi csapadékátlag az utóbbi száz évben csaknem 20%-kal csökkent!
Mitől nem jön az eső?
Az idei szárazságot egyébként egy érdekes időjárási jelenség okozza: egy anticiklon nem engedte a Kárpát-medence fölé jutni a csapadékhozó frontokat, ezét esett olyan kevés hó, eső. Amikor mégis betört egy-egy front, az inkább erős széllel járt, ami tovább szárította a termőtalajokat.
A felső 20 cm-es talajréteg nedvességtartalma az ország túlnyomó részén a kritikus 40%-os érték alá csökkent már a tavasz közepére, sőt, a nyugati és északi határszél kivételével a 30%-ot sem éri el. Súlyosbítja a helyzetet, hogy már a tavaly őszi és a téli csapadék is kevés volt, hatalmas területeken szinte teljesen el is maradt.
Ezt kellene tennünk
A tavaly márciustól eltelt egy év s különösen a tavaly nyár vége óta eltelt időszak megmutatta, milyen fontos és sürgető Magyarországon is átállni a talajkímélő, a talaj nedvességét megőrző művelési technológiák alkalmazására. A takarónövények óvják a talajt a szelek és a lezúduló nagy esők erodáló hatásai ellen, tárolják a csapadékot, gátolják a kipárolgást, sőt, lazítják is a talaj szerkezetét – írja lapunk, a Mezőhír a májusi számban, további fontos és sokszor megdöbbentő információkkal együtt.
