Honnan tájékozódnak a gazdák?

Az elmúlt években a gazdálkodók döntéstámogató információszerzési szokásai dinamikus változást mutattak, amiben a digitalizáció jár az élen.

Az elektronikus csatornák előretörése azonban mostanra lelassult. Egyfajta egyensúlyi állapot alakult ki a vizsgált tizennégy szakmai információforrás között abban a tekintetben, hogy a rendszeresen használt források között megtalálhatók a digitálisak csakúgy, mint a személyes kapcsolatok vagy a nyomtatott kiadványok. Az e-mailben kapott ingyenes hírlevél használatának aránya ma már megközelíti a személyes szakmai kapcsolatok használatának szintjét, a nyomtatott szaklapok használatának aránya pedig az online agrárportálok használatának szintjét közelíti. Ezeket a rendszeres és gyakori (összesített) használat tekintetében szorosan követi az online agrárfórumok használata (60%), illetve a szakmai rendezvények, kiállítások és bemutatók (57%). Elmondhatjuk tehát, hogy egy átlagos gazdálkodó igyekszik több csatornán keresztül is tájékozódni, beszélget a kollégáival, kikéri a szaktanácsadók véleményét, szaklapokat olvas, szakportálokat böngész, kiállításokat látogat és rendezvényekre jár, illetve online fórumokon teszi fel a kérdéseit vagy néz utána mások véleményének, tapasztalatainak. Mindeközben az olyan, korábban gyakran használt források, mint például a postán érkező ingyenes hírlevelek, kiadványok (43% rendszeres és gyakori [összesített] használat), mára már veszítettek jelentőségükből, egyre kevesebben nyúlnak ezekért azok, akik a szakmai döntéseik megalapozásához keresnek információt. Legkisebb gyakorisággal továbbra is a rádióban hallható agrárműsorokat használják szakmai információszerzésre a gazdálkodók (21% rendszeres és gyakori [összesített] használat), amit mindössze 3 százalékponttal előz meg – tehát gyakorlatilag egy szinten van – a közösségi portálok szakmai forrásként történő használata.

A folyamatok megértéséhez, a trendek felvázolásához ma már nem elegendő egyszerűen idősebbekről és fiatalabbakról beszélni. Fontos az egyes generációk közötti különbségek és hasonlóságok feltárása is. Az egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságok döntéshozóinak körében végzett legutóbbi felmérésünk válaszadói 47%-ban az 50–69 év közötti korcsoportba tartoznak. Generációs besorolás alapján a válaszadók négyötöde a Baby Boomer (43%) és az X generáció (36%) tagja. A mintában egyelőre elhanyagolható a Z generáció (0,6%) jelenléte, de már 21%-os arányt képvisel az Y generáció.

Az általános közvélekedéssel összhangban esetleg azt is gondolhatnánk, hogy az Y generációs döntéshozók kizárólag digitális platformon, a virtuális térben érhetők el. Nem így van. Világháló nélkül talán elveszettnek érzik magukat, ám a személyes kapcsolatokat is nagyra értékelik. A szakmai információforrások közül ez a generáció használja legmagasabb arányban (83%) az ismerős, kolléga, szaktanácsadó forrást. Esetükben, ellentétben a másik két generációval, a 4. leggyakrabban keresett információforrás az internetes agrárfórum (68%), ami szintén lehetőséget ad a személyes kapcsolatfelvételre, még ha digitális csatornán keresztül is.

Az AgroStratéga 2018-ban már hetedik alkalommal indította útjára azt a kutatást, melynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési szokásaival, preferenciáival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmazza.

A kutatás 81–86%-ban az alapanyag-, gép- és alkatrészbeszerzésben, továbbá az értékesítésben és pénzügyekben döntéshozó; valamint 12–14%-ban a döntést befolyásoló személyeket érte el. A mintában kizárólag a hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából gazdálkodók jelennek meg, mivel ők a kutatás célcsoportja. Az adószám nélküli őstermelők, az önellátásra termelők és a hobbigazdálkodók válaszait nem vettük figyelembe az értékeléskor. Így a minta nem a teljes agráriumról ad képet, hanem a mezőgazdaságilag hasznosított terület döntő hányadát művelő és egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságokat reprezentálja. A minta nagysága 1400 fő. A piackutatás országosan reprezentatív.

Az országos felmérésnek 2018-ban is szakmai partnere volt az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége) és a GOSZ (Gabonatermesztők Országos Szövetsége). Új partnerünk a MÁSZ (Magyar Állattenyésztők Szövetsége). E három szakmai szervezet mellett az AGRÁRIN, az AGRISK, az AGROFIL, a HARDI, a NUFARM, a RAPOOL, a SAATEN-UNION és a YARA is támogatja a kezdeményezést.