Miközben komoly lendületet vett a hazai öntözésfejlesztés, most már a kezelt szennyvíz öntözési célú felhasználása is napirendre kerül Európában.
Kezeli a klímát
A klímaváltozás hatásait már nem kell „bemutatni”, így a szélsőséges, kezelhetetlen csapadékviszonyokat, a hőségstresszes aszályokat és a vízhiány mind fenyegetőbb következményeit sem – ezek csak tavaly eurómilliárdokban kifejezhető károkat okoztak például Német- és Olaszországban. Mindeközben a fogyasztás növekedésével nő a lakossági és ipari (mezőgazdasági) vízkitermelés. Ugyanakkor – kellő gondossággal és szigorú minőségi paraméterek mellett a mezőgazdaságban öntözésre használható víz nyerhető vissza a települési szennyvíztisztító telepekről származó, kezelt szennyvíz előállítása révén.
Számos célt segíthet
Az így visszanyert víz nyersen fogyasztandó, feldolgozandó élelmezési célú termények és nem emberi fogyasztásra szánt termények öntözésére használható, de elképzelhetőek más – ipari, rekreációs célú, azaz részben környezetvédelmi – alkalmazások is. terén. Ma Európa évente 1,1 milliárd köbméter vizet nyer vissza, de ez 2025-re 6,6 milliárd köbméterre nőhet. Relatíve kis ráfordítást igényel a beruházás: 700 millió euróval a szennyvíztelepekről érkező víz több mint fele újrahasznosítható volna, ami 5-kal csökkentené a frissvíz-kitermelést.
*
Közben lendületben a hazai öntözésfejlesztés: a Szarvasi Öntözési Kutatóintézet és a Nemzeti Öntözési Központ révén megteremtődik a fejlesztések szakmai és hivatali háttere, így nőhet a ma csekély, alig 100 ezer hektáros öntözött terület, továbbá elindulhat a szegmens társadalmi-szervezeti élénkítése.
