Agrárszektor Konferencia 2018

Az idei évben immár hatodik alkalommal rendezték meg az Agrárszektor Konferenciát, amelyen a már megszokott módon rendkívül tartalmas és hasznos, a mezőgazdaság témakörét szerteágazóan érintő előadásokat hallhattak a megjelent vendégek egyidejűleg több szekcióban. Ebben a cikkben egy olyan előadást mutatunk be, amely a gyakorlati munkához is sok fontos átgondolnivalót tartalmazott.

Agronómia nélkül a precíziós gazdálkodás csupán a virtuális valóságot jeleníti meg

A digitalizáció az agronómiai ismeretek hiányában értelmetlen lenne: nélkülük ugyanis csupán a virtuális valóságot jeleníthetjük meg, s a gépeinkbe és munkaeszközeinkbe szerelt műholdas rendszereink mindössze egy fejlett farmszimulátor szintjét képviselhetik. Fontos, hogy a szakma felzárkózzon, s alkalmazza az agronómiai elemeket is.

Csak az adott évjáratban valóban hatást gyakorló tényezőkre koncentráljunk

A legnagyobb problémát a kontinentális klíma jelenti

Ha megfigyeljük, hogy a kukorica termésmennyisége miként reagál a műtrágyázásra vagy az éven belüli tenyészidőben lehulló csapadék mennyiségére, egyértelműen tapasztalhatjuk, hogy a csapadékkal mutat szoros összefüggést. Az input anyagok is csak elegendő csapadékmennyiség mellett fejthetik ki jótékony hatásukat.

A hatástalannak bizonyuló inputtal csak a költségeink emelkednek

Egy másik kísérletükben a tőszám jelentőségét vizsgálták 20 kukoricahibriddel, 7 kísérleti helyszínen. Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy a kísérleti helyszínekből 4 adott releváns, jól használható adatot.


Lajos Mihály, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezető igazgatója

Az említett háttéradatok mind-mind szükségesek a differenciált vetéshez, amit még kombinálhatunk a megfelelő műtrágyázással, de fontos figyelembe venni a zóna- és az évjárati hatást is.

Igásló vagy versenyló

A módszer rendkívül érdekes. A nitrogénreakció például nullának tekinthető az egyik hibrid esetében, amely magas tőszámmal is jól termeszthető, jól sűríthető; még extrém magas tőszám esetén sem igényli az 50 cm-es tőtávból adódó tőszám-egyenletességet, tehát rendkívül jól sűríthető, igásló típusú hibrid.

Tápanyag-reakció – nem mindig ott tapasztaljuk, ahol gondolnánk

A kísérlet második évében ugyanazon a területen magasabb – például 15 tonna körüli – termésszintet mértek a piros és a sárga zónában, miközben tápanyag-reakciót nem. 18 tonnás termésszinten a tábla legjobb részén viszont tökéletes nitrogénreakciót találtak. Sajnos azonban ezekről az igen fontos tényezőkről gyakran nem veszünk tudomást. Ezek a faktorok akkor is hatnak, ha nem „precízen” műveljük a földjeinket: precíziós gazdálkodás esetén pedig még nagyobb a jelentőségük. Ha már precíziós gazdálkodásra alkalmas, drága gépeket és munkaeszközöket vásároltunk, erre is érdemes kiemelt hangsúlyt fektetni.

SZERZŐ: CSOMOR ZSOLT

Agrofil kísérlet kukorica nitrogéntrágyázás növénytermesztés precíziós gazdálkodás szántóföldi növénytermesztés termesztés