Fehérjetartalma mellett olajtartalma is jelentős. Olajtartalma 20% körüli, a világ növényiolaj-felhasználásának közel 30%-a szója eredetű. A szója humán felhasználása is számottevő (olaj, szójatej, tofu, stb.). Takarmányozási és élelmiszeripari célokra főként extrahált szójadarát használnak, de a szója tömegtakarmányként (zöldtakarmány, széna, szilázs) is felhasználható. Magyarország állattenyésztésének fehérjeigénye nagyjából 600-800 ezer tonna. Ezt saját belső előállítással nem tudjuk biztosítani az állattenyésztés számára, ezért az extrahált szójadara importjára szorulunk. Ugyanakkor szójaexportunk is jelentős. Mivel Magyarországon a génmódosított (GMO) növények termesztését moratórium tiltja, a hazánkban előállított szója GMO-mentes. A GMO-mentes szója a világpiacon magasabb áron értékesíthető, mint a GMO-szója, emiatt a megtermelt szójamennyiségünk jelentős része exportra kerül, helyette a világpiacról olcsóbb áron GMO-szója feldolgozása során keletkezett extrahált szójadarát importálunk. 2016-ban a FAO adatai alapján 121,5 millió hektáron termesztettek szóját világszerte. A szója vetésterületének 75%-án, körülbelül 90 millió hektáron génmódosított fajtákat termesztenek, azonban a GMO-mentes takarmánynövények termesztése Európában egyre nagyobb prioritást kap. Európában a GMO-mentes szóját termelő országok több érdekképviseletet hoztak létre az elmúlt évek során (Duna Szója Szövetség, Európai Szója Nyilatkozat). A 2012ben indult Duna Szója Szövetség jóvoltából a Duna-régióban a GMO-mentes szója vetésterülete 700 ezer hektárra nőtt. 2017-ben Magyarország kezdeményezésére számos európai ország aláírta az Európai Szója Nyilatkozatot. A kezdeményezéssel nem csak az Európai Unió határain belül, de egész Európában növelnék a GMO-mentes szója termesztését és felhasználását.
1. ábra. A szója vetésterületének és termésátlagának alakulása Magyarországon (KSH-adatok alapján)
A hazánkban termeszthető szójafajtákkal 3-4 t/ha-os termésmennyiség érhető el. A hosszabb tenyészidejű fajták termőképessége általában jobb, mint a korai és igen korai érésű fajtáké, azonban egyes évjáratokban a korai éréscsoportba tartozó fajtákkal érhetünk el jobb eredményt. A fajtákban rejlő genetikai potenciál csak megfelelő termesztési körülmények mellett realizálódhat. A szója igényes növény, nagyon érzékeny a termőhely klimatikus és edafikus adottságaira. A termesztés sikerének érdekében emiatt alapvető fontosságú a termőhely alapos ismerete: a talajtípus és az ökológiai viszonyok (csapadékellátottság, hőmérsékleti viszonyok és a mikroklíma) figyelembe vétele. A klimatikus és talajadottságok alapján körülbelül 300 ezer hektár alkalmas a szója termesztésére Magyarországon. Termesztésére a legjobb talajaink alkalmasak. Vízigényes kultúra, azonban vízigényén túl a levegő páratartalmára is rendkívül érzékeny: alacsony relatív páratartalom hatására a fejlődő hüvelyeket lerúgja, ami jelentős terméscsökkenést eredményezhet. Emiatt a szója termesztésére a folyóvölgyek és a tavak közelében lévő területek a legalkalmasabbak. Fajtaválasztás során elsődleges szempont, hogy a termőhelyi adottságainkhoz legjobban adaptálható fajtákat termesszük. A felszíni vizektől távolabb eső területeken, a termésbiztonság érdekében célszerű a szóját öntözni, a szója vízigénye, valamint a párás mikroklíma kialakítása érdekében is. Fajtaválasztás során a fajták tenyészidejének hossza alapvetően fontos tulajdonság. A szójafajtákat érésidő szerint csoportosítjuk. Érésidő alapján Magyarországon 5 csoportba sorolják be a fajtákat. A szuperkorai (000) érésű fajták vegetációs ideje 80 napnál rövidebb. Az igen korai (00) fajták tenyészideje 80-100 nap, a korai éréscsoportba tartozó fajtáké (0) 100-120 nap. A középérésű fajták (I) tenyészideje 120-140 nap közötti, hazánkban ezek a legelterjedtebbek. A késői éréscsoport (II) fajtáinak tenyészideje 140 napnál hosszabb, termesztésük csak az ország déli részén javasolható. Az éréscsoportok tenyészideje között 10-15 nap eltérés van, azonban egyes évjáratokban az éréscsoportok számára szükséges tenyészidő hossza az átlagostól akár 15-30 nappal is eltérhet, a szója egyes fenológiai szakaszaiban tapasztalható fény- és hőmérsékleti viszonyok alapján. Magyarországon csak azok a fajták termeszthetők biztonsággal, amelyek hazai körülmények között legkésőbb szeptember közepére beérnek, tenyészidejük maximum 150-160 nap. Őszi vetésű utóvetemények előtt célszerű korai éréscsoportba tartozó fajtát, tavaszi vetésű utóvetemények elé a hosszabb tenyészidejű fajtákat választani. Azokban a gazdaságokban, ahol nagyobb területen folyik szójatermesztés, célszerű különböző éréscsoportba tartozó fajtákat termeszteni, területünk nagysága és betakarítókapacitásunk figyelembevétele mellett.
Vízigényes kultúra, emiatt a termesztésére a folyóvölgyek és a tavak közelében lévő területek a legalkalmasabbak
SZERZŐ: DR. ÁBRAHÁM ÉVA BABETT ADJUNKTUS, DEBRECENI EGYETEM MÉK NÖVÉNYTUDOMÁNYI INTÉZET
