A Hajdúsági Expo hírnevét a kiállítás mellett olyan rangos események erősítik, mint a Traktorhúzó Európa Kupa és a Portfolió Konferenciasorozat Kelet-magyarországi Agrárfóruma. Az előbbi a lóerők szerelmeseit, az utóbbi pedig a mindennapi gazdasági élet iránt érzékenyebb látogatókat vonzotta.
Az agráriumnak elsősorban hosszú távú, stabil, kiszámítható adózási rendszerre van szüksége (a kép forrás: Portfólió)
A konferencia tematikájában többször visszatérő téma a gazdálkodás pénzügyi és adózási környezete, hiszen ezek alapvetően befolyásolják a felvehető alkalmazottak számát és a termelés versenyképességét a nemzetközi piacon.
Az agráriumnak elsősorban hosszú távú, stabil, kiszámítható adózási rendszerre van szüksége, a gazdaság fehérítése pedig éppen a tisztességes piaci szereplők védelme érdekében elengedhetetlen.
„Emlékezzünk, mennyi támadás érte az egykulcsos adózási rendszert, az áfa-csökkentési terveket, az Elektronikus Közúti áruforgalom-ellenőrző Rendszert vagy az adóhatósághoz bekötött pénztárgépeket. Mégis mindegyik hatékony gazdaságfehérítő eszköznek bizonyult. Ha az adók behajthatók, az mindenki számára előnyös” – mutatott rá Jakab István, a MAGOSZ elnöke.
Az áfa-csökkentés kiterjesztését más ágazatok is preferálják, így például a zöldség-gyümölcsszektor és a sütőipar is. A vállalkozói terhek csökkentése természetesen a mezőgazdaságból élő cégeknek is segítséget jelenthet, ilyen könnyítés lehet pl. a foglalkoztatást sújtó adók mérséklése.
A kerekasztal-beszélgetés során Sántha Imre, a Formula-GP Kft. ügyvezetője azonban a „kiskapukra” is felhívta a figyelmet, hisz az adóterhek nem érinthetik diszkriminatívan az egyes vállalkozási formákat. „Ne gondoljuk, hogy a paraszt nem tud számolni. Bármit is tervez a kormány, ő meg fogja találni a számára legkedvezőbb adózási és cégformát” – utalt az ügyvezető az őstermelők kedvezményezett jogállására.
Az persze tény, hogy az a családi vállalkozás, amelyik sokféle formában, biztos bevételekkel rendelkezik, de nem egy világos cégjogi alakulat, a bankok számára is kevésbé vonzó. Ezen túlmenően sem a közigazgatásnak, sem a termelőknek nem előnyös, ha energiáikat az adóoptimalizálási (lásd megkerülési) törekvések vagy az adminisztráció viszi el. A gazdálkodóknak tehát el kell(ene) dönteniük, hogy egyéni vállalkozóként, őstermelőként, családi gazdaként vagy társas vállalkozás formájában működnek-e tovább, ha eddig ugyanazt a tevékenységet több gazdasági formában is végezték. Ezzel szemben viszont elvárható lenne egy viszonylag magas adómentes bevételhatár és ezzel párhuzamosan egy egyszerűbb adózási adminisztráció. Ahogy Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese fogalmazott, talán az őstermelők sem bánnák, ha az adóterheik némiképp növekednének, viszont cserébe az adminisztrációs terheik mérséklődnek. Ennek legegyszerűbb módja, ha 100 millió forintig adómentessé válik a támogatások nélkül számolt bevétel.
Ami határozottan kijelenthető: a változások olyan nagymértékűnek ígérkeznek, hogy egy teljes év türelmi időre lesz szükség, amíg a tervezett adójogi reformokat bevezethetik.
Előzmény
100 millió forint éves árbevételig adómentességet szorgalmaz a mezőgazdasági kis- és közepes méretű gazdaságoknak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Ezzel is javulna a hazai agrárium versenyképessége.
Olyan adórendszert kellene bevezetni, amely jobban támogatja a kis- és közepes méretű agrárgazdaságokat. A kamara szerint el kellene érni, hogy a támogatási összeg nélkül számított mezőgazdasági éves bevételek 100 millió forintig adómentesek legyenek.
A NAK megszüntetné, hogy egy személy ugyanazt a mezőgazdasági tevékenységet több jogi, illetve adózási formában is folytathassa. Eredeti céljának megfelelően visszaállítaná az őstermelői jogviszonyt, így az őstermelők csak a háztáji gazdaságban keletkezett felesleget értékesíthetnék. A családi mezőgazdasági vállalkozásokat pedig jogi személyiséggel ruháznák fel.
Az agráriumnak elsősorban hosszú távú, stabil, kiszámítható adózási rendszerre van szüksége (a kép forrása: Portfolió)
SZERZŐ:
SÁNDOR ILDIKÓ
