A megújuló energia irányelv reformja és várt hatása
Komoly változást hozhat a gazdák számára az Európai Bizottság módosított megújuló energia irányelve. A kezdeményezett módosítások célja a beruházási kedv növelésén keresztül az arány növelése a bruttó fogyasztáson belül, ezzel azonban ellentétes folyamatokat is tapasztalhatunk a bioüzemanyagok szabályozásában.
A megújuló energiaforrások minél magasabb arányú bevonása az európai energiamérlegbe és ezáltal a fosszilis nyersanyagoktól való függés csökkentése környezeti, fenntarthatósági kérdés. Ezt felismerve, az Európai Bizottság 2009 áprilisában elfogadta a RED Irányelvet (Renewable Energy Directive – 2009/28/EK), amely több korábbi direktíva összekapcsolásaként és továbbfejlesztéseként látott napvilágot.
Az időközi vizsgálatok során kiderült, hogy a terv csak korlátozottan teljesült, 2007-ben a megújuló energiaforrások aránya 10,4 százalék volt, ami 2015-re 16,7 százalékra növekedett. Ha minden más változatlan maradna, 24,3 százalékon állna 2030-ra, ami az irányelv felülvizsgálatára és ambiciózusabb végcél irányába terelte a Bizottság figyelmét.
A 2020-as tervet összevetve a magyar értékkel (14,5%), azt kell látnunk, hogy a tervet teljesítettük, de az elmúlt 4 évben folyamatosan csökkent ennek mértéke (1. ábra), s ezzel visszaestünk a 2011-es szintre. A kitűzött célnak megfelelünk – ha minden más változatlan marad –; jelenleg Hollandia az egyetlen, aki nem képes teljesíteni a kitűzött célt (-8,2%). Komolyabb lemaradást mutat továbbá Luxemburg (6%), az Egyesült Királyság és Írország (6,8%), valamint Franciaország (7,2%).
Ennek következtében a Bizottság 2016. november 30-án megtette javaslatát a fent említett irányelv módosítására (RED-2), aminek szükségességét sok tényezőre vezethetjük vissza. Az új módosítás szigorúbb feltételeinek való megfelelés (27% 2030-ig) csak rendszerszintű gondolkodás és a beruházások céltudatosabb tervezése mellett képzelhető el. Az EU 1 milliárd euróra becsüli a beruházási költségeket 2015 és 2030 között csak a megújuló villamos energiába. Árnyalja ezt, hogy az EU beruházásai 60 százalékkal estek vissza a 2011-es szinthez képest, amit nem magyaráz mindössze a technológiák olcsóbbá válása.
Az innovációk fontosak a későbbi fejlődés és a zöld gazdaságra való átállás szempontjából, aminek indikátora, hogy 2013-ban a megújulóenergia-szabadalmak 30%-a európai cégek tulajdonában volt. Az új rendelet elsődleges kitűzött célja ennek megfelelően a megújuló energiaforrások és innovációk kiépítését célzó beruházói kedv serkentése a jogszabályi és támogatási háttér javításával. További célok a tagországi integritás megőrzése a döntéshozásban és a korábbi politikákkal való összhang fenntartása.
Az energiaimport pénzben kifejezett értéken csökkent a 2013-as 403 milliárd eurós szintről 35 százalékkal, 261 milliárd euróra, ami részint a világpiaci árak mérséklődésének, valamint kisebb mértékben a fosszilis üzemanyagok iránti kereslet csökkenésének köszönhető. Aggodalomra adhat azonban okot, hogy a függésünk az importtól tovább növekedett, hiszen az EU-s termelés folyamatosan csökkent. 2015-ben az EU-s villamosáram-termelés 28 százaléka származott megújuló energiaforrásokból, ami még 20 százalék alatt volt 2010-ben. Sokkal rosszabb a helyzet a szállításban és közlekedésben, ahol még mindig 6 százalék alatt van a megújulók részaránya. A bioüzemanyagok piacán ráadásul folyamatosan szigorítások várhatóak, mivel a környezeti fenntarthatóságuk megkérdőjeleződött; valamint az élelmiszer-termelésből kivont termőterületeken történik termelésük, ami sokak számára fájó pontot jelent.
A hazai feldolgozóipar szerkezetének ez egy csapást jelent, így reméljük, hogy minél később kerülnek ezek bevezetésre, és addigra egy termékdiverzifikációs folyamat is elindul a kereslet csökkenésének ellensúlyozására. Ehhez konzultációra lenne szükség az ágazati és érdekvédelmi szereplők, valamint a kormányzat között. A cégek beruházási döntéseiket, kapacitásaik bővítését egy olyan jogi környezetben hozták, ami teljesen megváltozik, és ez mesterséges piaci hatást is gyakorol.
A fenntartható jövőt megalapozó uniós joganyag előkészítése során lehetőség van a hazai érdekek, erőforrások és értékek előtérbe helyezésére és érvényesítésére. A RED módosítása keretében alkalom adódik olyan javaslatok megfogalmazására a Bizottság felé, amely hazánkat, a gazdaságunkat (mezőgazdaságot) és a társadalmunkat képviseli, segíti.
A Vidékfejlesztési Programban szinte minden egyes kiírás során megjelent szempontként az energiahatékonyság növelése, azonban a Miniszterelnökség szerint ez a zseb sok esetben még többszörös túligénylés esetén is kihasználatlan maradt. Várható ennek következtében a támogatás mértékének átcsoportosítása. Ha ebben mégsem járnának sikerrel, akkor pedig egy új kiírás jön a fennmaradó összegre vonatkozóan, aminek a célja csak és kizárólag az agrárium energiahatékonyságának növelése lenne.
Ebből következően arra bátorítjuk a gazdákat, hogy gondolkozzanak el saját cégük energiahatékonyságának javításán még idejében, hiszen erre az elkövetkező években több forrás is nyílhat. A Takarék Agrár Központ mindig a gazdák rendelkezésére áll a legnaprakészebb beruházási és finanszírozási tanácsadással, hogy a nyertesei lehessenek a változó folyamatoknak. Cikksorozatunk következő részében a hazai helyzet elemzésével foglalkozunk.
