Bár sokat tett ellene, az ember még mindig a természet olykor hálátlan, mégis szerves része. Március igazi varázsa az ébredező természet megannyi apró jeléből áll össze. Duzzadó rügyek, a zsenge zöldbe borult táj emelkedett hangulatot varázsol mindennapjainkba.
A természet ősi ösztöntől vezérelt példája az embert is magával ragadja. Amint lehet, szánt, vet, egyéb dolgaiban tüsténkedik. Kényszer is ez, hisz ezer dolga támad egyből. Felpörgetve magát, tervez, jövőt firtat: önmagára, családjára, országára-világára ilyenkor jobban figyel.
Március 15-ei ünnepünkön pedig már a jobbító hevület, a szabadság vágya, az érte folytatott szüntelen harcról való megemlékezés, jó esetben a tenni akarás is helyet követel lelkében. Kitüntetett hozzátartozóimat, kollégáimat ünnepelve jómagam is részese lehettem e kivételes érzésnek, hangulatnak.
Tisztelet és teljesítmény
„A vidék gyarapodása, a magyar gazdák teljesítménye az ország fejlődésének biztosítéka. Nélkülözhetetlen ahhoz, hogy – miközben Európában nagy erők dolgoznak azon, hogy az unió népei alávetett nemzetiségek szintjére süllyedjenek – Magyarország megmaradjon olyan nemzetnek, amely képes saját életét, sorsát irányítani – hangsúlyozta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett kitüntetési ünnepségen…
Azon a tavaszon, 1848 márciusában a nemzeti ügy összekapcsolódott a társadalmi változások iránti igénnyel – fogalmazott a földművelésügyi miniszter. Mint mondta, megszületett a nemzetállam, a vidéki, jobbágysorban élő földművesek számára megnyílt a lehetőség a polgárosodásra, a felemelkedésre. Megszabadultak az elavult feudális kötöttségektől, szabad kisbirtokossá válva földtulajdonhoz jutottak, önállóan dönthettek arról, mit és hogyan termeljenek. Gazdák milliói előtt nyílt meg az anyagi gyarapodás, a művelődés lehetősége.
Fazekas Sándor hangoztatta: 1848 maradandó, visszafordíthatatlan hatásokat idézett elő a magyar társadalom szövetében, ami érvényes a gazdálkodásra és a vidéki tájra is, amely nagyrészt akkor nyerte el jelenlegi formáját. Új területeket fogtak művelésre, lecsapolták a mocsarakat, legelőket szántottak fel, a folyószabályozási munkálatokkal együtt több millió hektár földet tettek használhatóvá. A városok nagyvárosokká fejlődtek, 50 év alatt a magyarság lélekszáma megduplázódott, hiszen a megnövekedett mezőgazdasági termelés nagyobb lakosságot volt képes eltartani, élelmiszerrel ellátni.
A földművelésügyi miniszter szerint a magyar vidéket, a gazdatársadalmat, illetve a mezőgazdaságot ma érintő változások az 1848/49-eshez mérhetőek, elég csak arra gondolni, milyen feladatot jelent az Európai Unió piaci viszonyaihoz, támogatási rendszeréhez való alkalmazkodás. Széchenyi István földbirtok-politikával kapcsolatos gondolatai is időszerűek – jegyezte meg a miniszter, hozzátéve, hogy a gróf ideája az öntudatos, gazdaságilag erős magyar földműves volt. Ebbe a kijelölt útvonalba illeszthető a jelenlegi kormány több intézkedése is, így például a családi gazdaságokat érintő állami földbérbeadási és értékesítési program, amely a földművesek mintegy harmadát segítette birtoka gyarapításában, avagy a földtörvénynek a gazdákat védő és segítő rendelkezései is.
Az ünnepségen Fazekas Sándor a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, a Magyar Arany Érdemkereszt, a Magyar Ezüst Érdemkereszt mellett több más, így számos Életfa emlékplakettet és Elismerő oklevelet is átadott az ágazatban kiemelkedő teljesítményt nyújtó kitüntetetteknek.”
Egyensúlyozás
Az Agrotrend.hu beszámolója szerint tisztán szakmai fórum is akadt az elmúlt hetekben, ahol az ember és természet felelős kapcsolata jelentette a vezérfonalat. „Nem lehet eleget tanulni, tisztában kell lenni mindazon tényezőkkel, amelyek meghatározzák az eredményes növénytermesztést. Minél többet kell megtudnunk azokról a kérdésekről, amelyek a környezet fenntarthatóságát meghatározzák – mondta megnyitóbeszédében Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a szervezet Tendenciák a szántóföldi növénytermesztésben: Fenntartható növénytermesztés és a talajtermékenység kérdése című konferencián.
– Szem előtt kell tartani azt, hogy a hosszú távú folyamatokat ne veszélyeztessük a pillanatnyi élelmiszer-ellátás igényeinek kielégítése céljából. A talajra mint erőforrásra kell tekintenünk, és meg kell őriznünk a termékenységét – hívta fel a figyelmet Pirkó Béla. A szakember szerint végső soron mindez a vidéki életközösségek megmaradását is szolgálja, ennek érdekében a termőfölddel kapcsolatos normákat is rendszeresen ellenőrizni kell. Elmondta még, hogy nem becsüljük meg kellőképpen az országon belül keletkező szerves anyagokat; az állattartó telepek közelében számos esetben találni évtizedek óta halmozódó trágyadepókat, pedig a szerves anyagok tápanyag-utánpótlásban betöltött szerepének fontosságára kiemelt tényezőként szükséges tekinteni.
Jelenleg a szántóföldi növénytermesztést érintő legaktuálisabb kérdés az, hogy az ősszel elvetett állományok hogyan vészelték át a rendkívül hideg és csapadékban szegény téli hónapokat. A helyszíni szemlék alapján beérkező pontos adatokra még várnunk kell, de egyéb módszerekkel (például az Európai Unió MARS nevű műholdas megfigyelései alapján) már tehetünk becsléseket.
Az őszi vetések áttelelése mellett a másik aktuális kérdés az, hogy a szántóföldi növények termesztése milyen piaci körülmények között történhet 2017-ben. Ebben a tekintetben még rengeteg a bizonytalansági tényező, jelenleg a közelmúlt folyamatait elemezve szintén csak becslésekre van lehetőségünk.
A nemzetközi gabonakereskedelem (és ezen keresztül a helyi kereslet/kínálat) egyik befolyásoló tényezője a nagy gabonatermesztő országok valutáinak egymáshoz viszonyított mozgása – mondta Szépe Ferenc, a Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Főosztályának főosztályvezetője. Az euró USD-vel szembeni értékvesztése kisebb szünetekkel 2014 óta folyik, a 2014. májusi csúcsokhoz képest jelenleg 23%-os a leértékelődés mértéke.
A gyengülő euró folyamatosan javítja az európai gabonák nemzetközi versenyképességét, ami az európai gabonaexport adataiban is megmutatkozik. Az európai gabonaexport tehát (a gyenge francia termés ellenére is) erős.”
Válságkezelés
A kemény megpróbáltatások hosszabb távon sem korlátozódnak csak az időjárás viszontagságaira. „Az EU-tagállamok összefogása nélkül a már sokszor globális szinten is jelentkező válságok nem kezelhetők – mondta az agártárca miniszterhelyettese a V4 agrárminiszteri találkozón.
Nagy István a lengyelországi, jasionkai tárgyaláson hangsúlyozta, az EU szintjén történő szövetkezés alapvető és létfontosságú lépés egy rugalmas és erős Európához.
A miniszterhelyettes kiemelte, Magyarország célja, hogy a 2020 utáni KAP is a termelőket szolgálja. 2020 után is egy erős, kétpilléres KAP-ra van szükség, amely kellő forráskerettel rendelkezik, és amelyben a Közvetlen Kifizetések szerepe nem gyengül – tette hozzá. Nagy István aláhúzta, hazánk fontosnak tart emellett egy erős biztonsági hálót fenntartani, mivel a romló piaci feltételek miatti áringadozás sok mezőgazdasági szektorban jelentősen megnőtt az elmúlt években, és ez súlyos bevételingadozáshoz is vezetett.
A gazdák élelmiszerláncban betöltött helyzetének javítása egy, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó közös uniós keretszabályozás elfogadásával valósítható meg, amelynek összhangban kell lennie a már meglévő tagállami jogszabályokkal – szögezte le.
Magyarország számára kiemelt fontosságú a Visegrádi Csoport, valamint annak kibővített formája. Az érintett országokkal számos kérdésben egyeznek hazánk érdekei és céljai – például a termeléshez kötött támogatások megtartása –, ezért erős érdekszövetséget szeretnénk fenntartani.”
