Idén is megtartotta hagyományos csemege kukorica termesztési bemutatóját a Syngenta Hajdúszoboszló határában. Érdeklődésben most sem volt hiány: az előző napi nagy eső ellenére a szép számban megjelent hazai termesztőkön kívül lengyel, szerb, szlovák és orosz szakemberek is érkeztek a fajtasor megszemlélésére.
A bemutatónak is helyet adó táblában a Tyson fajta hektáronként 22 tonnás termést adott (fotó: Gáncse Mihály)
A rendezvénynek a korábbi években helyet adó Tonavar Kft. helyett ebben az évben a cég átalakulása következtében létrejött Irrifarm Kft. volt a házigazdája, amelynek tulajdonosai és szakmai vezetői Varga Gyula és fia, Varga Gábor – mint korábban a Tonavar Kft.-ben, úgy most is – sokéves tapasztalattal, nagy felkészültséggel és odafigyeléssel irányítják a kísérleteket, valamint a saját és integrációba vont területekkel együtt 1 400 hektáron folyó csemegekukorica-termesztést. Mint tájékoztatójukban elhangzott, ezenkívül csaknem 600 hektár zöldborsó termesztését is integrálják, de emellett borsó vetőmagot, hibridkukorica vetőmagot, szemes kukoricát, napraforgót, burgonyát és hagymát is termesztenek.
A csemegekukorica-termesztés helyzetéről szóló tájékoztatást, majd az ismert és új hibridek bemutatását Pereczes János, a Syngenta nagy magvú zöldségnövények üzletágának menedzsere tartotta.
A szuper édes fajtacsoport legkorábbi képviselője a Sweetstar; termőképessége nagyon jó, egyre többen termesztik (fotók: Búza Virág)
Termesztés és piac itthon és külföldön
Európa vezető csemegekukorica-termesztő állama hosszú idő óta Magyarország és Franciaország. Hogy áll most a helyzet? Bár az elmúlt időben a vetésterület mindkét országban csökkent, de hazánk az itthoni 32 ezer hektárnyi vetésterülettel átvette a vezető szerepet e téren – kezdte ismertetését a szakember.
A területcsökkenésnek piaci okai vannak: mind a konzervipar, mind a hűtőházak csökkentették termelésüket, aminek hátterében az EU Oroszországgal szembeni kereskedelmi embargója áll, amit tovább tetéz az egyes FÁK-országok belső gazdasági nehézségei miatti csökkenő kereslet. A nyugat-európai piac stabil, de a kereslet ott sem növekszik. Éles a verseny a francia és kisebb mértékben az olasz és spanyol termelők között is.
A kelet-európai piac csökkenése és a nyugat-európai telítettsége nem kedvez a hazai kivitelnek, így a gyárak visszafogottabban terveznek. A további kilátások, trendek becslése jelenleg nagyon nehéz, a vetésterület növekedése csak a keleti piacok ismételt élénkülése nyomán várható. A termelés szinten tartására nézve számunkra kedvező, hogy a hazai termelés gazdaságosabb, mint a nyugat-európai, így a gyárak a magyarországi termelésüket egyelőre nem korlátozzák. A hazai termés nagyobb részét, kb. kétharmadát a konzervipar, míg kisebb részét a hűtőipar dolgozza fel. A keletre irányuló magyar kivitel jelentős része konzerv, de az utóbbi években a fagyasztott áru aránya is nőtt.
Az európai országok csemegekukorica-termesztését bemutató számadatokból megtudjuk, hogy a már említett hazai 32 ezer hektárral első helyen állunk. Utánunk Franciaország (18 ezer ha), Lengyelország (6 ezer ha!) következik, Olaszországban és Spanyolországban külön-külön 3-4 ezer ha a vetésterülete, míg Oroszország és Ukrajna együttesen kb. 10 ezer hektáron termeszti e növényt. Világszinten vezető az USA 400 ezer hektárral, amiből 150 ezer ha termése kerül ipari feldolgozásra, a többit, tehát a nagyobb részét frisspiaci fogyasztásra értékesítik. A távol-keleti térségben a korábbi 100 ezerről most 80 ezer hektárra csökkenve még mindig Kína vezető, de jelentős még Thaiföld (44 ezer ha) és India (8 ezer ha) termelése is.
A külföldi résztvevők között tapasztalatszerzésre lengyelországi feldolgozóipari szakemberek is érkeztek
A csemegekukorica a Syngentánál
A szántóföldi zöldségfélék fajta-előállításában és vetőmag-forgalmazásában a Syngentánál meghatározó szerepe van a csemegekukoricának.
A fajtanemesítés az USA-ban történik, de a harmadik évtől már a kulcspiaci területeken, így Európában Franciaországban és Magyarországon is tesztelik a nemesítési anyagokat. Ennek során további 3-4 éves vizsgálatok után választják ki a regisztrációra, elismerésre érdemes fajtákat. A hazai csemegekukorica fajták, illetve a vetőmag forgalmazásában 5-6 cég érintett, de közülük a Syngenta a piacvezető.
S hogy merre tart a csemegekukorica nemesítése? Pereczes János három fő irányt nevezett meg válaszában: 1./ a stabil termőképesség, 2./ a feldolgozóipar igényei: az eredményes feldolgozhatóság, a minél jobb szemkihozatal és 3./ a fogyasztói igények: cukortartalom, szín, íz és zamat. Ez utóbbi szempont tekintetében a feldolgozás terén eltérés tapasztalható: a konzervipar ma már 75-80%-ban szuper édes fajtákat igényel, a hűtőiparban ez az arány egyelőre 30% körüli, de növekszik. A nemesítés egyértelműen a szuper édes fajták irányába halad, mivel nemzetközileg is nő az ezek iránti kereslet; a friss piaci értékesítésben csaknem kizárólagosan, azaz 100%-ban a szuper édes fajták szerepelnek.
A fajták hazai vizsgálatát, kipróbálását előbb a Syngenta ócsai kísérleti bázisán végzik, majd 1-2 év után néhány üzemben, valós termesztési körülmények között folytatják a teszteléseket.
A csemegekukorica hazai termesztési körzeteiről szólva a szakember elmondta: hosszú évek óta legfontosabb régió a hajdúsági körzet: ugyanis Debrecen 50 km-es körzetében található a vetésterület kétharmada. Hogy ez így alakult, abban a jó talajadottságok, az öntözhetőség, a termesztési hagyományok mellett a feldolgozóipari üzemek közelsége is közrejátszott. Az ország más részein is főként a feldolgozók körzetében alakultak ki a termesztőterületek.
Hozzátette: a csemegekukorica termesztése egy bizonyos önként vállalt elkötelezettséggel is jár. Az öntözhetőség kritériuma miatt már eleve jelentős a beruházási igénye, és egy adott területen több évig, monokultúrában termesztik, ami növényvédelmi szempontból jelent több teendőt.
Aki e növény termesztésére vállalkozik, intenzív technológiát követ, szigorú technológiai fegyelmet tart, s a termést átvevő termeltetővel is egyeztetve időzíti és végzi a munkákat. Ennek megfelelően az évek során kialakult az a termesztői kör, akik közvetlen kapcsolatban állnak a feldolgozóipari vállalatokkal, s kölcsönösen ismerik egymás lehetőségeit, igényeit, adottságait.
Az esős idő idén sem riasztotta el az érdeklődőket
Előtérben a szuper édesek
A kísérleti területen a megfelelő talaj-előkészítés és tápanyag-utánpótlás után tavasszal, május 19-én, 63 ezer mag/ha normával végezték a vetést, amit június 7-én követett a vegyszeres gyomirtás (Calaris Pro 1,9 l/ha+Nitrosol 5 l/ha). A tenyészidőben 2×20 mm öntözést végeztek.
Az időjárás alakulása 2016-ban kedvezett a csemegekukoricának; a tavalyihoz hasonló hőség nem sújtotta az állományokat, s bár az április száraz volt, de összességében bőséges volt a csapadékellátás. A rendezvény idején, augusztus közepén javában tartott a betakarítás. A bemutatóra a vetéstől számított 90. napon került sor. A fajtasorban normál édes és szuper édes fajták egyaránt szerepeltek.
Mint Pereczes János elmondta, a Syngenta a korai-középkorai normál édes szegmensben, valamint a középérésű szuper édes fajtakörben hibridjeivel meghatározó szereplő a piacon. Az első csoportban, tehát a korai-középkorai normál édes fajták között jól ismert fajtáik a Spirit, a Starshine és a Boston. E fajtacsoport jelentősége a szuper édes fajták előretörésével azonban lassan-lassan csökken. A normál édes középérésűek közül kiemelte a GH 11754 fajtát, amely kiváló termőképességű, jó szárszilárdságú hibrid, 16-18 szemsort tartalmazó egyöntetű csövekkel, és az átlagosnál kedvezőbb a szemkihozatala.
A szuper édes fajtacsoport legkorábbi képviselője a Sweetstar; nagyon jó termőképességű, jó szárszilárdságú, csöve tetszetős; friss piaci értékesítésre és feldolgozásra is alkalmas. Bár idén is több száz hektáron termesztették, de visszatérő probléma, hogy sikerül-e jó minőségű vetőmagot előállítani belőle, ami a korai, április elejei vetési körülményeket is jól tolerálja. Néhány éve van a termesztésben a GSS 5649, amely nagyon jó szemkihozatalú, stabilan 20 tonna/ha termésre képes.
Még egyöntetűbb csöveket képez a GSS 3071, amely a friss piaci értékesítésben is kedvelt, vírusellenálló fajta. A szuper édes csoport leghosszabb tenyészidejű hibridje a magas növésű, de jó szárszilárdságú Shinerock, amely kiváló minőségű, szemkihozatali aránya nagyon jó, de közepes méretű csöveket fejleszt, így termése 20 t/ha alatt marad.
A hazai csemegekukorica-termesztés növénytermesztésünk egészében ugyan kis szegmenst képvisel, de stabil technológiai és üzleti keretek között folyik
Az idei év legfontosabb újdonsága a középérésű Tyson nevű fajta (GSS 15829 R), amely a Syngenta legnagyobb termőképességű és e téren vezető fajtájának, a GSS 8529-nek egyes hiányosságait kompenzálja, illetve bizonyos szempontból annál többet tud. Ezek: a szín és a cukortartalom, illetve a fajta jobb ’lábon tarthatósága’ éréskor. Ez utóbbi nagyon fontos kedvező tulajdonság, és nem az esetleges szárdőlésre utal – ami szintén fontos fajtabélyeg –, hanem a minőség megőrzésére: a cső lassabban öregszik, a cukor lassabban alakul át keményítővé, ami a betakarításkor néhány napos csúszást, toleranciát tesz lehetővé, ha a munkák szervezése bármely okból ezt megkívánja. Maga a kísérleti terület egy üzemi Tyson-táblában kapott helyet, betakarítását a bemutató napján végezték: hektáronként 22 tonnás termést adott, ami hazai körülményeink között kiemelkedően jó eredmény.
Összegzésként a szakember elmondta, hogy a csemegekukorica-termesztők az idén a tavalyinál jobb évet zárhatnak; már a korai fajták is szép termést adtak, s ugyanez várható a középérésűek esetében is. Bizonytalan azonban a zöldborsó utáni másodvetések sikere, mivel sok helyen a borsó betakarítása megkésett, így ezek vetési ideje is csúszott. A kedvező őszi időjárás sokat segíthet a beérésükben.
A hazai csemegekukorica-termesztés növénytermesztésünk egészében ugyan kis szegmenst képvisel, de stabil technológiai és üzleti keretek között folyik. Növekedési potenciálra a már említett külpiaci okok miatt kevésbé, de a jelenlegi helyzet megőrzésére és fenntartására reális esély van. Erre a szántóföldi termesztés agrotechnikai színvonala és a feldolgozóipar műszaki, technológiai szintje egyaránt biztosíték.
