Arkagyij Rajkin orosz színművész, aki pályafutása során 1961-ben és ezt követően többször járt hazánkban, a címben idézett állítást így adta elő: „válámi ván, dé ném áz igázi”. Mivel ügyelt arra, hogy vendégszereplésein az adott ország nyelvén is előadjon, Magyarországon ezzel a mondattal vált legendássá. Több mint fél évszázad múltán sem tudnék a mai helyzetünkre találóbb idézetre lelni.
A bevezetőn kissé röstelkedem, mert a háttérben az is meghúzódhat, hátha a rajtam is eltelt évtizedek során jobban ki kellett volna nyitni a szemem, és kitartóbban hegyezni a fülem, hogy valami korszerűbbel és lelkesítőbbel rukkolhassak elő. Nekem így sikerült.
A szabadkozásomat folytatva meg kell jegyeznem: ez az idézet nem a saját közérzetemre tűnik csak telitalálatnak, hanem a szűkebb és tágabb környezetemére is. Úgymint ország, város, falu, tanya, Európai Unió és a megkerülhetetlen globális világ, és hogy semmit se hagyjak ki: satöbbi.
Ez évben a júliusi nagy történéseink nem merültek ki abban, hogy esett vagy nem esett az eső, viharosan lökött-e a szél, vagy sem. Valóban először sok helyen nem esett, de utána aztán nagyon. A mindenkit elérő bulvárhírek (sajnos már a közszolgálatiak is) másból sem állhattak, mint merényletből, puccsból, a migráns-válság napi hordalékából. Még Amerika is beúszott a képbe a nagy kérdéssel: miért van az, hogy az utóbbi hetekben afroamerikai lődözi a fehérbőrű rendőrt. Pedig mindez nem volt szokásban arrafelé (sem).
Ahogy ezt felvezettem, már nem is olyan kisszerű, hogy az ember a megfoghatóbb, ember léptékű világában igyekszik ideig-óráig megpihenni. Innen nézve már Kánaán pár milliárd forintnyi gyorssegély valamely válságágazatban (most épp a tejtermelésben), ugyanígy a valóban új munkahely, a világszínvonalú honi gazdasági teljesítmény. Utóbbi egy aktuális avatóünnepség kapcsán jutott eszembe.
„Újabb jelentős gyárbővítési projektet zárt le a hazai élelmiszeripar egyik meghatározó vállalkozása, a Hungrana Kft., új pelletáló csarnokának átadásával. A korszerű üzemegységben kukoricarostból és egyéb fehérjében dús komponensből pelletált állati takarmányt állítanak majd elő a jövőben. Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter köszöntőbeszédében kiemelte: a hazai élelmiszeripar exportjának 5,5-6 százalékát adó Hungrana Kft. a magyar mezőgazdaság termelte kiváló alapanyag felhasználásával, hazai beszállítók foglalkoztatásával vált világviszonylatban is példaértékű sikervállalattá.”
Jó, de olcsó
Mivel a júliust az aratással azonosítják, egy ilyen szerencsés, termőfölddel megáldott országban kikerülhetetlen ezzel folytatni a tényeken alapuló krónikánkat. „Az idei aratással várhatóan augusztus elejére végeznek a gazdálkodók az országban, amennyiben kedvező lesz az időjárás, nem esik az eső – mondta a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke az MTI-nek.
Vancsura József közölte: a hétvégi országos eső miatt leállt a betakarítás, mert a gépek nem tudtak rámenni a felázott talajra. A betakarítási munkák kétharmadával-háromnegyedével végeztek, de az országban van olyan térség, ahol 80-90 százalékával is. Az esőre ugyanakkor a tavaszi növényi kultúrának nagy szüksége volt – tette hozzá.
A viharok okozta károkon kívül az eső a gabona sikértartalmát csökkentette. Így a gazdáknak számítaniuk kell arra, hogy a learatott őszi búza minősége a takarmány minőség irányába tolódik el.
Eredetileg úgy számították a szakemberek, hogy az étkezési minőség a betakarított búzánál általában meghaladja majd az 50 százalékot, de a kedvezőtlen időjárás miatt várhatóan nő majd a takarmány minőségű termény aránya.
A GOSZ elnöke elmondta: őszi búzából 3-4 millió tonna közötti mennyiség van a magtárakban. A betakarítás végén az étkezési minőség a búzánál várhatóan 2,5 millió tonna körül lesz. Ez bőven fedezi az ország kenyérgabona szükségletét – ez egymillió tonna körüli mennyiség –, és még kivitelre is jut. Vagyis: az étkezési minőségű búza fele exportálható. Vancsura József beszélt arról is, hogy a gabonaárak alacsonyak az országban, azonban ennek világpiaci oka van. Így az étkezési búza ára tonnánként már 40 ezer forint, illetve némileg alatta van, a takarmánybúzáé pedig már 35 ezer forint alatti.
Mire elég?
A válasz veleje: mindez semmire, legalábbis az Agrotrend.hu/VG bejegyzés szerint. „Jó közepes termésmennyiség és közepes minőség mellett is rossz év lesz az idei a gabonatermesztésben. Az árak mélyponton, a bukás sokaknál garantálható.
Az árpa betakarítása után jól halad, már a végéhez közelít a búza aratása az országban. Dacára annak, hogy az időjárás kedvez a munkának, és sem fuzárium, sem más betegség nem tizedeli a termést, a termelők öröme nem teljesen felhőtlen. „A búza aratása előrehaladott állapotban van, ám a mennyiséggel néhol vannak problémák. Bízunk ugyan abban, hogy meglesz országosan az 5 millió tonna, ám ez pillanatnyilag nem mondható biztosra” – mondta el a Világgazdaságnak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint a minőség megfelel a várakozásoknak, jó közepesnek mondható, ám voltak már ennél lényegesen jobb évek is.
Általában a búza nagyobb része étkezési minőségű, idén azonban az összes termésnek csak nagyjából fele az, a többi takarmányminőségű, és csak olcsóbban adható el. Márpedig az árak minden kategóriában rendkívül alacsonyak, ’a katasztrófánál is katasztrofálisabbak’ – fogalmazott Vancsura.
Tonnánként 27 ezer forint körül cserél gazdát a tritikálé és a rozs, 30 ezer forint körül mozog az árpa ára, és a takarmánybúza is csupán 37 ezer forintot ér. Az étkezési búzáért 40, esetenként 43 ezer forintot is adnak még, ám ennek a piaca jelenleg nagyon csekély – emelte ki az elnök, aki szerint ilyen árak mellett nagyon nehéz nyereséget termelni. Vancsura József úgy véli, hogy idén a magyar termelők fele biztosan ráfizet a búzatermelésre, és nyereséget legfeljebb más növényektől, így az ősszel betakarítandó kukoricától és napraforgótól remélhet.
Az árak világszerte alacsonyak, részben az északi féltekén betakarítás alatt lévő jó termések, részben a kifejezetten nagymértékű globális ókészletek miatt. A világméretű gabonabőség tartósan alacsony árakat is előrevetít, a szakértők és a piaci szereplők is megegyeznek abban, hogy nagyobb áremelkedés nem várható a belátható jövőben.
Emiatt Vancsura József úgy véli, hogy a hazai búzatermő-terület is érdemben csökkenhet a következő években, ha nem történik változás. Magyarországon általában minden évben egymillió hektár körüli területen termelnek búzát, ám ha a szereplők jelentős része több évben is veszteséget könyvel el ezen a növényen, a hazai vetésszerkezet is átalakulhat – véli az elnök.”
Sok kicsi
Július nemcsak az aratás, hanem a dinnyeszezon ideje is. Hírek szerint megvan az esélye, hogy az idei akár még jól is sikerüljön. A kormány kiemelt célja a zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztése, valamint a mintegy 100 ezer új munkahely megteremtése vidéken – hangsúlyozta egy ’dinnyés’ rendezvényen Nagy István.
„Az FM államtitkára felidézte: hazánk a 2000-es évek elején még dinnye nagyhatalomnak számított, majd 2010-ig a 9 ezer hektáros termőterület a felére – 4 500 hektárra csökkent. Ezt a folyamatot állította és fordította meg a 2011-ben kezdett nemzeti dinnyeprogram. Jelenleg közel 6 ezer hektáron termesztenek görögdinnyét, és a dinnyetermesztés 11 ezer család számára biztosít megélhetést. A szaktárca legfőbb célja, hogy visszaszerezze a magyar dinnyetermelés potenciálját, megerősítse az exportpiacokon való jelenlétet, és biztosítsa az ebből élő több ezer család megélhetését.
Nagy István örvendetesnek nevezte azt a széleskörű együttműködést, amely a termelők, az agrárkamara és a nagy kereskedelmi üzletláncok között létre jött. Ennek köszönhetően a vásárlókhoz még több friss, ízletes, magyar dinnye jut, valamint a dinnyetermelők is kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek.
Arról is szólt, hogy egy nemrégiben készült fogyasztói felmérés alapján a fogyasztók 90%-a szereti a görögdinnyét.”
Utóbbi mondathoz, csak annyit fűzök hozzá. én sem vagyok kivétel.
