Elhelyezkedését tekintve Tiszagyulaháza igen különleges helyzetben van, hiszen három megye, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Borsod közvetlen határán fekszik, bár hivatalosan Hajdú-Biharhoz tartozik.
Újtikos felől a településre érkezve elsőként a Megyesi család gazdaságával találkozhatunk, amely már többször adott otthont gyakorlati szakmai rendezvénynek is, így régi ismerősként kértük fel a gazdaság vezetőjét Megyesi Elemért és fiát, Megyesi Ákost egy rövid beszélgetésre, hogy megtudjuk, hogyan alakult az elmúlt néhány hónapos időszak gazdaságukban.
A Megyesi család: Megyesi Elemér, Megyesi Elemérné, ifj. Megyesi Elemér és Megyesi Ákos
– Kérjük, bevezetéseként néhány mondatban mutassák be gazdaságukat!
– Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel egyaránt foglalkozunk. 480 ha területen gazdálkodunk, amelyből 80 ha a legelő, a fennmaradó nagyobb rész pedig a szántóterület.
A szántóföldi munkákat a kukorica, napraforgó, búza, őszi árpa, repce, tritikálé, illetve szálastakarmány-növények, vöröshere és lucerna termesztése teszi ki. Az állattenyésztésen belül juh-, szarvasmarha-, illetve sertéstenyésztéssel foglalkozunk, azon belül is 500 anyajuh és hatvan Charolais növendék üsző teszi ki az állatállományt, továbbá 30 db sertést (tíz mangalica) is nevelünk szabad tartásban, saját felhasználásra. Gazdaságunkban a családtagokkal együtt összesen tizenkét fő végzi a napi feladatokat.
Az anyajuhállomány egy kis része a szaporulattal
– Milyen eszközök segítik munkájukat a mindennapokban? – fordulunk kérdésünkkel Megyesi Ákoshoz.
– Gépparkunk erőgépflottáját két Deutz-Fahr (Agrotron 150 MK3 és K410), két Massey Ferguson (5465 és 6495) és három MTZ traktor teszi ki.
A szántóföldi gabonanövények betakarítását egy CLAAS MEDION 310 kombájnnal végezzük, a napi anyagmozgatásban pedig egy Deutz-Fahr AgroVector 30.7 teleszkópos rakodó van segítségünkre. A szálastakarmány betakarításához McHale, ill. Krone, bálázók, Claas, valamint hazai gyártású vontatott kaszák, csillagkerekes rendsodrók és Fella rendképző gép áll rendelkezésünkre, de számtalan más gép segíti még a napi szántóföldi és majoron belüli munkákat is.
Külön ki kell, hogy emeljem: rendkívül elégedettek vagyunk a Deutz-Fahr termékeivel, több mint tíz éve alkalmazzuk az erőgépeiket, és talán az egyik legmagasabb műszaki színvonalú, legmegbízhatóbb, jó ár/érték arányú gépeknek tartjuk a piacon. Bérmunkát nem végzünk a gépekkel, a maradék szabadidőnkben inkább hobbinknak, a vadászatnak hódolunk. Családunkban több generáción átívelő a vadászat szeretete, amelyet a helyi vadásztársaság tagjaiként ápolunk.
– Beszélgetésünkkor már túl vagyunk a nyári aratási szezonon, néhány héten belül pedig a napraforgó betakarítása köszönt ránk. Hogyan alakultak az őszi kalászosok terméseredményei az idei szezonban a gazdaságukban? – kérdezzük ismét a családfőt.
– Ebben az évben 80 hektáron termesztettünk őszi búzát, 38 hektáron tritikálét, 54 hektáron pedig őszi árpát. Sajnos április és a gabonabetakarítás kezdete közötti időszakban mindössze 50 mm csapadék hullott térségünkben, így ez a szinte már sivatagi aszály az őszi árpa és a tritikálé terméseredményeire volt a leginkább negatív hatással, mivel mindkét növény 3-3,5 t/ha átlagon termett. Őszi búzából az elfogadható hektáronkénti 5 tonna mennyiséget sikerült elérni, ami ilyen rendkívüli időjárási körülmények között igazán jó eredménynek számít.
– Ha már az aszályos időjárást említette, mennyire vetette vissza ez az idei szezonban az eddig betakarított szálastakarmány-mennyiséget? Hogyan épül fel a szálastakarmány-betakarítási technológia gazdaságukban?
– Talán elmondhatjuk, hogy leginkább itt vehető észre a csapadékhiány és a hosszan tartó nagy hőség, mivel a vörös here és a gyepszéna is feleannyit termett, mint egy átlagos időjárású évben. Lucernából is közel 30%-kal kevesebbet tudtunk betakarítani a megszokottnál.
Ez utóbbi növényből (28 ha) az első három kaszálás betakarítását lucernaszénaként, alacsony nedvességtartalom mellett végezzük, míg az utolsó kaszálást már szenázsként takarítjuk be.
A gyepszénát, vörösherét (23 ha) csak alacsony nedvességtartalom mellett bálázzuk. A vontatott dobos kaszák által lekaszált rendek kezelését a gyepszénás területeken, ill. a folyótöltéseken csillagkerekes rendsodróval folytatjuk, míg a pillangósok rendképzését egy nemrégiben vásárolt Fella TS 16.03 dupla rotoros rendképzővel végezzük. A bálázást pedig a fentebb már említett McHale V 660 hengerbálázóval valósítjuk meg, amely géppel tavasszal bővült gazdaságunk eszközparkja.
Tavaly bővült a géppark a Deutz-Fahr Agrotron K410 traktorral és Fella TS 16.03 rendképzővel
– A szántóföldi termesztésben milyen talajművelési technológiát alkalmaznak?
– A talajszerkezet (65-70 KA Arany-féle kötöttségi számú,10-12 aranykoronás területek) és az időjárás miatt a forgatásos művelési módot nincs lehetőségünk teljes mértékben nélkülözni. A tavaszi vetésű növények alá csak szántással, Vogel-Noot váltvaforgató ekével végezzük az alapművelést, míg az őszi vetésű gabonafélék Väderstad Carrier rövidtárcsa által előkészített talajba kerülnek, a repce alá pedig függesztett grubberrel történik a talaj-előkészítés, de ezek mellett bizonyos időközönként minden intenzív gazdálkodás alá vont területen talajlazítást is végrehajtunk.
– Tápanyag-visszapótlást milyen mértékben és mennyiségben végeznek, ill. mekkora arányt tesz ki ebben a szerves trágya alkalmazása?
– Az állattartás után visszamaradó szerves trágyát mind kijuttatjuk szántóterületeinkre, általában kukorica alá szoktuk alkalmazni tápanyag-visszapótlásként, 500-600 mázsát kiszórva hektáronként. Tavaly baktériumtrágyát is használtunk, de idén az időjárás nem tette lehetővé ennek alkalmazását. Starter műtrágyaként talajaink ásványianyag-összetétele miatt nitrát helyett pétisót használunk.
Ottjártunkkor épp talajlazítást végeztek MF 6495 traktorral és Jympa lazítóval
– Fentebb már említette, hogy milyen gépbeszerzésekkel korszerűsítették, bővítették gazdaságuk gépparkját. Milyen egyéb beruházásokat végeztek a közelmúltban?
– Tavaly építettük meg a növendék szarvasmarha-állomány részére a nyári szállást, illetve kettő darab, egyenként 200 férőhelyes juhhodállyal is 2012-ben bővült állattartó kapacitásunk. Emellett az előírásoknak megfelelően egy 600 köbméteres tűzi víztározóval is kiegészítettük a telepet.
A Charolais növendéküsző-állomány
– Milyen fajtájú juhokat tenyésztenek, és hová történik ezek értékesítése?
– Magyar merinó anyajuh állományunk évente két alkalommal, húsvétra és karácsonya nevel bárányt. Az anyajuhokat Ile de France kosokkal termékenyítjük meg, így a születendő bárányok sokkal jobb húsformát mutatnak. A juhokat olasz piacra értékesítjük, az egy anyára vetített báránymennyiség idén elérte az 1,1 szaporulatot. Az év közbeni legeltetésük Szent György napjától Mihály-napig tart.
A 2012-ben épített nyári szállás
– Mikorra tervezik a napraforgó és a kukorica betakarítását optimális körülmények esetén, és előzetesen, a növényállomány kondíciója alapján mekkorára becsüli a várható termésátlagot?
– Idén kilencven hektáron termesztünk kukoricát és 74 hektáron napraforgót. Ha az időjárás kegyeibe fogad bennünket, akkor a napraforgó betakarítását szeptember utolsó hetében szeretnénk elkezdeni, míg a kukorica betakarítást október elején indítjuk, de természetesen ezt az idő mellett sok más tényező, pl. a betakarítandó növény szemnedvesség-tartalma is befolyásolhatja majd.
Előzetes becsléseink alapján a napraforgónál 3-3,5 t/ha átlagtermést várunk, míg kukoricánál átlagosan hektáronkénti 8 tonna terméseredményre számítunk. Sajnos a felvásárlási árak idén olyan mértékben nyomottak mindkét növénynél, hogy egyértelműen a jobb terméseredményekben reménykedünk, hiszen ez tudja valamelyest kompenzálni az egyre zuhanó felvásárlási árak okozta veszteségeket.
Farkas Imre
