Rossz hír a hazai burgonyatermesztés háza tájáról, hogy 20 000 ha-ra csökkent az étkezési burgonya és 200 ha-ra a burgonyaszaporító terület nagysága. Ez azt valószínűsíti, hogy az alacsony termésátlagok mellett most már állandósul az étkezési burgonya importja, és folytatódik a nyugat-európai burgonya vetőgumó behozatala.
A magyar burgonyatermesztés kiszolgáltatottsága mellett mégis fényt jelent az alagút végén a keszthelyi burgonyafajták évek óta tartó jelenléte a belföldi versenyben, jóllehet egyelőre csak a kis és közepes termelők élvezik a termesztésükből eredő előnyöket. Kimondatlanul is létezik és dolgozik a burgonyalobbi, amelynek elemi érdeke a hazai fajták termesztésének kiszorítása a piacról, a külföldiek előnyére.
Dr. Polgár Zsolt igazgató
Ebben a versenyhelyzetben csak fogyasztói oldal megnyerésével, a fajták és fajtanevek megismertetésével, a kereskedelemre való nyomásgyakorlással lehet előbbre lépni – avat be a stratégiai álláspontjába Dr. Polgár Zsolt, a Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központjának igazgatója, a keszthelyi fajták nemesítője. Hozzáteszi mindjárt, hogy nehéz körülmények között, csekély támogatással – szinte önerősen –, de nagyon jó munkacsapattal veszik fel a versenyt a hazai piacon.
Örvendetes, hogy a magyar termékeket előnyben részesítő fogyasztók egyre jobban megismerik és keresik a keszthelyi burgonyafajtákat, amelyeket eddig még nem sikerült a nagy élelmiszerláncok polcaira bejuttatni. Ennek magyarázata, hogy egyelőre nem a nagy hazai burgonyatermesztő gazdaságok termelik meg – különböző okok miatt – a keszthelyi étkezési burgonyafajtákat, így mennyiségi korlátok adódnak. Ugyanakkor a termelői piacokon egyre ismertebbek, keresik és meg is találják a fogyasztók, hiszen ma már a hazai burgonyatermő terület közel 20%-án keszthelyi fajtákat termelnek a gazdák.
Prémium Hungaricum védjegy négy fajtának
A 2004-ben alakult Prémium Hungaricum Egyesület célja, hogy összefogja és segítse a Kárpát-medence mindazon kis- és középméretű élelmiszer-ipari és kapcsolódó vállalkozásait, amelyek a magyar gasztronómiai-kulturális hagyományban gyökerezve egyedülálló minőséget állítanak elő.
Az egyesület olyan alulról szerveződő, a gyártók által koordinált közösségi marketinget valósít meg, amely a résztvevő cégek mindennapi tapasztalatainak figyelembe vételével tudja tagjai piaci versenyképességét erősíteni. A burgonya esetében további cél, hogy a hazai kiváló fajtákat jobb versenyhelyzetbe hozza a külföldiekkel szemben.
Az összetett rezisztenciával rendelkező, kórokozókkal szemben ellenálló, magas termőképességű és jó minőségű keszthelyi fajták eddig elsősorban a termelőket érdekelték azért, mert jövedelmezően termelték. Ma viszont már fogyasztói visszajelzések igazolják, hogy az immár közel húsz éve köztermesztésben lévő Százszorszép, Hópehely vagy például a Somogyi kifli mennyire egyedi, felismerhető ízkarakterű és kedvelt burgonya a sok fajta között is. A keszthelyi fajták – jelenleg 13 elismert fajtáról van szó – között pedig megtalálhatók ma már a főzni, sütni és salátaburgonyának valók is.
Az egyesület bírálata kiterjedt az egyes fajták nyers, főtt és sült minőségének, valamint a hámozott burgonya levegőn tartásának – szürkülésének – a vizsgálatára is, és megállapította, hogy négy keszthelyi fajta jogosult a Prémium Hungaricum védjegy használatára.
A négy fajta érdekes módon az újabbak közül került ki – ami nem mellékesen jelzi azt, hogy jó irányban halad a nemesítés –, jelesül a Balatoni rózsa, a Katica, a Démon és a Somogyi kifli viselheti a címet. Természetesen a Burgonyakutatási Központ nem titkolt célja, hogy a védjegyet marketingcélokra kívánja – remélhetőleg jó eséllyel – felhasználni.
Balatoni rózsa fajta
Továbbá két saját jogon megindított védjegy kezdeményezés is folyamatban van a szabadalmi hivatalban, mégpedig a „kiváló keszthelyi burgonya vetőgumó” és a „minőségi keszthelyi étkezési burgonya” megnevezéssel. Utóbbihoz tartozik egy minősítési rendszer, amelynek aláveti magát az áruburgonya-termelő, s amelyet egy kritériumrendszer alapján az intézet – mint fajtatulajdonos – bírál el. Ha a termesztés és a termék minden kritériumnak megfelel, akkor használhatja a termelő a Burgonyakutatási Központ védjegyének logóját a piacra vitt étkezési burgonyán.
A keszthelyi burgonyanemesítés tehát esélyt ad arra, hogy magyar terméket is választhatnak a fogyasztók a fajtaszortiment kialakulása óta, mégpedig olyat, amelyet ismernek és kedvelnek. Ezt hivatott biztosítani az a Keszthelyen végzett szakmai munka, amelynek eredményeképpen növekszik – és az összes szaporítóterület mintegy negyed részét foglalja már el – a vetőgumó ellátás területe és biztonsága. Ezzel összefüggésben kell megjegyezni, hogy a külföldi eredetű vetőgumó nem, vagy csak sokkal kevésbé bírja a változásban lévő magyar klímát, illetve kórtani szempontból nem lehet megvédeni, valamint gazdaságosan – különösen nem több évig – szaporítani…
A francia termelők figyelmét azok a keszthelyi fajták keltették fel, amelyek magas
fokú vírusrezisztenciájuknak köszönhetően több éven keresztül visszaültethetők
Törekvések a piaci részesedés növelésére
A Keszthelyi Burgonyakutatási Központ az elért nemesítési eredmények birtokában egyre nagyobb hangsúlyt fektet fajtáinak megismertetésére, a fajták szaporítási arányának növelésére. Polgár Zsolt igazgató vezetésével ennek érdekében dolgoztak ki egy olyan termeltetési konstrukciót, amely ezt a törekvést segíti.
Magas szaporulati fokú keszthelyi fajták vetőanyagát ellenérték megfizetése nélkül helyezik ki kis és közepes burgonyatermelő gazdaságokba, ahol a termelési költségek viselése mellett azt elültetik és ápolják, majd a szaporulatot gondosan betakarítják. A felszaporított, magas genetikai értékű vetőgumót a Kutató Központ nyomott áron – hiszen a vetőgumó térítésmentes volt – visszavásárolja, és saját hatáskörben aktuális piaci áron értékesíti. Mindenki jól jár így, e gyakorlat szerint, de ez jelenleg még kevés az áttöréshez. Ahhoz, hogy a keszthelyi fajták még nagyobb részesedést élvezzenek a piacon, ezt a tevékenységet fokozni kell, és marketing tekintetében még jobban be kell erősíteni…
Franciák jártak Zirc-Szarvaskúton
Zirc térsége a magyar burgonyavetőgumó-termesztés szempontjából a legideálisabb termőhely. Hoffer Ervin Zircen élő gazdálkodó ezt felismerve foglalkozik hosszú évek óta eredményesen elsősorban keszthelyi burgonyafajták szaporításával. Ahogy mondja, a 400 méter tengerszint feletti magasság és az évi 700 milliméterhez közeli csapadék ideális feltételt jelent a hűvösebb klímát igénylő burgonya számára, annál is inkább, mert a vetőgumó-előállítás nem igényli az öntözést. Éppen az a cél, hogy a genetikai értékek megőrzése, továbbvitele mellett a vetőgumó kis mérete, minél jobb kihozatala hozza meg a várt eredményt. Az optimális termőhelyet a gyengén savanyú erdő- és anyagos vályogtalajok teszik teljessé, nem beszélve a levéltetű – mint vírusvektor – kevesebb generációjáról éves szinten. A minőséget a szigorú növényvédelmi ellenőrzések és minősítési eljárások garantálják.
Nem véletlen, hogy a Keszthelyi Burgonyakutatási Központ és Hoffer Ervin egymásra talált, hiszen így a legkiválóbb keszthelyi fajták szaporítása jó kezekben van, amellett, hogy a köztermesztésben lévő külföldi fajtákat is szinte kivétel nélkül kipróbálta már ezen a termőhelyen.
Hoffer Ervin elismeri a sok tulajdonság tekintetében kiváló holland fajtákat is, mégis különös vonzalmat érez a magyar nemesítésű – pontosabban keszthelyi – fajták iránt. A közelmúltban éppen ennek köszönhetően az ő gazdaságába látogatott Zircre – a Pannon Egyetem Keszthelyi Burgonyakutatási Központ igazgatója, dr. Polgár Zsolt kalauzolásával – Franciaországból a Sana Terra termelői csoport, illetve a szövetkezet vezetősége és közel harmincfős delegációja. Látogatásuk egyik célja volt, hogy betekintsenek – egyéb kultúrák mellett – a magyar burgonyatermesztés gyakorlatába is, és megbeszéljék a magyar fajták vetőgumó-szaporítási praktikáit.
A delegáció fogadása és a szakmai kitárulkozás természetesen mindig járhat kockázatokkal, ugyanakkor előnyökkel is. Az egyébként több növény – nem csak burgonya – integrációjával foglalkozó szakmai közösség tagjai nagy érdeklődéssel tanulmányozták Hoffer Ervin gazdaságát, megismerkedtek a növénytermesztési munka részleteivel, a vetésszerkezeti struktúrával, a burgonyatermesztési módszereivel és az étkezési burgonya, valamint a burgonya vetőgumó értékesítési gyakorlatával.
A figyelmüket elsősorban azok a keszthelyi burgonyafajták keltették fel, amelyek magas fokú vírusrezisztenciájuknak köszönhetően több éven keresztül visszaültethetők, jelentősebb terméscsökkenés nélkül. Ez a tulajdonságuk méltán került az érdeklődésük középpontjába, hiszen ilyen irányú burgonyanemesítés – amilyet a Keszthelyi Burgonyakutatási Központ végez – a világban is párját ritkítja. Ezek termesztése környezetvédelmi okok miatt egyre fontosabb, és a burgonyatermesztés ökonómiai mutatóit is lényegesen javítja.
A franciák figyelmét – ugyan még a gumókötés időszakában szemlézték a burgonyatáblákat – két keszthelyi nemesítésű változat, a Balatoni rózsa és a Hópehely keltette fel leginkább az állományban látott fajták közül. Természetesen a szakmai kérdéseikre dr. Polgár Zsolt – mint fajtatulajdonos – azonnal reagált, és kiselőadást rögtönzött a keszthelyi egyetem burgonyakutatási tevékenységéről és távlati célkitűzéseiről. Bemutatta a már elfogadott fajtáikat, és ezek közül is kiemelte a Balatoni rózsa genetikájában rejlő lehetőségeket.
Ennek termése nagyon szép, ovális alakú, viszonylag korán érik, de jól tárolható, ízletes, elsősorban főzésre ajánlják. Végül közösen tekintették meg a kis parcellás fajta-összehasonlító kísérleteket is, amelyekben az említett keszthelyiek mellett holland és francia fajták is szerepeltek.
Persze egy ilyen szakmai eszmecsere, egy határjárás mindig magában rejti egy későbbi korrekt szakmai-üzleti kapcsolat esetleges létrejöttének lehetőségét – mint ahogyan szakmai titkok kiszivárgását is. Az előbbivel kapcsolatban például elképzelhető, hogy éppen egy rózsahéjú burgonyafajta létrehozásán dolgozó cég – amely a kelet-európai piacra szállít – a Balatoni rózsában látta/látja kiteljesedni az elképzeléseit. Az is lehet, hogy a jó hangulatú látogatás kis idő elteltével akár egy gyümölcsöző együttműködésben teljesedik ki, és az sem kizárt, hogy az egyik kiváló keszthelyi fajta akár az európai hírnév felé is elindulhat… Úgy legyen!
