Szántóföldi növényeink hozamának megalapozása szempontjából nagy jelentőségük van az őszi munkáknak. Különösen így van ez a hibridbúza termesztése során, hiszen az a hagyományos fajtabúzáknál megszokottól eltérő, esetenként feszesebb és körültekintőbb technológiát kíván. Az átgondolt munkaműveletek és azok kivitelezésének gondos időzítése az idei, szélsőségekben bővelkedő őszi szezonban is célravezetőbb, mint elkapkodni a szükséges teendőket. Biztosak vagyunk benne, hogy a lehetőségekhez alkalmazkodva, a kellő türelem mellett és szakmailag vállalható körülmények között elvetett hibridbúza állományok meghozzák a várt eredményt.
Ennek érdekében csokorba szedjük a javasolt termesztés-technológia időszerű lépéseit.
Termőhely- és talajigény
A hibridbúzákat adaptációs képességük alapján eredményesen termeszthetjük az ország egész területén. Habár ezt a kérdést nem „érdemes” túlbonyolítani, mégis járjunk el következetesen: a búza hibridekkel különösen nagy termésekre számíthatunk a középkötött, kötött és a lazább szerkezetű, humuszos homoktalajokon egyaránt. Leginkább ott, ahol a talaj kultúrállapota és a tápanyag feltáródó képessége legjobban meghálálja a gazda egész éves gondosságát. Helyesen jár el a szakember a hibridbúza számára megfelelő termőhely kiválasztásakor, ha helyi tapasztalataira alapozva jelöli ki a jó vagy az átlagosnál jobb tábláit.
Elővetemény igény
A hibridbúzák elővetemény igénye alapvetően nem különbözik a hagyományos búzafajtáknál megszokottól, azonban az elővetemény lekerülésének ideje jelentős hatással van a vetésforgó kialakítására. Kiváló előveteménynek számítanak a korán lekerülő növények, így az őszi káposztarepce és a nagy magvú pillangósok. Jó elővetemények az őszi és tavaszi árpa, továbbá az időben – legkésőbb szeptember végéig – lekerülő kapások is. Hibridbúza termesztésére alkalmatlan az a terület, amelyen későn, csak októberben lekerülő elővetemények vannak, hiszen az alacsony csíraszám és a hagyományos búzafajtáknál korábbi vetésidő kizárja a kései kukorica és kései napraforgó előveteményeket.
Talajművelés
A talajféleséggel és az alkalmazott talajművelési eljárással szemben nem, míg a magággyal szemben igényesek a hibridbúzák. Alapvető cél az olyan művelési eljárás megválasztása, amely mindenkor alkalmazkodik a talaj általános állapotához, továbbá a növényfaj technológiai igényeihez. A búza hibridek számára ezért talprétegektől mentes, kellően lazult, a vetés idejéig megfelelően ülepedett magágy előkészítése a feladat. A művelést úgy időzítsük, hogy a talaj természetes ülepedettsége kialakulhasson! Az ülepedettség mellett fontos az aprómorzsás magágy kialakítása a vetés mélységében.
Tápanyag-gazdálkodás
Az alkalmazott trágyaféleségek tekintetében nincs különbség a hagyományos fajtáknál megszokotthoz képest. Az ősszel alaptrágyaként kiadott, komplex hatóanyagú NPK trágyák fedezik a hibridbúzák őszi tápanyagigényét. A hatóanyagok mennyiségének tervezésénél javasolt figyelembe venni a meglévő talajerőt, a természetes feltáródás évjáratfüggő mértékét és ütemét, továbbá a magas hozamelvárásokat is. Az őszi búza és így a hibridbúza fajlagos tápanyagigénye 1 tonna szemtermésre, valamint a hozzá tartozó szár- és gyökértömegre vetítve 25-30 kg N, 12-14 kg P2O5 és 18-23 kg K2O. A jó indulás és harmonikus fejlődés érdekében javasoljuk, hogy a PK teljes mennyisége, továbbá a számított N-hatóanyag mennyiségéből 40-50 kg kerüljön bedolgozásra ősszel.
Vetés, vetésidő tolerancia, vetési norma
A hibridbúzák termesztésével kapcsolatos hazai tapasztalatok szerint az optimális vetésidő szeptember 20. és október 15. közzé tehető. A szeptember 20-25. közötti vetések jók, de valójában koraiaknak minősülnek és az idei évjáratban csak kevés helyen megvalósíthatók. Felhívjuk a figyelmet, hogy a hibridbúzák normál vetésideje, vagyis fő szezonja ezt követően, a szeptember 25. és október 15. közötti időszakra tehető. Az ebben az időszakban vetett hibridek kimagasló termésszintet képesek elérni, mivel a vetőmag ekkor egyértelműen a megfelelő időben kerül a talajba. Az október 15-ét követő időszak már kései a hibridbúza vetése szempontjából. Követendő szabály, hogy az üzemi búzatáblák vetését mindig a hibridekkel kezdjük.
Ebben a megszokottnál korábbinak nevezhető, mégis kellően széles vetésidőszakban javasoljuk, hogy a gazdaságok a mindenkori körülményekhez igazodva kezdjék meg a vetéseket. Különösen idén értékelődik fel a következetes és szakszerű vetési munka, ezért a jelentősen átázott őszi talajokon nem érdemes kapkodnunk. A vetésre minden alapozó munkával jó minőségben készüljünk fel, majd – a hibridbúza számára szélsőségesen kései vetésidő elkerülésével – a lehető legjobb állapotú talajon végezzük el a vetést. A vetésidő meghatározásában a külső körülmények mellett érdemes figyelembe venni és kihasználni az egyes hibridek egymástól különböző és eltérő intervallumú vetésidő toleranciáját.
A hazai tapasztalatok alapján a hibridbúzák biztonságos vetőmagnormája 1,5 millió mag/ha, amely az elvárt állomány kialakítását teszi lehetővé. Fontos, hogy ügyeljünk a vetési paraméterek pontos betartására. A sűrítés vagy a kivetett magszám irreális csökkentése indokolatlan. Javasoljuk, hogy a vetéseket mindenkor az ezerszemtömeg figyelembe vételével végezzük el, ami átlagosan 70-80 kg/ha vetőmagdózist jelent. A vetési mélység a talaj, a magágy állapotától függően változtatható, és 3-5 cm között elvégezve a megfelelő.
Őszi növényvédelem és növényápolás
A hibridbúza korai vetése kitetté teheti a fiatal növényeket az őszi kártevőknek –, elsősorban a vírusvektor levéltetveknek és kabócáknak –, hasonlóan az őszi árpa vetésekhez. Ezért a hibridbúza csíranövények fokozott védelmét egy gombaölő szeres csávázást kiegészítő rovarölő szeres csávázás biztosítja. Amennyiben levéltetvek betelepülésére kell számítani (meleg és mérsékelten csapadékos, párás ősz, továbbá őszi árpa vetés vagy fertőzött kukoricatábla szomszédsága esetén), az első szárnyas egyedek megjelenésekor célszerű védekezni egy piretroid hatóanyagot tartalmazó állománypermetezéssel.
Fokozott figyelmet kell fordítani a hibridbúza állományok őszi gyomirtására, hiszen a viszonylag alacsony csíraszámból adódóan ezek gyomelnyomó képessége fiatal korban még gyenge. Az áttelelő magról kelők és az évelő gyomok ellen (különösen rossz kultúrállapotban lévő táblán és monokultúrában, továbbá őszi káposztarepcét követően) őszi állománypermetezéssel javasolt védekezni.
Varga Gábor
termékfejlesztési vezető
SAATEN-UNION Hungária Kft.
