Az online is olvasható cikkek listáját itt megtalálja.
Kedves Olvasó!
Mire májusi számunk az Ön kezébe kerül, már életbe lép az új földtörvény, amely az elmúlt időszakban sokszor korbácsolta fel az érzelmeket országhatáron belül és kívül is.
Az eredeti szándék szerint a törvény célkitűzése, hogy a magyar termőföld ne lehessen spekuláció tárgya, és alapvető módon magyar tulajdonban maradjon. Mindemellett a külföldiek földvásárlási moratóriumának megszűnése azt is jelenti, hogy az uniós polgárok – amennyiben megfelelnek a törvényi előírásoknak – ugyanolyan elbírálás alá esnek, mintha belföldiek lennének. A földforgalom alapelveit rögzítő új földtörvény egyértelműsíti, hogy a magyar termőföld a helyben lakó gazdáké. Ennek érvényesítése érdekében a kormány megalkotta a földműves jogi fogalmát – ez lényegében az agrárvégzettséggel vagy hároméves gyakorlattal rendelkező gazdát jelenti –, és „bebetonozta” azokat a védelmi rendszereket is, amelyek garantálják, hogy a belföldi és külföldi spekulánsok ne juthassanak magyar termőföldhöz.
A fontosabb garanciák között szerepel egyebek mellett: az elővásárlási és elő-haszonbérleti sorrend, a helyi földbizottságok működése, valamint az, hogy csak földműves szerezhet földet, továbbá az is, hogy a zsebszerződéssel jogellenesen történő termőföldhöz jutást és annak kísérletét is szankcionálja az új Büntető törvénykönyv. Ezek mind olyan elemei az új földtörvénynek, amelyek korábban nem szerepeltek a vonatkozó jogszabályokban.
A földspekuláció elleni küzdelem eredményességét szavatolja a földforgalmi törvény is, amely előírja, hogy a termőföld adás-vételeket a jövőben csak az állam által előállított, biztonsági jellel rendelkező okmányon lehet megkötni. További garancia az állami elővásárlási jog rögzítése, valamint – a természetvédelmi területek esetében – a kisajátítás lehetőségének biztosítása. Termőföldet Magyarországon – a moratórium lejártát követően is – csak magánszemély szerezhet, de csak olyan magánszemély, aki megfelel a földműves fogalomnak; nem tulajdonolhat senki 300 hektárnál nagyobb földterületet; továbbá a helyi földbizottságok minden tulajdonjogszerzés esetében vétójoggal rendelkeznek.
Nagy változást hoz tehát az új hónap, és ezzel kapcsolatban szívesen vesszük az Önök észrevételeit is. Kíváncsiak vagyunk, hogy tekintenek az új törvényre, mit várnak a gyakorlattól, milyen friss tapasztalataik vannak. Az [email protected] email-címen, vagy a szerkesztőség 6000 Kecskemét, Pf 614-es postacímén várjuk véleményüket.
Eredményes májust és kegyes időjárást kívánunk!
Üdvözlettel:
Fodor Mihály főszerkesztő
Az online is olvasható cikkek listáját itt megtalálja.
