Június elején még begyújtottam a kandallómba, nem nosztalgiából, hanem a hűvös, esős időjárás feledtetéseként. Most meg, pár hét elteltével árpaaratást gyorsító 37 fokkal kárpótol erősen a Teremtő. A végletek közül akadt olyan is, amit minden idők legnagyobbikaként emlegettünk.
Szerencsénkre a dunai árhullám csak a legmagasabb vízállás csúcsait döntögette számos helyszínen, s a hatalmas víztömegnek nem sikerült rombolva kitörni az ember által emelt védművekkel megerősített medréből. Amúgy özönvízszerű záporok, zivatarok is bőséggel jeleskedtek országszerte, olykor jéggel fűszerezve.
A politikában, közéletben csak tűzszünetként értékelhettük, hogy a bajban, az emberfeletti küzdelemmel járó árvízi védekezés során, legalábbis ebben a témában felfüggesztődtek a pártos csatározások. Ehelyett segítőkészségből, talpraesettségből vizsgázott jelesre a nemzet. Persze a nyugalom megzavarására alkalmas perpatvarok buzgárként előtörtek most is. Ékes példaként állhatnak erre az új földtörvény elfogadása előtti nagy odamondogatások, elsősorban arról, hogy kik voltak eddig és kik lesznek ezután a kedvezményezettek.
A föld törvénye
Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor egy sajtótájékoztatón summázatként azt jelentette ki, hogy a kormány az összes fontos agrárcsatát megnyerte.
„Az új földtörvény elfogadásával az európai uniós jog sérelme nélkül sikerül megvédeni a magyar termőföldet, ’az a magyarok kezében fog maradni’. A zsebszerződések felszámolásának eszközét szintén megtalálták, és a mezőgazdasági hatóság ma már meg tudja védeni a fogyasztókat a rossz minőségű, dömpingáron érkező, egészségtelen élelmiszerekkel szemben.
A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország egy mezőgazdasági ország, hiszen a magyaroknak a génjeikben van a gazdálkodás, a birtokgondozás, a földhasznosítás minden ösztöne, a magyar gazdavilág pedig ígéretes jövő előtt áll.
’A magyar föld nyugatról nézve olcsó, zsíros, biztos jövőt jelentő föld. Márpedig ha onnan egyszer idenéznek, és valamit kinéznek maguknak, akkor azt általában igyekeznek meg is szerezni. Erről szólt az elmúlt húsz év.’ Nem meglepő, ha tiltakoznak az új földtörvény ellen olyan országok, amelyek gazdái, tőkebefektetői, spekulánsai kinézték maguknak Magyarországot, mint befektetési lehetőséget vagy ’egyszerűen csak mint a saját nyugati gazdaságaik keleti meghosszabbítási birtoktestét’. Mindez ugyanis az új földtörvény hatálybalépése után (hiába szűnik meg a külföldiek termőföld-vásárlási moratóriuma) nem lesz lehetséges – tette egyértelművé.
A kormányfő szerint az új földtörvény a két világháború közötti Magyarország agrárpolitikájának logikájával gondolkodva az akkori kisgazdák javára dönti el a vitát, akik a kis- és középtermelői érdeket képviselték.
A tulajdon- és birtokkoncentráció ügyében elmondta: a jövőben lesz tulajdoni korlát és birtokkorlát is, a fejlődés iránya pedig a kis- és középbirtokosok megerősítése felé mutat. Szólt ugyanakkor arról is, hogy a mezőgazdasági rendszer nem képes bizonyos, mértékre visszaszorított, minőségi mintabirtok-kultúrát fenntartó nagybirtoktestek nélkül létezni. Ennek érdekében a jövőben a termőföldek legfeljebb 20 százaléka ilyen birtok lehet, ezek, főszabályként, azonban állami tulajdonban lesznek.”
Aratás
A hagyományos Péter-Pál időpontot egy héttel megelőzve kezdődött el idén az őszi árpa aratása. A kalászosok terméskilátása összességében még június vége felé is jónak ígérkezett.
„Az elmúlt éveknél lényegesen jobb búzatermés várható, a hazai 2,2 millió tonnás szükséglet mellett 1,5-2 millió tonnás exporttöbbletre lehet számítani – mondta a Bunge Zrt. gabonakereskedelmi vezetője az MTI-nek a június 4-ei szegedi búzabemutatón.
Mennyiségében 4,5-5 millió tonna várható, amelyből bőven kiszolgálható a magyarországi igény. Így hiány nem valószínű; esetleg minőségi eltérések lehetnek, de alapvetően erős közepes, illetve jó termés lesz. A hazai malmi szükséglet 1,2-1,3 millió tonna évente, a takarmányigény 800 ezer-1,2 millió tonna. Emellett vetőmag is kell, illetve a termelőknél is marad valamennyi saját felhasználásra. Igaz, így is 1,5-2 millió tonnás exporttöbbletre van kilátás.
Bidló Gábor hangsúlyozta: június elején még nehéz megmondani az árak alakulását, főleg azután, hogy tavaly, egyik napról a másikra, alapvetően megfordult a piac. Ennek ellenére véleménye szerint enyhén csökkenő tendencia alakul majd ki.
A kínálat és a kereslet várhatóan egy időben jelentkezik majd. Tehát nem várható, hogy a június-júliusi időszakban nagy árzuhanás következzen be, különösen nem a búzánál – mondta. Az új termésű búza ára 50 ezer forint körül mozog tonnánként. A mostani, kiegyenlítettebb helyzetben 50-55 ezer forint közötti árcentrum alakulhat ki a betakarítási időszakra.”
Kockázatkezelés
Olyan év szinte nincs is, hogy a mezőgazdasági termelő fáradozásának minden gyümölcsét leszüretelhesse. A természet tesz arról, hogy az egykedvű unalom el ne hatalmasodjék.
„Évente mintegy 100 milliárd forintos árbevétel-kiesést okoz a kedvezőtlen időjárás a magyar mezőgazdaságnak – mondta Poprády Géza, a Komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer elnevezésű projektet bemutatva.
A VM közigazgatási államtitkára hozzátette: a mezőgazdasági tevékenység számos kockázatot rejt magában, és ezek közül az egyik legjelentősebb tényező az ember által nem befolyásolható elem, a szélsőséges időjárás. A kormányzat eltökélt abban, hogy megoldást találjon a mezőgazdasági termelést érintő kockázatok kezelésére. Ebbe illik bele az új, egységes kárfelelősségi rendszer, amely a múlt év január 1-jétől működik.
Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében megvalósuló projekt a kárfelelősségi rendszer hatékony működtetését szolgálja. Megbízható elektronikus adatkapcsolatot biztosít a kárenyhítési eljárásban együttműködő szervezetek között, illetve adatbázist biztosít a döntésekhez.
Palkovics Péter, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke elmondta; a mostani kárenyhítési rendszer három pilléren nyugszik: egyrészt a gazdálkodók befizetései, másrészt az államnak a gazdákéval azonos mértékű anyagi szerepvállalása, harmadrészt pedig a piaci szereplők (azaz a biztosítók) szerepvállalása adja a kárenyhítés anyagi fedezetét.
A múlt évben az első két pillér forrásai összesen 8,4 milliárd forintot tettek ki. Ez fedezetet nyújtott a mintegy 30 ezer bejelentett kár enyhítésére. A kárenyhítési rendszernek 74 ezer gazdálkodó volt a tagja, míg az idén ez 77 ezer körül mozog.
Palkovics Péter úgy vélte, az üzleti biztosítók érdeklődése nő az ilyen irányú biztosítási konstrukciók iránt. A gazdálkodók ugyanis csak úgy kaphatják meg a 100 százalékos kárenyhítést, ha rendelkeznek üzleti biztosítással is. Az üzleti biztosítás megkötését azzal is ösztönzik, hogy 65 százalékos díjtámogatás jár a biztosítási díjhoz.
Egyről a kettőre
Két olyan hírrel is találkoztam e végletes hetekben, amely szerint manapság is juthat valaki egyről a kettőre. „A Fornetti a jó példa a magyar élelmiszerexportra, hiszen a cég termékei több mint 20 országba jutnak el – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Fornetti Kft. egymilliárd forintos beruházással átalakított kiskunfélegyházi üzemének ünnepélyes átadásán. A vidékfejlesztési tárca vezetője szerint a Fornetti-termékeket az teszi egyedivé a látványpékség-hálózatok kínálata között, hogy ízeikben felfedezhetjük a magyar jegyeket. Új termékeik alapanyagai között már ott lesz a mangalica sertés egyedi zsírsav-összetételű hája és a hagyományos, rendkívüli tápértékű és rosttartalmú csicsóka is.
A Fornetti Fagyasztott Pékáru-termelő és Kereskedelmi Kft.-t 1997-ben Palásti József Kecskeméten alapította. A Fornetti Franchise-üzletek száma Magyarországon 2 200, a külföldiekkel együttesen pedig közel 5 000 értékesítési ponton kaphatók a Fornetti pékáruk. Naponta csaknem 2 millió ember fogyasztja világszerte ezeket a termékeket.”
Uniós támogatással új öntözőrendszert alakítottak ki a Gabonakutató Kft. kiszombori telepén, a 314 hektáros területen nagy értékű vetőmagot állítanak elő – közölte Szilágyi László ügyvezető igazgató az MTI munkatársának az átadás alkalmával. Az öntözésfejlesztési beruházás 280 millió forintos költségének 70 százalékát biztosította uniós támogatást, a fennmaradó részt a cég teremtette elő, saját forrásaiból.
Komoly a kereslet a Gabonakutató Kft. által nemesített hibridkukorica-vetőmag iránt itthon és külföldön is, elsősorban a FÁK-országokban. A tavalyi aszály azonban lehetetlenné tette az igények kielégítését – mondta Szilágyi László.
A 314 hektárra vonatkozó fejlesztésnek köszönhetően sokkal biztonságosabbá válik a vetőmag-előállítás. A kiszombori Dénes-majorban közel ezer hektáron gazdálkodik a Gabonakutató, az új öntözőrendszer elkészültével pedig a teljes terület öntözhetővé vált. A területen kialakított egy- és kétkarú energiatakarékos lineár öntözőberendezés lehetővé teszi naponta 5-6 milliméter víz a területre juttatását, amely folyamatosan pótolja az elpárologtatott mennyiséget.
Az újonnan öntözésbe vont területen elsősorban hibridkukorica-vetőmagot állítanak elő, emellett búzát és szóját termelnek itt. A környezeti adottságok 12 hektár erejéig lehetővé tették több szomszédos magántermelő bevonását is ebbe a programba – mondta Szilágyi László.
