Debreceni székhellyel, de Nagyhegyesen található telephellyel működik a Kurucz-Ker Kft., amelynek Kurucz Gyula a tulajdonosa. Családi vállalkozásként dolgoznak, és a kedvező termőhelyi adottságokat a legjobb szakmai tudásuk szerint igyekeznek kihasználni.
Munkájukra az alaposság, a kísérletezőkedv, a technika szakszerű bevonása és a talajok optimális kihasználása jellemző, amellett, hogy a legfontosabb termelőeszköz – a föld – minősége még évi két termés esetén se szenvedjen kárt. Azt vallják – a fiatal családtagokkal, kollégákkal együtt –, hogy a talajok termőképességének megóvása a jövő szempontjából elengedhetetlen, ezért, a nyereséges gazdálkodásra törekvés mellett, erre külön odafigyelnek. Ebben Kurucz Gyula fiatal partnere Podgorni Zsolt, aki a jó hangulatú szakmai beszélgetés során időnként kiegészíti az elhangzó kérdéseinkre adott válaszokat…
– Kérjük, mutassa be röviden a Kurucz-Ker Kft. tevékenységét, méreteit és a gazdaság vetésszerkezetét!
Kurucz Gyula, a Kurucz-Ker Kft. tulajdonosa
– A Kurucz Ker. Kft. családi vállalkozás, amely Nagyhegyes térségében, mintegy 1 500 ha területen foglalkozik szántóföldi növénytermesztéssel, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával. Területünk a debreceni löszháton fekszik, talaja igen jó minőségű, közepesen kötött, 36-38 Ak-s mészlepedékes csernozjom. Az évi csapadék mennyisége mintegy 500 mm, amelyből a tenyészidőszakra sokéves átlagban mintegy 300 mm esik.
Területünk gyakorlatilag 90%-ban öntözhető, 8 db lineárt és 10 db csévélődobos öntözőberendezést használunk. Ennek megfelelően vetésterületünkön (eddig) meghatározóak (voltak) az intenzív növények, illetve ahol a technológia megengedi, a kettős termesztés is. 2012-ben zöldborsó 650 ha-on, csemegekukorica 500 ha-on, zöldbab 150 ha-on, hibridkukorica 400 ha-on, cukorrépa 200 ha-on, burgonya 25 ha-on és kisebb arányban – nem vagy nehezebben öntözhető területeken – takarmánykukorica, napraforgó, repce termett nálunk.
A lineár öntözőberendezések ma már a határkép részét képezik
Ennek a vetésszerkezetnek a kiszolgálása kifejezetten „túlgépesítést” igényel, hiszen a nagyon rövid rendelkezésre álló idő alatt kell, nagy teljesítményt leadva, a talaj- és vetési munkákat elvégezni. A zöldborsó betakarítása után például mindössze 3 hét áll rendelkezésre arra, hogy a csemegekukorica és a bab vetőmagja – a korábban agyontaposott borsóföld megművelése után – optimális körülmények között a földbe kerüljön.
Korábban ezt 3-4 saját JD traktorral, alkalmanként további kölcsöntraktorokkal, a fellehető összes munkagép igény szerinti bevonásával, óriási költséggel, munkacsúcs jelleggel végeztük, hogy időre meglegyen a munka. Azóta nagyteljesítményű gépekkel – Versatile traktorokkal és Köckerling nehézkultivátorral, stb. – dolgozunk, nagyobb területteljesítménnyel és jobb munkaminőséggel, valamint időkihasználással…
Nagyteljesítményu Versatile traktor
– Az adott termőhelyi és klimatikus viszonyok ismeretében az intenzív gazdálkodás és részben a kettős termesztés mellett döntöttek, ami nyilván csak öntözéssel végezhető. Mennyire talajzsaroló ez a szakmai törekvés, és hogyan kompenzálják a talajok kieső tápanyagtartalmát?
– Ez a fajta „termőföldhasználat”, amit alkalmazunk, azt mutatja, hogy nem minden esetben valósítható meg a „rendes” vetésváltás; sokszor a piaci igények határozzák meg a vetésszerkezetet. Legújabb vizsgálataink és következtetéseink alapján ez a fajta termésszerkezet sem természeti, sem gazdasági okokból tovább nem tartható fenn. A legutóbbi talajvizsgálati eredményeink szerint azokon a területeken, ahol a legintenzívebb a talajhasználat, a legfontosabb erőforrásunk jelentős leromlása tapasztalható. Ez igaz mind a szerkezetre, mind a tápanyag-szolgáltató képességre, függetlenül attól, hogy a tápanyag-utánpótlást mindig a célzott hozamokhoz próbáljuk igazítani.
Műtrágyázás mellett használunk még Amalgerolt és hasonló készítményeket, illetve igen jó tapasztalatokat szereztünk a baktériumtrágyákkal, ezek közül is a Biorex-szel kapcsolatban. Ez a szer a talajkondicionáló hatás mellett Rhizobium baktériumok felhasználásával (pillangósokban) segít a légköri N megkötésében, illetve Bacillus Thuringiensis-tartalma miatt egy biológiai védekező eszköz is. A baktériumok által termelt BT-toxin természetes inszekticid, amely a Lepidoptera fajok lárvái ellen közismerten igen hatásos szer; ezt igazolja, hogy a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke lárvái ellen valóban kevesebbet kell védekezni. Ez a készítmény egy magyar fejlesztésű és gyártású termék, alkotó baktériumai magyar területekről kerülnek begyűjtésre, szelektálásra és tenyésztésre, így valóban a helyi termőhelyekre optimalizált anyag.
– Milyen a növénytermesztési tevékenységük a fenntartható gazdálkodásra gyakorolt hatása a költség-hozam összefüggések szorításában?
– A mezőgazdasági termelést befolyásoló gazdasági tényezőkre az utóbbi időkben az inputok árainak folyamatos nagyarányú emelkedése jellemző, amit az általunk termelt növények átvételi árai egyáltalán nem követtek. Így a jövedelmezőképesség folyamatosan romlott, romlik, amit még tovább csökkent a túlzott intenzitás miatti termőképesség-csökkenés. Az előállított termékeink relatív egyre olcsóbbak lettek, így a magasabb technológiai, beruházási és szaktudásbeli igény nem realizálható árbevétel többlet formájában.
– Tapasztalhatóak-e a globális felmelegedés félreérthetetlen jelei ebben az alföldi térségben, és milyenek ennek a talajokra gyakorolt hatásai?
– Természetesen a klimatikus viszonyok folyamatos változása megfigyelhető, hiszen a régi tapasztalatok szerint 10 évből 7 volt átlagos, vagy száraz. Az utóbbi időben az időjárás a szárazabb irányba tolódott el, s ez tovább súlyosbodik a szélsőségek gyakori megjelenésével – a hőségnapok nagy száma, akár több héten át csapadék nélkül, a légköri aszály jelensége, de egyszerre akár 100 mm-t meghaladó csapadékmennyiség is előfordulhat. Ezekre aligha lehet teljes sikerrel felkészülni, de kétségtelen, hogy a gyakoriságuk minket is arra késztet, hogy a legjobb tudásunk szerint próbáljuk a szélsőségek terméscsökkentő hatásait mérsékelni. Ezért fontos szempont a talajaink vízháztartásának karbantartása, talajéletének fenntartása.
Az eddigi gyakorlat a természeti és gazdasági tényezők miatt nem folytatható tovább, jelentős vetésszerkezeti és termesztés-intenzitásbeli változtatásra van szükség
– A mesterséges vízpótlás terén az országos viszonyokhoz képest nagyon jó helyzetet sikerült elérniük. Miért érezték fontosnak már korábban, hogy ilyen magas – 90%-os – öntözöttségi szintet érjenek el?
– Egyetlen gazdálkodószervezet sem engedheti meg magának azt, hogy az eredményes évek nyereségét a veszteséges évek túlélésére fordítsa, és esetleg évekig stagnáljon, helyben járjon. Mi ezt már régen felismertük, és nagy szakmai gondossággal fejlesztettük az öntözőkapacitásunkat. Ennek megfelelően mesterséges vízpótlásunk mennyisége az évi 300 mm-t is megközelítheti – ez megegyezik az éves átlagos tenyészidőszakban hulló csapadékmennyiséggel! –, amelynek költsége jelenleg 1 000 Ft/mm. Számolnunk kellett azonban azzal, hogy ez a nagymértékű vízpótlás kedvezőtlenül befolyásolja a talajok szerkezetét, állapotát. Levegőtlen viszonyok keletkeznek a talajban, és ezáltal romlik a tápanyag-megtartó képesség, a növények által felvehető tápanyagformák mennyisége csökken, szélsőséges esetben a szerkezet leromlása áll elő, hovatovább a mocsarasodás jelei is jelentkezhetnek. Olyan mértékű aszálynál, mint a 2012. évi, azonban az általunk alkalmazott legkorszerűbb öntözőberendezésekkel sem volt biztosítható a szükséges vízigény. Emiatt jelentős termés- és bevételkiesés keletkezett, aminek egyértelmű élettani okai voltak, mint pl. a hibridkukorica nagyon gyenge termékenyülése, a csemegekukorica egyenetlen és gyenge fejlődése, vagy a zöldbab jóval átlag alatti termésmennyisége, amit szintén a zavart fenológiai fejlődés okozott, stb.
– A gépi művelési technikák milyen hatással vannak a talajok termőképességének fenntartására, van-e – figyelmeztető – kimutatható összefüggés?
– Gépi munkáknál olyan szempontok szerint kell a talajművelést végezni, amelyek korábban nem, vagy kevésbé voltak meghatározóak. Ilyen az energiatakarékosság, a vízmegőrzés, a talajszerkezet megtartása, vagy inkább javítása, a víz-levegő arány, a pórustérfogat szempontjai, stb.
A gépi munkák által elérni kívánt állapotot két részre kell bontani. Az egyik az általános talajszerkezeti szempontok, például megfelelő mértékű és mélységű lazultság, szervesanyag-bekeverés és -tartalom, stb. A második szempont az adott termesztendő kultúra specifikus igényeinek való megfelelés. Ezek alapján elkerülhetetlen a nagy területteljesítményű, gyors és minőségi munkavégzésre képes eszközök használata, amelyekkel kevés menetben, időben végezhető el a megfelelő minőségű munka. Ezek optimális összhangja adja a talajnak is a legnagyobb védelmet…
– A Kurucz-Ker Kft. jelenlegi gazdálkodási – talajművelési, vízpótlási, agrotechnikai – gyakorlata hosszú távon biztosítja-e a talajok termőképességének megőrzését?
– Összefoglalásként – és egyben a kérdésre adott válaszként – elmondhatom, hogy az eddigi gyakorlat a természeti és gazdasági tényezők miatt nem folytatható tovább, jelentős vetésszerkezeti és termesztés-intenzitásbeli változtatásra van szükség; vagyis bele kell nyúlni a korábbi technológiai folyamatokba. Számításaink szerint az intenzitás csökkentésével sem csökken érdemlegesen az elérhető nyereség – sőt, bizonyos esetekben nagyobb jövedelem várható –, viszont az invesztíció és a kockázat nagymértékben csökkenthető. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy még alaposabban át kell gondolni mindegyik termelt növényünk költség-hozam viszonyait, és optimalizálni kell minden technológiai elemet annak érdekében, hogy a talajaink termőképességét fenntartsuk, emellett pedig a nyereségünket is biztosítsuk, hiszen ezek a szempontok a gazdálkodásunk jövőjét jelentik.
