fbpx

„Meggyőzött bennünket a technológia”

Írta: Szerkesztőség - 2013 február 21.

A Kardos család a Tornum szárítót választotta

Kardos Ferenc lépésről lépésre építette fel mezőgazdasági vállalkozását, amelybe a fiai is „belenőttek”. Mindhárman a korszerű technológiára esküsznek, ezért is döntöttek 2009-ben úgy, hogy telephelyet létesítenek, amelyen Tornum szárítórendszert állítanak fel.

Élet – a szárító előtt

– Hogyan oldották meg terményeik szárítását a Tornum megvásárlása előtt?

– Környékbeli cégeknek fizettünk a szolgáltatásért – meséli a kisebbik fiú, Kardos Csaba. – A szárító vásárlásáról 2008-ban kezdtünk beszélgetni, akkor jött ki a pályázat is. 2009-ben kezdtük el a telep bekerítését, megcsináltuk az alapokat, 2010-ben egész évben folyamatosan dolgoztunk rajta, és 2012 nyarára készült el a szárító, valamint a magtárak egy része.

A szárító 2011-ben a kukoricaszezonra már működött, és a 2012-es volt az első teljes év, amikor búzát, napraforgót és kukoricát is tudtunk szárítani.

 

„Sokat nyomott a latban, hogy a berendezés energiatakarékos, illetve a gyártók a legmodernebb technológiával óvják a környezetet”

 

A jövőre gondoltunk

– Miért a Tornumot választották?

– Semmilyen tapasztalatunk nem volt a szárítókkal kapcsolatban, és nem sok Tornum-referencia található az országban, de meggyőzött bennünket a technológiai leírás és a berendezés működési elve. Ez a svéd technológia egyfelől biztonságot jelent, másrészt logikusnak és jól felépítettnek tűntek azok a technológiai elemek, amelyeket ez a szárító tartalmaz. Sokat nyomott a latban, hogy a berendezés energiatakarékos, illetve a gyártók a legmodernebb technológiával óvják a környezetet.

Teljes kapacitással még nem tudtuk letesztelni, hiszen az elmúlt két évben nem nagyon kellett szárítani a termést, ám amikor kielemeztük az energiaköltségeket, a gáz- és villamosenergia-felhasználást, nagyon jó eredményeket kaptunk.

– Tehát jó döntés volt a szárító megépítése.

– Teljes mértékben. Mióta saját tárolónk van, azóta akkor értékesítjük a terményt, amikor a piaci feltételeket a legideálisabbnak látjuk. Úgy érzem, két év alatt a gazdák bizalmát is elnyertük, így egyre többen hozzák ide bérszárításra a terményeiket.

Nagy előny számunkra, hogy a korábbinál magasabb áron tudjuk a saját terményünket értékesíteni, és ahol már a miénk kevés volt, ott a bérszárítottakkal és az általunk felvásárolt terménnyel még jobb árat tudtunk elérni. Most olyan ajtók is megnyílnak előttünk, amelyek korábban zárva maradtak, hiszen képesek vagyunk produkálni a vásárlók által elvárt mennyiséget.

– Miben különbözik a Tornum a hagyományos szárítóktól?

– Amikor 2009-ben megkötöttük a szerződést, már akkor az volt az irányelvünk, hogy egy modern, még öt-tíz év múlva is a kornak megfelelő technikai színvonalú berendezéssel rendelkezzünk.

A szárítót egy számítógépes, ún. PLC-rendszer vezérli. Ugyanazokat a funkciókat tudja, mint egy hagyományos, nyomógombos rendszer, csak itt a teljes folyamatot és minden egyes gépen lévő motor vezérlését a számítógép kezeli. Ez a folyamatszabályozás rendkívül sok előnnyel jár. Nem csak nyomon követ, de beavatkozni is képes, meghibásodás esetén. Mi csak beállítjuk a paramétereket, a többit a rendszer a beállításoknak megfelelően automatikusan elvégzi. Ha bármilyen probléma adódik, egy stop-gombbal meg lehet szakítani a folyamatot, a számítógép pedig leállítja az egész rendszert, így nem torlódik fel a termény, nem gyullad ki a szárítóban.

Családi birtok

– Most ugorjunk vissza az időben: hogy alakult ki a családi birtok?

– Egy jó állást hagytam ott, hogy gazdálkodásba kezdhessek – mondja Kardos Ferenc, a családfő. – 1990-ben lettem egyéni vállalkozó. Az első MTZ-t úgy vettem, hogy eladtam a személygépkocsimat, a munkagépek közül pedig használtakat javítottam fel.

A térségben az elsők között voltam, aki szolgáltatást végzett. Később gépeket váltottunk, és időközben a két fiam is belenőtt, és megszerették a földet.

Az első saját területet 2000-ben vettem, és azóta is vásárolgatom a szomszédoktól a földeket. A nagyobbik fiú nemrég önállósodott, de nekünk így is maradt 500 hektár. Ehhez újabb gépek kellettek, egy olyan erőgép, amellyel a mélylazítást, a kultivátorozást hatékonyan tudjuk végezni. Ezért vásároltunk egy 360 lóerős John Deere traktort.

Már öt éve nem szántunk. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a talajművelés nélküli termelés eredményes, s bár az ismerőseink többsége erősen kételkedett benne, a termésátlagok önmagukért beszélnek.