Kedves Olvasó!
Sok, a mezőgazdaságtól tisztes távolban élő ember nem igazán látja át az ágazatban rejlő kockázatokat, és a termelők említésekor első gondolatként a többmilliós traktorok látványa, valamint az EU-támogatások lehetősége idéződik föl, néha nem is titkolt irigységgel vegyesen. Ha azonban lehetőség lenne egy rövid időre belekóstolniuk a mindennapi agrárvalóságba, azt hiszem, sokkal árnyaltabb képet alkotnának a termelésről. Elég csak azokra a tényekre gondolni, amelyek az elmúlt fél évben sokszor 180 fokos irányváltást eredményeztek a mezőgazdaságban, próbára téve a gazdák, gazdaságok rugalmasságát, pénztárcáját, néha az idegeit.
Vegyük először például a csapadékhelyzetet! Tavaly akkor is jött az égi áldás az ország nagy területén, amikor többszázezer hektár belvizes terület okozott komoly anyagi károkat – most viszont egyre több helyen már aszályról beszélnek a termelők. Még ki sem heverték az egyik megpróbáltatást, már lehet aggódni a másik miatt. Vagy az is izgalmas dolog, hogy míg tavaly a gépberuházások kapcsán nagyon visszafogott volt az érdeklődés az óvatos gazdák részéről, pedig lett volna gép bőven – most többhónapos szállítási határidővel dolgozik a legtöbb gépgyár, és ha valaki szezonra akar új masinát üzembe állítani, bizony időben kell határoznia és rendelnie.
Nehéz így a tervezés, és a folyamatos alkalmazkodás sokszor bizony embert próbáló terhelést jelent a gazdálkodók számára. Ez is hozzátartozik a gazdalét nagytraktoros, támogatásos világához, és nem is lehet mást mondani: ha valaki ennyire irigyli, akkor szabad a pálya – ki-ki megmutathatja, hogy mit képes felépíteni hosszú távon ebben az ágazatban.
Más. Végre már írott formában is megjelent az az információ, amit eddig még csak “folyosói pletykaként” hallottunk. Idén újra lesz OMÉK, szeptember 28-a és október 2-a között a budapesti Vásárvárosban. így viszont más megszokott őszi kiállítások időpontja változik meg, sőt, a Bábolnai Gazdanapok idén el is marad. Visszatérve az OMÉK-ra: reméljük, hogy az nemcsak a mezőgazdaságtól távol élő városi lakosság számára lesz “kirakat”, hanem a szűkebb szakma is kap elegendő bemutatkozási lehetőséget, helyet, időt, és így megfelelő számú szakmai látogatót is. Jó lenne, ha ez a nagyon nagy hagyományokkal rendelkező vásár valóban az ágazat ünnepe is lenne.
Mindezek után nem marad más, minthogy a májusi munkákhoz kegyes időjárást, a friss MezőHír átolvasásához pedig hasznos időtöltést kívánjak!
