A zöldtrágyázás talajtermékenységre gyakorolt hatását ma már egyetlen gazdálkodó sem vonja kétségbe Magyarországon.
A megjelent cikkek, tanulmányok és a nyugat-európai országokból begyűrűző gyakorlat rengeteg tapasztalatot továbbított a magyar növénytermesztők felé, és a magyar termelői gyakorlatban is (újra) fogalom lett a zöldtrágyázás. Az erős piaci versenyhelyzet, a túltermelés, a fenntartható gazdálkodás iránti igény, a kisebb számú állatállomány miatt csökkenő istállótrágya-mennyiség is egyaránt új megvilágításba helyezte a zöldtrágyázás kérdését. Egyre nagyobb igény jelentkezik ugyanakkor a környezetbarát és költségkímélő megoldások iránt, amelyek elterjedését az időközben Magyarországon is meghirdetett Agrár Környezetgazdálkodási Program (AKG) is segítette. Az első ötéves ciklus befejeződése után elmondható, hogy a program nagymértékben hozzájárult a magyar gazdálkodók környezettudatos gondolkodásának formálódásához, és igen komoly szemléletváltást eredményezett az integrált szántóföldi növénytermesztés, a kertészet és a különböző célprogramok nyertesei között.
Zöldtrágyavetéstől — aláforgatásig
A magyar gyakorlatban a zöldtrágyavetések jellemzően őszi vetésű növények, és korán lekerülő tavaszi vetésűek után alkalmazhatók. Az őszi árpa, őszi búza, őszi káposztarepce, takarmánykeverékek, fővetésű alternatív növények, rövid tenyészidejű kertészeti kultúrák után augusztusban jön el a vetés ideje, amikor vagy a tarlóhántással egyidejűleg, vagy a kedvező csapadékviszonyok hatására elkészíthető magágyba történhet a vetés. A zöldtrágya-vetőmagkeverékek minden AKG-elkötelezett és “csak” önszántából zöldtrágyázó termelőnek egyaránt széles választékot kínálnak. A szépen kelt zöldtrágyaállomány az augusztus végi, szeptemberi esők hatására alaposan megerősödik, bundaszerű növényzetet képez. Szemmel láthatóan rend van abban a határrészben, ahol zöldtrágya díszlik, mert elnyomja a gyomot, a parlagfüvet, és üde színfolttal szolgál. A gyökerek mélyre hatolva átszövik a talajt, a mikroorganizmusok számára kiváló életteret hoznak létre, miközben meggátolják a talajeróziót. Mindezt az őszi talajba forgatás előtt megtapasztalhatják a gazdálkodók, amely művelet időpontját két héttel a végrehajtása előtt jelezni kell az MVH ellenőrző szervének.
Zöldtrágyázás — új szellemben
Az AKG szerepe nem vitatható el a zöldtrágyázás hazai fellendülésében, hiszen az uniós viszonylatban máig csekélyebb mértékű földalapú támogatások miatt a magyar termelők nagyon meggondolták a növénytermesztésre fordítható költségek vállalását. Amikor az AKG-támogatás 40.000 Ft/ha -vagy a célprogramoknak megfelelően ezt meghaladó — támogatási összegét “maguk mögött tudták”, akkor azonnal látták a lehetőséget a zöldtrágyázásban. Ahol jó növény- és helyes vetésidő-megválasztással folyt a vetés, ott nem maradt el a jó talajtakarás, a nagy zöldhozam, és ebből következően a talajszerkezet előnyös változása, a talajművelés költségeinek csökkenése sem. Az új AKG-programban résztvevők számára most itt van az előrelépés lehetősége, amikor bizonyítottan jobb zöldtrágya-alapanyaggal dolgozhatnak. A már részben ismert zöldtrágyanövényekből — mustár, olajretek, facélia, pohánka, bíborhere, takarmányrepce — mindenki igényei szerint állíthatja össze a talaja számára megfelelő vetőmagkeveréket.
A keverékekben az egyes növények erősségein túl számítani lehet arra is, hogy kedvezőtlenebb feltételek mellett — szárazság — is jó alkalmazkodó-képességgel rendelkeznek, és ezzel garantálják a biztos zöldtömeget.
Annak ismeretében, miszerint az AKG-programban résztvevő területeken a zöldtrágyázás évente csak 1/5 részt érint, a költségek nagyon mérsékeltek. A vetőmagkeverék ára 6-9.000 Ft/ha között mozog (egy fajta alkalmazása esetén 4-20.000 Ft/ha a költség), ami az éves 40.000 Ft (vagy nagyobb) támogatási összeg viszonylatában elfogadható kiadás. Vegyes vetés esetén megvalósítható az, hogy egy önmagában drága, de kiváló tulajdonságú növényt társítsunk más fajokkal, amitől az előnyös tulajdonság (pl. nitrogénkötés) megmarad, de a vetőmagköltség nem túl magas.
A zöldtrágyakeverékek alkotói
A Lajtamag Kft. által forgalomba hozott zöldtrágyanövényekre külön is érdemes figyelmet fordítani. Az egyéves áttelelő, pillangósvirágú szálas takarmánynövény, a bíborhere gyors fejlődésű, rövid tenyészidejű növény, amely a többi pillangóshoz hasonlóan kiváló talajjavító, gazdagítja a talaj nitrogénkészletét, ezért helye van a zöldtrágyakeverékben.’
A facélia az utóbbi negyven évben nyert teret Magyarországon, és hamar kiderült, hogy a méhlegelő-növény legalább olyan jó zöldtrágya is. Egyre gyorsabban válik országszerte közismertté, hiszen a mai napig sem kórokozója, sem kártevője nincsen. Annál jobban hisznek a gazdák — különösen a kertészek — gyökérzetének talajfertőtlenítő képességében. Mint a “legegészségesebb” termesztett haszonnövény, megszakítja a vetésforgóban képződő előnytelen folyamatokat; a talaj “tiszta lappal indul” egy új kultúra termesztésénél.
A keserűfüvek családjába tartozó, gyorsnövésű pohánka szerepe ma már nem lehet kérdéses a zöldtrágyázásban, hiszen a pillangósokkal, mustárral és olajretekkel együtt hatalmas gyökértömeg kialakításában vesz részt, és a keverékkultúrában szinergetikai hatást fejt ki. A facélia és pohánka mellett szól, hogy valamennyi AKG célprogramba, bármely vetésszerkezetbe gond nélkül beilleszthetők, s a két növény keveréke talán a leghasznosabb zöldtrágyaállományt alkothatja átlagos termőhelyi viszonyok között!
A keresztesvirágú mustár és olajretek gyökérzete pedig köztudottan óriási munkát végez a talajok optimális szerkezeti átalakításában, javításában. Ugyanakkor tiszta zöldtrágyavetésekben kórtani szempontból és a kórokozók felszaporodása tekintetében egyik növény sem feltétlenül javasolható; elsősorban a repce, napraforgó utódkultúrák szempontjából hordoz a tiszta vetés magasabb visszafertőzési kockázatot, költségesebb védekezést, esetleg terméskiesést. Ezért különösen indokolt a keverékekben történő felhasználásuk.
Zöldtrágyázás több növényfajjal…
A zöldtrágyázásnak Magyarországon egyelőre az “egykultúrás” változata terjedt el.
A zöldtrágyázásra alkalmas növények vetőmagjai 25-30 kg-os ízléses, feliratozott zsákban, fémzároltan és ezzel értelemszerűen minőséget képviselve kerülnek a felhasználókhoz. A Lajtamag Kft. szakmai stábja, megújult, kibővült és tovább korszerűsödött vetőmagüzeme komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a szomszédos Ausztriában és az EU nagy részén alkalmazott gyakorlat a magyar termelők számára is elérhető legyen. Ezzel véget érhet az a helytelen gyakorlat, hogy a magtár sarkából összesöpört aljakból vagy alkalmi vételből teremtsék elő a zöldtrágyavetés vetőmagszükségletét. Az ilyen “vetőmag” kelését követően a terület sokkal inkább hasonlít ruderáléra — gyakran tele a veszélyes parlagfűvel, amiért akár nagy összegű büntetés is fenyeget –, mint talajszerkezet-javító, célirányosan alkalmazott zöldtrágyázásra. A zöldtrágyázás akkor éri el a célját, ha azt megfelelő alapossággal végzik, amit az új AKG keretein belül az idei évtől sokkal szigorúbb ellenőrzés követ. A magas használati értéket képviselő vetőmag, vetőmagkeverék, a területre pontosított vetőmagmennyiség éppen olyan fontos technológiai kérdés, mint a korrekt talajtakarás mielőbbi elérése, vagy a zöldhozam beforgatásának időpontja. Ehhez az első lépés a jó minőségű vetőmagok beszerzése — amire az idei évtől kezdve minden termelőnek alkalma lesz az integrátoroktól vagy közvetlenül a Lajtamag Kft.-től.
(x)
