A globális klímaváltozás hatásait a hazai mezőgazdaság is egyre inkább érzi – gondoljunk az elmúlt évek kiszámíthatatlan időjárására: a 2007. évi aszályra, a 40 fok feletti hőmérsékletekre, a száraz őszökre, az enyhe téli napokra, az óriási intenzitású viharokra és az idei év esőzéseire.
Az elmúlt években a Dél-Alföldön a nyarak példátlanul szárazak voltak, idén pedig az ország jelentős területein áprilistól június végéig majdnem a sokévi átlagnak megfelelő csapadékmennyiség hullott le. A Kárpát-medencei klíma egyre inkább mediterrán jellegűvé válik. Ez a jelenség előnyt hozhat Magyarország számára: a mediterrán térségek elsivatagosodhatnak, a kieső zöldség-, gyümölcs- és gabonatermesztés egy részét Magyarország veheti át. Ehhez azonban átgondolt öntözésfejlesztés és alkalmazkodó növénytermesztés szükséges, beleértve a megfelelő fajtahasználatot is.
Az őszi káposztarepce piaca – elsősorban a biodízel-felhasználásnak köszönhetően – évek óta növekszik és stabil, hiszen az EU repcemagból nem önellátó. A kiszámíthatatlan időjárási követelmények között is lehetséges biztonsággal, jövedelmezően repcét előállítani. Ehhez nagy segítséget nyújt a hibridrepcék termesztése, amelyek a fajtákkal szemben a következő előnyökkel rendelkeznek:
Potenciális termőképesség
A hibridek termése átlagosan mintegy 15-30%-kal haladja meg a fajtákét. A heterózishatás a repcénél valamivel kisebb, mint a kukoricánál, és sokan azzal érvelnek, hogy a fajták is közel ugyanakkora termésre képesek. A többéves tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy kisparcellás kísérletekben, átlagos évjáratokban, több hely átlagában mégis a hibridek vezetnek. Csupán kedvezőbb időjárású években és egyes jobb termőhelyeken mutatnak a fajták átlagban a hibridekhez hasonló termést. Ezt az OMMI/MgSzH eredmények is megerősítik (2004-2009). Azt is meg kell ilyenkor vizsgálni, hogy a termesztéstechnológia mennyire szolgálta a hibridek igényét.
Termésstabilitás
Magyarországon mintegy 10 éve rendelkezünk tapasztalatokkal a hibridek termesztésében. Ezek azt mutatják, hogy a hibridek alkalmazkodóképessége jelentősen meghaladja a fajtákét: a változékony termőhelyi és technológiai feltételekhez jobban alkalmazkodnak, jobban tűrik a technológiai hibákat.
Stressztűrés (aszálytűrés)
A repce elsősorban az enyhe, csapadékos óceáni klíma növénye, a hibridek azonban hazánk kontinentális, szélsőséges éghajlatát jobban tűrik a fajtáknál. Ezt saját tapasztalataink is megerősítik: olyan fajtarepcénk, amely Észak-Európában nagyon versenyképes, Magyarországon csak optimális évjáratokban nyújt kiemelkedő teljesítményt. Ma azonban már a száraz Dél-Alföldön számos repcetermesztő gazdaság is több év átlagában 3-4 t/ha körüli termést ér el.
Télállóság
A hibridek gyökérzete tömegesebb, mélyebbre hatol. A télbe – kedvezőtlen őszi körülmények között is – általában fejlettebb állapotban mennek, így télállóságuk is jobb. Ezt mutatták a 2002/2003. évi OMMI-eredmények is.
Kezdeti fejlődés
A hibridek fejlődése erőteljesebb, a növények robosztusabbak; száraz ősz és rossz minőségű magágy esetén is jobban indulnak, mint a fajták, illetve a tél beálltáig jobban megerősödnek.
Tágabb vetési optimum
A hibridek később vethetők, kevésbé érzékenyek a kései vetésre. Szélsőséges esetekben a vetés szeptember 20-ig is elhúzódhat.
Jobb tápanyag-hasznosító képesség
A hibridek robosztus felépítése, erőteljesebb gyökérzete segíti a talaj mobilizálható tápanyagainak felvételét. Ez nem jelenti azt, hogy a tápanyag-utánpótlás elhanyagolható, ugyanis hibridekkel intenzív technológiában nagy termésekre törekszünk, aminek tápanyagigénye is magas.
Minőségi tulajdonságok
A hibridek a legfontosabb minőségi tulajdonságokban (olajtartalom, fehérjetartalom, GLS) versenyképesek a fajtákkal. Érdemes megjegyezni, hogy a korszerű OGURA hibridek glükozinolát- (GLS) tartalma szintén alacsony: 14-16 jumol/g körüli.
Az elmúlt években jelentős szakmai viták zajlottak a GLS-tartalom jelentősége körül, a tervezett határérték-szigorítások azonban nem jelentenek komoly veszélyt a repcepiacra.
Hozzáadott érték
A repcenemesítés legújabb fejlesztései (IMI-rezisztencia, magas olaj savtartalom, alacsony növénymagasság, stb.) csak a hibridek esetében érhetők el.
Logisztikai előnyök
A hibridrepce-vetőmagból mintegy 30-40%-kal kevesebbre van szükség hektáronként, így ennek használata – főleg nagyobb gazdaságok esetében – kevesebb szállítási, tárolási és rakodási, vetőgéptöltési igényt és költséget jelent.
A fentiek alapján összefoglalva megállapítható, hogy a biztonságos, intenzív repcetermesztésben a hibridek jelentősége kiemelkedő. Ezt bizonyítják a hazai és nemzetközi adatok is: a hibridek aránya Magyarországon a kezdeti gyors növekedés után évek óta 50-60% körüli, és szinte az összes európai országban 40-85% között van.
A KWS a hibridrepcék előnyeit felismerve már évek óta csak hibridnemesítéssel foglalkozik. A hibridrepce-termesztéshez intenzív technológiát: középkorai vetést (aug. 25-szeptember 15.), alacsony tőszámot (400-550 000/ha) és korszerű vetőgépeket ajánlunk. Szükség szerint vegyszeres gyomirtás, intenzív tápanyagellátás és növényvédelem javasolt.
A TURAN az új KWS hibridrepce-generáció tagja, az első korai KWS hibrid. Termőképessége nagyon magas, kezdeti fejlődése gyors, korán virágzik, és korán betakarítható. Állóképessége, szárszilárdsága kiváló, olajtartalma magas, GLS-tartalma rendkívül alacsony.
Az újgenerációs TRAVIATA hibridünk termőképessége szintén rendkívül magas, kezdeti fejlődése gyors; kiváló szárszilárdság jellemzi, olajtartalma nagyon magas. Az egészséges állomány Phoma és Sclerotinia toleranciája kiemelkedő.
Az igen magas terméspotenciálú TAS-SILO-t inkább a jobb termőhelyekre, átlagosnál intenzívebb technológiákhoz ajánljuk. A TRIANGLE-t – a télállóság bajnokát – minden repcetermőhelyre, elsősorban intenzív technológiákhoz javasoljuk.
Dr. Nagy Sándor termékmenedzser KWS Magyarország Kft.
+36 20 499 5140, [email protected] www.kws.hu
