A Bizottság az agrárjövedelmek csökkenését vetíti előre
Az EU Mezőgazdasági Bizottsága március első napjaiban tette közzé legújabb tanulmányát, amely szerint az elkövetkező évtizedben az EU-tagországok mezőgazdasági jövedelmeinek csökkenésével, továbbá a mezőgazdasági termelésnek a leginkább versenyképes területekre való koncentrálódásával kell számolni. A tanulmány tulajdonképpen egy 2006-ban készült hasonló munka aktualizálását jelenti, figyelembe véve az eltelt négy év fejleményeit, valamint az Időszakos Ellenőrzés (Health Check) eredményeit és ajánlásait.
Az aktualizált anyag a szántóföldi növénytermesztés, az állattenyésztés, a jövedelmi szintek, a mezőgazdasági árak és egyéb változók alakulását az alábbi három, piacbefolyásoló forgatókönyv feltételezésével veszi figyelembe:
– referenciamodell: a KAP-költségvetés reálértékben 20 százalékkal való csökkenése és a Dohai Fordulónak a jelenlegi vonalak mentén történő lezárása;
– konzervatív forgatókönyv, amely szintén a KAP-költségvetés 20 százalékos csökkenésével számol, de a csökkenést elsősorban a második pillérre értelmezi;
– liberális forgatókönyv, amely szerint a második pillér kivételével csaknem a teljes KAP-kifizetések fokozatosan kifutásra kerülnek, a vámsorompókat pedig felszámolják.
A tanulmány – az eredeti változathoz hasonlóan – hangsúlyozza, hogy a KAP és a kereskedelmi politika különbözőségei elsősorban a mezőgazdasági jövedelmeket és a gazdálkodó egységek számát fogják befolyásolni, kevésbé érintik viszont a mezőgazdasági termelést.
2020-ig valószínűleg csökken a mezőgazdasági szektornak az EU összjövedelméhez és összes foglalkoztatásához való hozzájárulása. Az átlagtermések emelkedése révén a növényi termékek kibocsátása növekszik, de – különösen a liberális forgatókönyv szerint – csökken az ilyen célra igénybe vett terület. Egyedül a bioüzemanyag-célú növények vetésterülete nem koncentrálódik a legjobb termőképességű területekre, ami a politikai célokra vezethető vissza. Az állattartás esetében a különböző piaci feltételek hatása sokkal inkább ellentmondásos, mint a növénytermesztésnél. A Közösség sertéstartása jobban fogja állni a nemzetközi versenyt, a szarvasmarhaszektor viszont a támogatások kifutásával beszűkül, és az import növekszik e területen.
A nitrátterhelés és a metánkibocsátás csökkentése érdekében beszűkülhet a növénytermesztés és a húshasznú szarvasmarhatartás volumene, az elhagyott területek degradációjának veszélyére való tekintettel azonban a termelő tevékenység ilyen korlátozása ésszerű határok között marad.
A Közösség mezőgazdasági termelését alapvetően a világpiacokhoz való igazodás fogja meghatározni. Ennek fényében felértékelődik a direkt támogatások jövedelemnivelláló szerepe.
A fentiek alapján mindhárom forgatókönyv az agrárjövedelmek csökkenését vetíti előre, amely a referencia-és konzervatív forgatókönyv szerint 7 százalék körül alakul, a liberális forgatókönyv alapján viszont 22 százalékot tesz ki. A jövedelemcsökkenés nagy része azonban nem az értékesítési árbevétel visszaeséséből, hanem a közvetlen kifizetések lefaragásából adódik.
A biotermesztés helyzete az EU-ban
Az Eurostat adatai alapján az EU 27 tagországában 2008-ban összesen 7,8 millió hektár mezőgazdasági terület volt biotermesztésre berendezve, ami 7 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az EU-25 vonatkozásában azonban (a két legutóbb csatlakozó ország belépés előtti helyzetéről nincsenek adatok) a területnövekedés 2005-től 2008-ig 21 százalékot tett ki.
2008-ban a tagországok közül a legnagyobb biotermesztő-területtel Spanyolország (1,3 millió ha), Olaszország (1,0 millió ha), Németország (0,9 millió ha), az Egyesült Királyság (0,7 millió ha) és Franciaország (0,6 millió ha) rendelkezett. Az összes mezőgazdasági területen belül a legnagyobb hányad Ausztriában (15,7%), Svédországban (9,9%), Olaszországban (8,9%), Észtországban (8,7%) és Csehországban (8,3%) van biotermesztésre berendezve. A vizsgált 3 év alatt a leggyorsabb felfutás Lengyelországban (94%), Litvániában (89%), Spanyolországban (63%) és Belgiumban (57%) mutatkozott. Enyhe csökkenés volt tapasztalható Olaszországban (-6%) és Magyarországon (-5%).
Szektor szerinti megoszlásban a biotermesztésre berendezett területeken belül a legnagyobb súllyal a legelők és rétek (Németország kivételével a teljes biotermő-terület 44 százaléka), a szántóföldi növények (37%) és az évelő kultúrák (10%) szerepeltek. A fennmaradó 9 százalékot a parlagföldek és a mezőgazdaságilag nem hasznosított területek tették ki. A szántóföldi növények közül leginkább gabonaféléket (44%), zöldtakarmányokat (42%), hüvelyeseket, burgonyát, cukorrépát, vetőmagvakat (a négy utóbbi együtt 7%), valamint zöldségféléket és ipari növényeket termesztettek bio-körülmények között.
Az időjárás alakulása felboríthatja az amerikai termésbecsléseket
Az angol nyelvben rímelő, régi mondás szerint az eső neveli a gabonát (rain makes grain). A brazil és argentin farmerek azonban február végétől kezdve kénytelenek rájönni, hogy ez csak egy bizonyos határig érvényes. A két ország közvetlen betakarítás előtt álló szója- és kukoricatáblái ugyanis az utóbbi hetekben olyan heves záporokat kaptak, amelyeknek termésnövelő hatása már egyáltalán nem volt, sőt komoly károkat okoztak a mindezidáig bőségesnek mutatkozó termés mennyiségében és minőségében. A brazil szójabetakarítás elhúzódása és a terméskilátások csökkenése – főleg a vártnál magasabb árak formájában – máris érezteti hatását a világpiacon, és a tőzsdei terminügyletek alakulását kiszámíthatatlanná teszi.
A csapadékfelesleg okoz gondot az USA farmereinek is. A szokásosnál jóval nagyobb mennyiségű hó jó védelmet nyújtott ugyan a fagy ellen az őszi búzavetéseknek, elolvadása után azonban a felázott talaj kései kiszáradása megnehezíti a kukorica és a tavaszi búza vetését. Ezért, valamint a műtrágyaárak emelkedése miatt várhatóan sok farmer kukorica helyett a későbbi vetésű szójára vagy gyapotra vált át. Egyelőre az USA ez évi vetésterülete kukoricából 89 millió acre-re (36 millió ha) becsülhető, ami gyakorlatilag a múlt évi 35 millió hektárral azonos szintet jelent, de elmarad a 2007/08. évi 37,8 millió hektáros szinttől. Erről a területről minimum 334 millió tonna termés várható, még akkor is, ha a hektáronkénti átlag elmarad a tavalyi rekordtól. A belső és külső keresletet figyelembe véve ez azt jelenti, hogy az USA mintegy 50 millió tonnás felesleggel zárhatja a 2010/11. évi szezont. Az USDA azonban csak március végén ad ki hivatalos termésbecslést.
A búza értékesítése az USA belső és külső piacain folyamatos, a világpiaci kereslet azonban (malmi és takarmánybúzára egyaránt) továbbra is alacsony, ami a Chicagói Tőzsde árait alacsonyan tartja.
Időközben újabb lendületet vett Kína az USA-ból történő szójavásárlása, sőt bizonyos mennyiségeket már a 2010/11. évi szezonra is lekötöttek, nem várva meg a valószínűleg olcsóbb, új termésből származó brazil szója piacra kerülését.
Stabil sertésállomány az EU-tagországokban
Az AMI német piacelemző cég értékelése szerint az EU sertésállományának 70 százalékát adó 18 tagországban 2009 decemberében a sertéslétszám azonos szinten volt (107,44 millió egyed) az egy évvel korábbival. Ezen belül azonban jelentős elmozdulások és az egyes tagországok között lényeges különbségek mutatkoznak. Az állomány a kelet-európai tagországokban – Lengyelország és Litvánia kivételével – csökkent, ezt azonban kompenzálta a németországi, hollandiai és dániai növekedés. A Közösségen belül a sertéslétszám messze a legnagyobb Németországban (26,8 millió), majd Franciaország (14,56 millió), Lengyelország (14,25 millió) és Dánia (12,89 millió) következik.
A német sertéshústermelés és export a gazdasági válság ellenére folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, így az ország 2009. évi 1,29 millió tonnás exportjával – az USA-t megelőzve – a világ legnagyobb sertéshús exportőrévé lépett elő. Számottevő exportot bonyolít még Spanyolország, Dánia és Hollandia is. Ez a négy ország az EU számára a sertéshús világexportjában vezető szerepet biztosít, amellyel csak az USA és Kanada képes versenyezni; az utóbbi két ország exportja azonban az elmúlt egy év alatt 16, illetve 2 százalékkal csökkent.
A keleti tagországok közül külön meg kell említeni Lengyelországot, ahol a nagy létszámú állomány – többéves csökkenés után – a hízósertés- és malacárak növekedésének hatására 2009 közepétől enyhén emelkedni kezdett, azonban még így is messze alatta maradt a három évvel ezelőtti szintnek. Ezért a lengyel lakosság sertéshúsellátásához várhatóan 2010-ben is importot kell igénybe venni, a belső árak csökkenése pedig valószínűleg az állomány ismételt visszaesését vonja maga után.
A szóban forgó tizennyolc tagország sertésállományának helyzetét a táblázat mutatja.
Hírek az Európai Unióból
Finnország
A finn mezőgazdasági termelői egyesülések február közepén megállapodást írtak alá a finn szakminisztériummal a bioüzemanyagok termelésének és alkalmazásának fokozásáról. A program révén a termelők olyan szolgáltatásokat vehetnek igénybe, amelyek csökkentik az energiaköltségeket és az üvegházhatású gázok kibocsátását. A program egyik leglátványosabb eleme az energiatervezési szolgálat, amelynek keretében egy energetikai szakértő segít kidolgozni az energiatakarékosságot célzó intézkedéseket és beruházásokat. A program költségeinek 85 százalékát az állam fedezi.
A Bizottság fontolóra veszi, hogy Finnország részére egyharmad részben megtéríti az ország felesleges árpatermésének más EU tagországokba történő elszállítási költségeit. Az akció célja, hogy megszüntesse a finn tárolókapacitásoknak a 2009. évi bőséges termés miatti telítettségét. A finn árpára többek között a balti országok egyikében lenne vevő. Amennyiben Brüsszel a fuvarköltségek finanszírozásához hozzájárul, az Magyarország
számára is precedenst teremthet arra, hogy a jövőben az EU-tól hasonló segítséget kérjen.
Hollandia
A Holland Központi Statisztikai Hivatal (CBS) adatai szerint 2009-ben drámai módon megnövekedett a fizetésképtelen mezőgazdasági vállalkozások száma az országban. A tavalyi év folyamán 133 agrárvállalkozás került fizetésképtelen helyzetbe (ebből 46 az utolsó negyedévben), ami 56 százalékos – a negyedik negyedévet tekintve 77 százalékos – emelkedést jelent a 2008. évihez képest. Mindemellett a mezőgazdaság meglehetősen „válságellenálló” ágazatnak bizonyult, mivel Hollandia egyéb üzleti szektoraiban a fizetésképtelen vállalatok száma egy év alatt 73 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság viszonylagos kedvező helyzetét mutatja, hogy egy januári felmérés szerint a holland agrárvállalkozások 25 százaléka (elsősorban a sertéstartók, a tejtermelők és a tojótyúktartók köréből) tevékenységének bővítését tervezi, és mindössze 4 százalékuk gondol a termelés visszafogására, illetve felszámolására.
Hollandia déli tartománya, Észak-Brabant a sertéstartás visszafogását tűzte ki célul, és hajlandó összesen 6,5 millió eurót fizetni a telepeiket felszámoló, illetve azok koncentrációját csökkentő, intenzív sertéstartóknak. A helyi farmerszervezet meg van győződve arról, hogy a tömegtermelésről a környezetbarát gazdálkodás és az állatjólét irányába történő váltás biztosíthatja a fenntartható fejlődést. Hans Huijbers, a Dél-hollandiai Farmerszövetség elnöke szerint a körzetben működő intenzív sertéstelepek 20-40 százaléka nem lesz képes a 2013-ban érvénybe lépő új állatjóléti és ammóniakibocsátási rendelkezések betartásához szükséges beruházások végrehajtására. Az állomány, illetve az intenzitás csökkentésére kidolgozott séma lehetővé tenné a vállalkozóknak, hogy 30 százalékkal kisebb állománnyal folytassák a termelést, és egyben kielégítsék az új állatjóléti és környezetvédelmi követelményeket. Az intenzív állattartás visszafogására irányuló terv megvalósítása másfél évvel ezelőtt kezdődött. Eddig 25 intenzív telep (összesen 52.000 m2) bezárására és 4,3 millió euró kompenzáció kifizetésére került sor.
A Holland Farmerszövetség (LTO) szerint a mezőgazdaságot támogató kormánykoalíció február végén elszenvedett politikai kudarca (47 képviselői hely maradt számára a 150 fős parlamentben) tovább rontja a mezőgazdasági termelők helyzetét.
Gerda Verburg holland mezőgazdasági miniszter március első napjaiban bejelentette, hogy a kormány az ország valamennyi agrárvállalkozójának időjárás okozta károk elleni biztosításához támogatást nyújt, és jóváhagyta az ennek alapjául szolgáló modellszerződést. A támogatásra – amely elérheti a biztosítási összeg 65 százalékát – a 68. cikkely alapján nyílik lehetőség, és arra a kormány által kijelölt biztosítótársaságokkal kötött szerződés alapján lehet pályázni.
Agrár Európa
