Álomtól a felfedezésig – fenntarthatóság a mezőgazdaságban

Címke: ,
Kategória: Megújuló energiaforrások

A fenntartható fejlődés gondolatának mezőgazdasági vetületeit, realitásait, illetve az ezzel kapcsolatos jövőbeni feladatokat vették számba nemrégiben Budapesten.

A Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztály november 6-án az Akadémia székházának dísztermében szervezte azt a nagyszabású konferenciát, amelynek fő témája a természeti erőforrások változásainak, valamint a növénytermesztés és az állattenyésztés előtt álló feladatoknak az áttekintése volt.

„Az álomtól a felfedezésig” című tanácskozás résztvevőit Lovász László, az Akadémia elnöke köszöntötte. „Mindannyiunk közös célja, hogy élhető világot hagyjunk az utódainkra. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a mezőgazdaságban fenntartható-e a fejlődés.” Az emberiség létszáma folyamatosan nő, miközben a rendelkezésre álló természeti erőforrások folyamatosan csökkennek. Ahhoz, hogy ez a tendencia ne okozzon a jelenleginél is nagyobb problémát, nem csupán a földeken, hanem a különböző tudományos műhelyekben, egyetemeken, kutatóintézetekben és laboratóriumokban is keményen kell dolgozni, hangsúlyozta az elnök, aki köszöntőjében az egybegyűltek figyelmét arra is felhívta, hogy a mezőgazdaságnak alapvető feladatán – az élelmiszer-termelés fenntartásának biztosításán – túl a nyilvánvaló és kevésbé ismert nehézségek hiteles feltárásán is munkálkodnia kell. Továbbá a tudományos eredményeket közérthető formában meg kell ismertetni a társadalommal, ami a szakterület elismertségének és a benne dolgozók megbecsülésének is az egyik alapja.

Németh Tamás osztályelnök előadásában a vidék, a város és a gazdaság különböző ágazatai közötti egyensúly megteremtését, ennek érdekében pedig tudományosan megalapozott új stratégiák kidolgozását sürgette. Kiemelte, hogy a következő generációk életéhez is nélkülözhetetlen, megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert, ivóvizet, illetve az élhető környezetet hosszú távon kell biztosítani, miközben az emberiség lélekszáma a jelenlegi 7,5 milliárdról 2050-re körülbelül 9 milliárdra nő. A természeti erőforrások közül stratégiai jelentőségűnek nevezte a vizet, és megemlítette, hogy Szlovákia a közelmúltban bejelentette, vízkincse védelmére hivatkozva megtiltja a víz exportját. A Magyarország számára rendelkezése álló víz mennyisége jelenleg ugyan elegendő, de a készletek korlátozottak. Ezért e téren tudatos tervezésre és az esetleges szélsőséges helyzetekre való felkészülésre van szükség!

Az agronómia, a növénynemesítés és a gazdaságpolitika együttműködését, valamint átfogó kutatási programok kidolgozását szorgalmazott előadásában Bedő Zoltán akadémikus, a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója. Elmondta, hogy az elkövetkező harminc évben annyi búzára lesz szüksége az emberiségnek, mint amennyit az elmúlt tízezer évben fogyasztott el. Éppen ezért az élelmiszernövények hatékony termelése érdekében a genetikai variációk szélesítésére van szükség. A növénynemesítők legfőbb célja így már nem a régi fajták újbóli felhasználása, hanem génjeik, hasznos tulajdonságaik újakba való beépítése.

Fontosnak nevezte a hatékonyság javítását, az innovációt és a kommunikációt, egyben felhívta a figyelmet az állami és a privát szféra közötti együttműködésben rejlő kiemelkedő lehetőségekre.

Ezt követően a hús- és tejtermékek iránti kereslet várható drámai megugrásának különféle okait elemezte Horn Péter akadémikus. Hangsúlyozta, hogy az emberiség növekvő igénye miatt a hagyományos tenyésztési módszerekre is szükség van az állattenyésztésben, de természetesen a különféle genetikai módszerek alkalmazása is nagy lehetőségeket tartogat. Részletesen ismertetett számos nemzetközi vizsgálati eredményt, amelyek során különféle – extenzív és intenzív – állattartási technológiát hasonlítottak össze. A magyar mezőgazdaság, és benne az állattenyésztés legnagyobb megoldandó problémájának a kiszámítható tervezés és stratégia hiányát nevezte.

A fenntartható erdőgazdálkodás témakörét Faragó Sándor rektor járta körül. Mint mondta, az erdészeknél ez a gondolat már mintegy 300 évre nyúlik vissza, azonban tartalmában sokat változott, gazdagodott. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon az elmúlt kilencven évben megduplázódott az erdőkkel borított terület nagysága. Ugyanakkor a faállomány több mint fele már nem őshonos fajtákból áll. Ez a fenntarthatóság szempontjából nem feltétlenül elítélendő, hiszen az erdőket veszélyeztető hatások, például a klímaváltozás miatt a megváltozott körülményekhez az őshonos fák nem tudnak elég gyorsan alkalmazkodni, ezért hosszabb távon új fafajok felhasználásával az erdő mesterséges átalakítására lesz szükség.

Az élelmezésbiztonság globális kihívásairól Csáki Csaba akadémikus tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy az emberiség jelenleg ugyan rendelkezik a növekvő népesség élelmiszer-ellátásához szükséges erőforrásokkal, de a mezőgazdaság további fejlesztése elengedhetetlen, ehhez pedig a pénzügyi forrásokon kívül megfelelő intézményi struktúrára és gazdaságpolitikai környezetre is szükség van. Kiemelte, hogy a biztonságos élelmiszer-ellátáshoz nélkülözhetetlen termelékenység növelésében az agrárkutatásoknak a jövőben is meghatározó lesz a szerepük. Jó hírként közölte, hogy véleménye szerint a világpiacon van igény a magyar mezőgazdaság versenyképes termékeire, de ehhez meg kell érteni a globális folyamatokat, és világos stratégiát kell alkotni.

A tudományos kutatások és a gyakorlat kapcsolatrendszerét tekintette át előadásában Neményi Miklós akadémikus. Példák sorával szemléltette, hogy a tudományos felfedezések eredményei néhány évtized alatt miként váltak a mindennapok részévé. A tudás és technológiai transzfert, új vállalkozások létrejöttét és innovatív ötletek megvalósítását igen hatékonyan tudják segíteni az egyetemi tudás- és technológiatranszfer-irodák, ezért további irodák létrehozását javasolta. Ugyanakkor alapvető problémának nevezte az innovációs folyamat hatékonyságának kimutatására szolgáló mérőrendszer hiányát.

Összefoglaló zárszavában Barna Balázs akadémikus, a rendezvény levezető elnöke előremutatónak és megfontolandónak nevezte az elhangzott gondolatokat, és ismét rámutatott, hogy a mezőgazdaságban dolgozók felelőssége a természeti erőforrások fenntarthatósága terén igen nagy. Sajnos azonban mindez ma talán még nem súlyának megfelelően kezelt terület.

%d blogger ezt szereti:
http://wp.me/p6OYBQ-yIg

-=oOo=-