A Sumi Agro Hungary Kft. társadalmi felelősségvállalása

Címke: ,
Kategória: Agrostratéga

“Számunkra a hozzáadott értékek a legfontosabbak” A vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról szóló riportsorozatunk következő állomása a Sumi Agro Hungary Kft. irodája, ahol a japán tulajdonú kereskedőház fenntarthatósággal kapcsolatos viszonyáról tájékozódtunk.

A cég központja a főváros egyik csendes utcájában található. Vendéglátónk Wirth László, a vállalkozás ügyvezető igazgatója.

A Sumi Agro Hungary Kft. neve és arculata új, a vállalat mégis ismerős a hazai gazdálkodók számára. Első kérdésünk tehát az, hogy mit jelez a változás?

– A névváltoztatással és új megjelenésünkkel azt az előrelépést szeretnénk jelezni, amit eddigi munkánk során elértünk. A Sumi Agro – a SUMITOMO Corporation és a japán gyártók termékeinek képviseletével – európai cégcsoporttá nőtte ki magát. Nekünk Magyarországon ez azért is okot ad a büszkeségre, mert a Summit-Agro Hungária Kft. elsőként jött létre abban a sorban, amelyben a hazai megalapításunk óta eltelt közel 20 év alatt számos európai országban megjelenő hasonló cég következett. így a Sumi Agro cégcsoport európai hálózata napjainkban már 10 ország növényvédőszer-piacán dolgozik eredményesen. 2010. január l-jén pedig új néven, új vállalati arculattal kezdtük az évet, ami egy európai szintű egységes imázsépítő munka része. Célunk, hogy a fejlett japán technológia, valamint a hazai és európai fejlesztési források kihasználása révén új megoldásokkal, innovatív eszközökkel növeljük kínálatunkat, és ezzel hozzájáruljunk a mezőgazdasági termelés minőségének javításához.

Az elmúlt két évtized során bizonyára sokat változott a hazai leányvállalat. Miben lehet leginkább tetten érni a változásokat?

– Első munkahelyemről, ami a Richter Gedeon (akkori nevén Kőbányai Gyógyszerárugyár) volt, 1989 végén hívtak a Sumitomo japán kereskedőházhoz. Azóta sok változás zajlott a cég életében. 1992-ben megalakítottuk a Summit-Agro Hungária Kft.-t, amely akkor egész Európában az első agrokémiai disztribúciós és marketing leányvállalat volt. Annak idején a Sumitomo nagykereskedőház nemzetközi szervezetében volt már több európai iroda is, de csak képviseleti szinten foglalkoztak növényvédő szerek forgalmazásával. Ez a tevékenység a 70-es években kezdődött. A Sumitomo és több más japán kereskedőház akkoriban annak köszönhette gazdasági sikerét és erős világkereskedelmi pozícióját, hogy hatalmas hálózatot tartott fenn, és mindig a kor legszínvonalasabb, legmodernebb kommunikációs, valamint üzleti eszközeit alkalmazta. 1990-ben, amikor a céghez kerültem, az internetnek még hírét sem lehetett hallani, sőt a számítógépek is messze elmaradtak a maiak színvonalától és képességeitől. Nálunk már akkor működött egy telex alapú skynet hálózat, műholdas vonalakkal. Mai szemmel nézve persze kezdetleges megoldás volt, de lényegét és funkcióját tekintve ugyanolyan sebességgel továbbította az információkat, mint ma az internet.

Wirth László, a Sumi Agro Hungary Kft. ügyvezető igazgatója

A Sumitomo kereskedőház az elmúlt 2-3 évtizedben jelentősen megváltoztatta üzletpolitikáját. Működésének egyik alapja a japán kultúra és gazdasági tradíciók, a másik az információ gyors és hatékony kezelése. Az információ továbbra is érték, de már nem akkora privilégium, mint korábban volt. így az elmúlt évtizedek arról szóltak, hogy a korábban kialakult üzleti kapcsolatokat az anyavállalat beruházásokká, fejlesztésekké, innovációvá változtatta. Kezdetben voltak az off-shore üzletek, ma már inkább szakmai, kereskedelmi és egyéb beruházások a jellemzőek.

A cégcsoporthoz 800-nál is több önálló leányvállalat, illetve közös vállalat és több mint 50.000 alkalmazott tartozik világszerte. A cég felépítése és működése tehát meglehetősen szerteágazó. Sőt ma már nem csak japán gyártókat képviselünk. Van saját, európai fejlesztési stratégiánk, amit az új, egységes európai arculat is tükröz. A londoni Sumi központ 8 európai Sumi Agro képviselet tevékenységét koordinálja. Ennek a munkának az eredménye többek között az is, hogy az idén a Summit névből minden európai országban egységesen Sumi lett.

Egy ilyen hatalmas nemzetközi vállalat részeként milyen feladatokat lát el a hazai szervezet? Milyen sajátosságai vannak a kereskedőház működésének?

– Mi egy kereskedelmi szervezet vagyunk. Ez lényegében azt jelenti, hogy a felhalmozott szakmai, piaci és egyéb tapasztalatok alapján keresünk és találunk partnereket arra, hogy ugyanazt a feladatot ellássuk a piacon, amit egy multinacionális cég kizárólag a saját termékeire vonatkoztatva elvégez. A tevékenység gyökerei onnan erednek, hogy a Sumitomo kereskedőház hagyományosan jó gyári kapcsolatai révén nagyon sok termékkel megjelent Európában már a 70-es, 80-as évek végén. Ennek köszönhetően alakult ki az, hogy a Sumitomo leányvállalatai főleg Kelet-Európában – sok egyéb tevékenységük mellett – elkezdtek agrokémiai termékekkel is foglalkozni. Azért csak Kelet-Európában alakult így, mert Nyugat-Európában a keletitől eltérő gazdasági és politikai berendezkedés miatt a legtöbb japán gyár eleve valamelyik nagy növényvédőszer-gyártó céggel kötött szerződést. A Kelet-Európát akkor jellemző gazdasági struktúra miatt a Sumitomo ezzel a rendszerrel jól meg tudta valósítani a japán növényvédőszer-ipar régiós képviseletét. így a rendszerváltást követően volt elég termékünk és piacunk ahhoz, hogy egyedül elinduljunk. Mivel már megvolt a kellő piaci súlyunk, más gyárak is csatlakoztak hozzánk egy-egy szer vagy akár egy teljes termékcsalád vonatkozásában. Ennek megfelelően több japán és számos európai gyár termékeit képviseljük kizárólagos joggal. A gyáraknak ez azért jó, mert nekik nem kell értékesítő szervezetet felépíteniük. A mi értékesítési rendszerünk régóta készen van, a piacot ismerjük, összeszokott, jó szakemberekből álló csapatunk van, a versenyképes termékeket pedig a partnereink szállítják. így találkoznak az érdekek, és a kapcsolat mindegyik fél számára előnyös.

Mit tartanak a legfontosabbnak ebben a rendszerben dolgozva?

– A szakértelem nagyon fontos. Mivel kereskedőház vagyunk, és különböző helyekről származó termékeket forgalmazunk, a mi feladatunk megtalálni az adott termék helyét, és megfogalmazni az értékeit. Mindezt úgy, hogy a termékpalettánk a végén egységes képet mutasson. Többek között ezért is volt fontos számunkra az új Sumi-ar-culat. Sokszor előfordul ugyanis, hogy kapunk egy molekulát, mondván: ezt meg ezt tudja, tudtok vele kezdeni valamit? Mivel semmi mást nem kapunk hozzá, mindent a nulláról kell kezdenünk. Beállítjuk a kísérleteket, tesztelünk, engedélyeztetünk, kialakítjuk a termék arcát, felépítjük az értékesítést és a marketinget. Egy ilyen fehér porból lett például a Bancol, ami Közép-Európa egyik vezető rovarölő szerévé vált. Egyes években 400-500 ezer hektár területen használták, ami nagy szó egy inszekticid esetében. A munka során hazai szakmai műhelyekkel -egyetemek, növényvédelmi állomások, nagyüzemi szakemberek – működünk együtt, ami szintén nagyon fontos. A hozzáadott érték, amit egy termék mellé teszünk, részben a csapat saját ötleteiből, munkájából, szakmai tudásából származik, részben pedig ennek a szakmai kapcsolatrendszernek köszönhető. Keszthelyi kísérletek során derült ki például, hogy a Bancol által elpusztított lárvából a saját parazitája még kikelt, tehát a készítmény használata egyedülállóan biztonságos, és a szelektivitása kimagasló. Sok hasonló termékünknek köszönhető, hogy a környezetvédelmi szemlélettel átitatott marketing mindig is alapvető volt a cégnél. Senki nem mondta, hogy így kell csinálnunk, mert egyszer majd ez lesz a divat. Számunkra a hozzáadott értékek a legfontosabbak, az a tudás és tapasztalat, ami a munkatársaink fejében a napi munkájuk során felhalmozódott, így a hozzáadott érték alatt nem csak a szakmai és műszaki, hanem az emberi értékeket is értem.

Néhány éve egy új projektben sikerült összekapcsolnunk a régi növény-védős tapasztalatainkat az újonnan szerzett vetőmag-piaci ismereteinkkel. Ennek eredménye a Duo System, amit a BASF-fel közösen dolgoztunk ki, illetve a technológia hazai adaptációjában sokat dolgoztunk együtt. Nagyon testre szabott feladatnak éreztük, mert a csapat minden tagja innováció- és fejlesztésorientált. A kollégáimat nagyon motiválja, ha olyan szegmensekben dolgozhatunk, ahol értéket lehet teremteni. Mindig is ez volt az erősségünk. Amíg nem volt a Summit-Agro, addig ez a hozzáadott érték főleg szakmai, piaci, engedélyezési kapcsolatrendszert és tevékenységet jelentett. Amikor a cég megalakult, az előbbi tevékenység kiegészült az országos kereskedelemmel, a finanszírozással és a gyártással. így meglehetősen sokrétűvé vált a munkánk.

Hányan dolgoznak a cégnél, és hogyan történik a mindennapi munkavégzés?

– Nem vagyunk sokan, mindössze 19-en dolgozunk a cégnél. Ebből 9-en az irodában, a többiek pedig területi szaktanácsadóként a terepen dolgoznak. Ők nem járnak be naponta a budapesti irodába, hanem otthonról végzik a munkájukat. A kiválasztásnál fontos szempont volt, hogy önállóan tudják megszervezni a munkanapjukat, kellő önkontrollal rendelkezzenek, és szakmailag elhivatottak legyenek. Úgy tűnik, sikerült jól választanunk, mivel inkább fékezni kell a csapatot, mert sokan a szezonban hétvégén is dolgoznak, kiállításokra járnak, bemutatókat tartanak. Magyarországon egy japán kollégánk is van, aki alapvetően a közép-kelet-európai régiós feladatok koordinációjával foglalkozik. Magyar cégként, magyar kollégákkal is igyekszünk valamennyire japán imázst közvetíteni a piac felé, értem ez alatt többek között a munkakultúrát vagy a környezetvédelemhez való hozzáállást. Ezen a területen nagyon sok mindent tanulhatunk a japánoktól. Ugyanakkor úgy érzem, a japán mentalitástól függetlenül eleve olyan csapat jött össze, akiknek ezek az értékek ugyanolyan fontosak. Nagyon kicsi a fluktuáció a kollégák körében, mivel igen nagy az elkötelezettség és a vállalat iránti lojalitás. Persze ez fordítva is megmutatkozik. Eszközöket, bizalmat és lehetőséget kapnak a munkatársak, hogy teljesítsenek. A válság miatt nem kényszerültünk sem átszervezésre, sem elbocsátásra, és most úgy tűnik, erre a közeljövőben sem lesz szükség.

Egy intenzíven fejlesztő, innovatív vállalat a munkavállalók fejlesztését is szem előtt tartja.

– Szervezett és egyéni képzések is folynak a cégnél, annak ellenére, hogy egy kivételével minden munkatársunk egyetemet végzett. Nálunk a recepciósnak is felsőfokú végzettsége van, a logisztikusaink pedig még növényvédő szakmérnöki végzettséggel is rendelkeznek. Ezzel együtt évről évre igyekszünk külső és belső témavezetőkkel tréningeket és továbbképzéseket tartani, fejleszteni a csapatot. Ahol az érdeklődés egybeesik azokkal az ismeretekkel, amelyeket a munkahelyen is hasznosítani lehet, ott nemcsak munkaidő-kedvezményt adunk, hanem a költségekhez is hozzájárulunk. Ha valakinek például elegendő az angoltudása ahhoz, hogy a munkáját ellássa, mégis szeretné azt továbbfejleszteni, akkor örömmel támogatjuk. Munkavédelmi, illetve veszélyes áru szállításával kapcsolatos képzéseink rendszeresen vannak, és minden értékesítésben dolgozó munkatársunk kis mennyiségek szállítására vonatkozó ADR-jogosítvánnyal rendelkezik. Úgy hiszem, ez egyedülálló a hasonló tevékenységet végző cégek között. Mivel többször előfordul, hogy a területi kollégák mennek kísérletek beállítására, és ilyenkor esetleg a szükséges vegyszert is maguk szállítják, úgy gondoltuk, ez a végzettség mindenképpen szükséges ahhoz, hogy se magukat, se másokat ne veszélyeztessenek. Természetesen az autókat is – a jogszabálynak megfelelően – elláttuk az ehhez szükséges biztonsági felszerelésekkel.

Egyébként éppen most zajlik a stáb fiatalítása, ami egyrészt tudatos, másrészt több, a cég életében meghatározó munkatársunk ment vagy készül nyugdíjba menni. A fiatalítás miatt több olyan képzési programunkat is újraindítjuk, amelyek korábban már megvoltak, illetve újakon is gondolkodunk. Ilyen például egy vezetéstechnikai tréning, ami a biztonságos vezetésre készíti fel a sokat autózó munkatársainkat, de talán a „régi motorosoknak” sem baj, ha felfrissítik a tudásukat.

Mit tesznek az egészség megőrzése és a túlterheltség elkerülése érdekében?

– Tudatosan figyelünk arra, hogy munkatársaink a munka végeztével pihenjenek, elég időt töltsenek a családjukkal. Mivel a mezőgazdaság szezonális, a munkacsúcsok idején ezt nehezebb betartani, de törekszünk rá. Az egészségre is ügyelünk, évente egyszer mindenki alapos orvosi kivizsgáláson vesz részt. A testi egészségen túl a lelkiek is fontosak. Nem egyszer tartottunk például olyan karácsonyi összejövetelt, ahol mindenki családosán vehetett részt, hogy egy kicsit jobban megismerje egymást a csapat. Sok olyan többnapos értekezletet tartunk, ami nem csak a szakmáról vagy a csapatépítésről szól, hanem arról is, hogy a kollégák jól érezzék magukat, jobban megismerjék egymást. Ez különösen azért fontos, mert cégszinten és az egyéni munkavállalók szintjén is nagy önállósággal dolgozunk, a területi képviselők járják az országot, mindenki önállóan végzi a dolgát, ezért ritkán vagyunk együtt, egy helyen.

Beszélgetésünk során szóba került már a környezet védelme. A növényvédő szerek csomagolóanyagai veszélyes hulladékok, ezért az ezen a területen végzett tevékenység mindig különös érdeklődésre tart számot.

– Valóban. Egyrészt a Cseber Kht. alapító tagja vagyunk, így a használt csomagolóanyagok visszagyűjtését ők végzik a nevünkben. Másrészt két módszert alkalmazunk a csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése érdekében. Az első a Pledge gyomirtó szerünkkel kapcsolatos. Már 8 éve bevezettük a vízoldható csomagolást, ami egy göngyöleggel kevesebb hulladékot jelent a környezet számára. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a papírdobozból kivéve a tasakot egyből a vízzel töltött permetlétartályba lehet dobni, ahol az a csomagolással együtt feloldódik. A szer egyébként is alacsony dó-zisú, így a vízoldható csomagolás – az alacsonyabb környezeti terhelés mellett – a felhasználó munkáját is nagyban megkönnyíti. A másik módszer lényege az, hogy az olyan nagy volumenű termékeknél, ahol ezt a technológia lehetővé teszi és a felhasználó is elfogadja, a forgalmunk egy része visszaforgatható tartályban valósul meg. Ez esetben egy csávázó szerről beszélünk. A partner együttműködik velünk abban, hogy a tartályokat kiürítés után kimossa, mi pedig visszaszállítjuk és újratöltjük a tartályokat. Az újratöltés egészen addig folyik, amíg ezek a tartályok a biztonságos növényvédőszer-szállításra alkalmasak.

A környezet védelmére ugyanakkor az irodai hétköznapokban is ügyelünk. Szelektíven gyűjtjük a műanyag palackokat, de a papírral is takarékoskodunk. Az utazásokat egyre gyakrabban váltjuk ki telefonkonferenciákkal. Az európai értekezleteket például mindig a régióban, nem pedig a londoni központban tartjuk.

Milyen a kapcsolatuk az alvállalkozókkal és a helyi közösségekkel?

– A helyi közösségek támogatása nálunk többek között abban mutatkozik meg, hogy a fejlesztési munkát itthon végezzük. Büszkék vagyunk arra, hogy forgalomarányosan a Sumi Agro magyarországi hozzáadott értéke mind a szellemi, mind a gyártási vonatkozásokban az egyik legnagyobb. Sajnos az Európai Unió szabályai a gyártatás terén szigorodnak, de korábban az éves forgalmunkat kitevő szerek 60-70%-a hazai bérmunka konstrukcióban került formázásra, gyártásra, kiszerelésre, csomagolásra és szállításra, így itthon is nagyon sok embernek adott munkát ez a tevékenységsor.

A Sumitomo Corporation egy világcég, ennek köszönhetően van egy önálló kiadványa, amely a cég berkein belül megvalósuló, az egész világra kiterjedő, társadalmat támogató aktivitásokat összegzi. A Sumi Agro-csapat is kiveszi ebből a maga részét, mert a társadalmi felelősségvállalás nálunk is fontos kérdés. Ugyanakkor úgy érzem, hogy az igazi társadalmi felelősségvállalás az, amikor egy cég működése, a feladatokhoz való hozzáállása, illetve a felépítése tiszteletben tartja az embereket, az országot, a kultúrát, a hagyományokat és természetesen a környezetet.

Interjúsorozatunkat folytatjuk. Reméljük, hogy további piaci szereplőket is sikerül megszólaltatnunk, így egy kicsit más, eddig talán kevésbé megszokott szemszögből ismerhetjük meg azokat a cégeket, amelyeknek képviselőivel, termékeivel vagy szolgáltatásaival nap mint nap találkozunk.

Pólya Arpád – Varanka Mariann



Ez a cikk a MezőHír 2010/06 - júniusi számában jelent meg.



%d blogger ezt szereti:
http://wp.me/p6OYBQ-65

-=oOo=-