A kukorica vegyszeres gyomirtása

Címke: , , , , , , , ,
Kategória: Növénytermesztés

A takarmánykukorica vegyszeres gyomirtásában szinte minden lehetőség adva van ahhoz, hogy a kultúrnövény gyommentességét biztosítani tudjuk. A cél az, hogy a kukorica fejlődését, növekedését, termésbiztonságát a gyomnövény ne befolyásolja.

A MezőHír növényvédelmi mellékletében 2010 februárjában megjelent, A kukorica legjelentősebb gyomnövényei c. írásunkban már említettük, hogy az utóbbi években szembetűnően változott elsősorban a magról kelő és évelő egyszikű gyomnövények fontossági sorrendjének alakulása. A táblázatokból kiderül, hogy a korábbi évtizedekben az első 20 legfontosabb gyomnövény közül 5-6 faj tartozott az egyszikűek közé; az V. Országos Gyomfelvételezésre ez a szám 8 fajra növekedett. Ez a tény is indokolja, hogy az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata a kukorica vegyszeres gyomirtásában a magról kelő és évelő egyszikűek elleni hatékony küzdelem legyen.

Késői posztemergens állapot

Kérdőjelek a posztemergens gyomirtás körül

Az elmúlt évek aszályos időjárása egyre jobban a posztemergens technológia felé irányította a kukorica vegyszeres gyomirtását. Kétségtelen tény, hogy a posztemergens technológia alkalmazása célirányosan táblára adaptált, környezetbarátabb, vegy-szertakarékosabb és még hatékonyabb is egyes gyomnövények ellen. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a kukoricát gyomosító növények egyre jelentősebb része ellen a csak posztemergens technológia nem ad megfelelő védelmet.

Elég megemlíteni pl. a muharfélék (Setaria sp.), a varjúmák (Hibiscus trionum), a henye disznóparéj (Amaranthus blitoides), a fehér libatop (Chenopodium album), stb. gyomnövényeket. A készítmények hatástalansága, illetve a gyomnövényekkel való nem „találkozása” máris gyomosodást, termésveszteséget okoz.

Gondoljunk csak bele: a posztemer-gens készítmények alkalmazása időben kötött, ugyanis a magról kelő egyszikűek 1-3 leveles, maximum gyökérváltásig, a magról kelő kétszikűek 2-4 leveles állapotáig alkalmazhatók. Ki látta már például 2-4 leveles disznópa-réjfélék és 2-4 leveles fehér libatop (Chenopodium album) vagy közönséges kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) és muharfélék egyöntetű kelését? Ebből következik, hogy az úgynevezett „totál biztos” kukorica poszte-mergens gyomirtó szerek nem tudják, nem tudhatják minden esetben biztosítani a megfelelő gyommentességet. Tovább ecsetelve a nehézségeket, még nem beszéltünk az évelő egy- és kétszikű gyomnövényekről. Ugyanis míg az évelő kétszikűek egy része, közöttük a mezei acat (Cirsium arvense), jellemzően a magról kelő egy- és kétszikűekkel együtt kel, fejlődik és gyomosít, addig a folyondár szulákra (Convolvulus arvensis) ez már nem áll. Ebből következik, hogy a folyondár szulák és a hozzá hasonló sövény szulák (Calystegia sepium) elleni védekezés a csak posztemergens technológiát tovább bonyolítja.

A kukorica vegyszeres gyomirtásának újabb sarkalatos pontja az országunkban egyre erőteljesebben terjedő kölesfélék (Panicum sp.) térhódítása. Sok esetben a köles elleni védekezés hatékonyságát a nem megfelelő szerválasztás és időzítés is rontja. A köles elleni védekezést a gyomnövény a tábla szélén való megjelenésekor kell elkezdeni, megakadályozva ezzel a gyommagvak későbbi széthurcolását. Sorolhatnánk még tovább a kukorica vegyszeres gyomirtásának problematikáját, de azt elmondhatjuk, hogy a gyomnövények biológiája, a gyomirtó szerek hatásspektruma nagyon sok esetben indokolja a preemergens és posztemergens kezelések együttes alkalmazását.

A kukorica vegyszeres gyomirtásának lehetőségei:

– pp (preplanting) – vetés előtti permetezés bedolgozás nélkül,

– pre (preemergens) – vetés utánkelés előtti permetezés,

– poszt (posztemergens) – a kukorica kelése utáni állománykezelés permetezéssel:

– korai posztemergens (a kukorica szögcsíra-2 leveles; a gyomnövények szik-2 leveles fenológiai állapotában,

– posztemergens (a kukorica 3-5 leveles, a magról kelő egyszikűek 3-5 leveles, a magról kelő kétszikű gyomnövények 2-4 leveles fenológiai állapotában,

– késői posztemergens (a kukorica 5-7 leveles, a magról kelő egyszikűek gyökérváltásakor; a magról kelő kétszikűek 4-6 leveles, illetve az évelő gyomnövények 10-20 cm-es fenológiai állapotában,

– pre/poszt (vetés utáni permetezés ülepedett magágyba vetett kukoricában),

– levél alá permetezés (irányított permetezés a késői gyomosodás megakadályozása érdekében).

A felhasználható készítményeket – különböző szempontok szerint – az 1-3. táblázatban foglaltuk össze.

1. táblázat. A kukoricában felhasználható gyomirtó készítmények Kép

A vegyszeres gyomirtás módjai

PP (preplanting) – vetés előtti permetezés bedolgozás nélkül:

A technológia alkalmazása munkaszervezési oldalról nézve indokolt, mivel a vegyszeres gyomirtás a magágy elkészítése után, akár a kukorica vetése előtt két héttel is elvégezhető.

Felhasználhatók a Merlin SC és a Merlin flexx készítmények.

Pre (preemergens) – vetés után-kelés előtti permetezés:

A kukorica vegyszeres gyomirtását a 70-80-as években a vetés utáni, kelés előtti kijuttatás jellemezte. Az utóbbi évek aszályos időjárása, a nehezen irtható gyomnövények, mint pl. parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), maszlag (Datura stramonium), selyemmályva (Abutilon theophrasti), bojtorján szerbtövis (Xanthium strumarium), olasz szerbtövis (Xanthium italicum), stb. felszaporodása a kukorica vegyszeres gyomirtását a posztemergens

technológia felé irányította. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a preemergens gyomirtás adta lehetőségeket is maradéktalanul ki kell használni a kukorica vegyszeres gyomirtásában. A preemergens gyomirtás előnyei:

– A kezelést követő (a felhasznált hatóanyagtól függő 10-30 mm csapadék) biztosítja a vetésterület gyommentességét.

– Amennyiben preemergens kezeléskor nem kombinációt, hanem önmagukban elsősorban egyszikűirtó készítményeket (Acenit A 880 EC, Dual Gold 960 EC, Guardian EC, Guardian Max, Harness, Proponit 720 EC, Spectrum, Stomp 330, Stomp Super, Trophy, Trophy XXL, Wing-P) használunk, úgy a muharfajok és a kakaslábfű elleni kitűnő hatékonyságon túl más nehezen irtható gyomnövények elleni hatásra is számíthatunk.

– A preemergensen kijuttatott Merlin SC, Adengo herbicidek a kukoricában általánosan előforduló magról kelő kétszikű gyomnövények mellett jó hatékonysággal pusztítják az olyan nehezen irtható gyomnövényeket, mint a selyemmályva, a maszlag, a parlagfű, a szerbtövisfélék és a termesztett köles.

– A kukorica vetésterületén, illetve annak egy részén alkalmazott pree-mergens permetezések a majdani posztemergens kijuttatás jobb időzítését is elősegítik.

– A preemergens gyomirtási technológiában való alkalmazások további előnye, hogy a gyomosító fajok száma kevesebb, és így a poszte-mergensen használható készítmények, kombinációk kiválasztása könnyebb.

A preemergens gyomirtás hátrányai:

– A vetés után kelés előtt használható szerek gyomirtóhatás-kifejtéséhez feltétlenül szükséges a kezelést követően 2-3 héten belül lehulló 10-30 mm csapadék.

– A preemergensen használatos her-bicidek dózisát a talajkötöttséghez, -szervesanyag-tartalomhoz kell igazítani. A laza szerkezetű talajon az alacsonyabb, a kötöttebb talajon az engedélyezett magasabb dózist kell kijuttatni.

– A nem megfelelően előkészített magágy esetén a preemergens készítmények gyomirtó hatása kisebb lesz a már korábban megszokottnál.

Korai posztemergens állapot

Poszt (posztemergens) – a kukorica vetése után állománykezelés permetezéssel:

Napjainkban a kukorica gyommentesítésének meghatározó eszköze lett az állománykezelés (a posztemergens gyomirtás), ami több tényezőnek is köszönhető. Egyebek mellett annak, hogy napjainkban számos hatóanyag és

Kép

hatóanyagok kombinációi állnak rendelkezésre a különböző gyomösszetételű területek kelés utáni gyomirtására.

A posztemergensen használatos készítmények kijuttatási időpontjának értelmezése az utóbbi időben részben megváltozott. Míg korábban elsősorban a kukorica fejlettségéhez igazítottuk a permetezés időpontját, úgy napjainkban egyre nagyobb figyelmet érdemel a gyomnövény fejlettségi állapota. Számos állománykezelésre használt készítmény kijuttatásának időzítése elsősorban a magról kelő egyszikűek fejlettségéhez kötött (4. táblázat).

A posztemergens készítmények kijuttatásakor adalékanyagokat is használunk. A gyomirtó hatás elfogadható eléréséhez kötelező használni a DF formulációjú készítményeket. Egyes kukoricagyomirtó szerekhez növényi eredetű olajok és nitrogén műtrágyák használata egyaránt javasolt (2. táblázat).

Az állománykezelést a következő szempontok indokolhatják:

– A már kikelt gyomnövények ismeretében célzott kezelés végezhető, pontosabban meghatározható a legkedvezőbb hatású hatóanyag, illetve kombináció.

– A korai posztemergens kezeléseknél nem jelentkezik a káros mértékű versengés a kukorica és a gyomok között.

– Néhány gyomfaj elsősorban állománykezeléssel irtható hatékonyan; ilyen pl. a mezei acat, a folyondár szulák, a fenyércirok, az árvakelésű

napraforgó, a selyemmályva, a szerbtövisfélék, a parlagfű, a maszlag.

– A permetezés hatékonysága nem függ a bemosó csapadéktól.

– A posztemergens készítmények egy része talajon keresztüli tartamhatással rendelkezik (pl. izoxaflutol, terbutilazin, petoxamid hatóanya-gúak; illetve a növekedésgátló, csírázásgátló herbicidek; 4. táblázat).

– A túlságosan alacsony vagy magas szervesanyag-tartalmú talajokon az állománykezelés az egyedüli figyelembe vehető vegyszeres módszer.

– A preemergens kezelések sikertelensége esetén lehetőség van korrekcióra.

A posztemergens védekezés tervezésekor figyelembe kell venni néhány olyan szempontot is, amelyek korlátai lehetnek az állománykezelések alkalmazhatóságának:

4. táblázat. A kukoricában használatos posztemergens gyomirtó szerek tartamhatása és hatékonysága a gyomfenológia figyelembevételével

– Bár számos herbicid használható a kukorica és a gyomok viszonylag tág fejlettségi állapota mellett, a leghatékonyabb hatás a magról kelő egyszikűek esetében 1-3 leveles, a magról kelő egyéves kétszikűek esetében 2-4 leveles fenológiai állapotban, míg az évelőknél meghatározott, fajra jellemző fejlettség mellett várható.

– A posztemergensen használható készítmények egy jelentős részénél szigorúan kötött az alkalmazhatóság ideje, amit a kukorica fejlettsége határoz meg.

– Megkésett kezelés esetén (az időjárás nem kedvező a megfelelő időben való permetezéshez) a következő problémákkal szembesülünk: egyrészt a gyomnövények kinövik a legérzékenyebb fejlettségi állapotukat, s jelentős mértékben csökken a kezelés hatékonysága; másrészt számolni kell azzal is, hogy a kukorica és a fejlettebb gyomok takarása miatt a hatás tovább csökken.

– A kukorica posztemergens gyomirtásánál figyelembe kell venni a kultúrnövény szelektivitását.

– Az esetek nagy többségében a posztemergens kezelések elsősorban a kétszikűekre, valamint a közönséges kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) ellen nyújtanak igazi megoldást.

– Az állományban használatos herbicidek alkalmazásának is vannak időjárási befolyásoló tényezői. A túl alacsony (10 °C alatti) vagy a túl magas (25 °C feletti) hőmérséklet növeli a fitotoxikus veszélyt.

– A posztemergens technológia munkaszervezési problémákat is jelenthet, amit a kijuttatás idejének szűk intervalluma okoz.

Pre/poszt (vetés utáni permetezés ülepedett magágyba vetett kukoricában):

A kukorica vegyszeres gyomirtásának ez a módja elsősorban termesztett köles (Panicum miliaceum) elleni védekezésnél, mint első és nagyon fontos láncszem alkalmazható!

Természetesen a kölessel együtt csírázhat még a parlagfű, a maszlag, a fehérlibatop, a lapulevelű keserűfű és még sok más gyomnövény, amelyek ellen is hatékonyan alkalmazható ez a technológia.

A kukorica vetése előtt 2-3 héttel végzik el a magágy-előkészítést, majd a kigyomosodott területbe vetik el a kultúrnövényt, és vetés után közvetlenül permetezik ki a gyomirtó szert, illetve kombinációkat. Így a kezelés a kukoricára nézve preemergens, a gyomnövényekre pedig posztemer-gens kijuttatás.

Felhasználható pl.: Adengo, Merlin SC, Merlin flexx, Stomp 330, Dual Gold 960 EC készítmény.

Levél alá permetezés (irányított permetezés a késői gyomosodás megakadályozása érdekében):

A kukorica 40-60 cm-es magasságánál végezhető, megfelelő gépekkel, belógatott szórófejekkel. Olyan készítményeket juttatunk ki, amelyek elpusztítják a későbben kelő gyomokat, ugyanakkor fél-szelektívek a kultúrnövényre. A kezelés kukorica gyomirtásában, a termesztett köles elleni védekezésben alkalmazható.

Külön figyelmet érdemel az utóbbi években bevezetésre került Duo System gyomirtási rendszer. A rendszer lényege, hogy Focus Ultra (cikloxidim)-toleráns kukoricahibridben posztemergensen juttatjuk ki a fent nevezett készítményt. E technológia alkalmazása lehetőséget nyújt a legtoleránsabb magról kelő egyszikűek (fakó muhar, zöld muhar, ragadós muhar és a pirók ujjasmuhar) hatékony irtására. A Focus Ultra megfelelő dózisának kiválasztásával hatékonyan védekezhetünk továbbá fenyércirok, csillagpázsit, tarackbúza ellen is. Természetesen a Focus Ultra csak a magról kelő és évelő egyszikűek ellen ad megoldást, így a kétszikű gyomnövények ellen más hatékony készítmény alkalmazása elengedhetetlen.

Összefoglalás

A kukorica vegyszeres gyomirtása „könnyűnek” mondható, köszönhetően az alkalmazott számos hatóanyagnak és készítménynek, amelyek a kultúrnövényben szinte minden előforduló gyomnövény ellen megfelelő védelmet adnak.

Ugyanakkor a változó gyomflóra, a gyomnövények biológiája, az időjárási viszonyok nehezítik az optimális döntés meghozatalát. Az V. Országos Gyomfelvételezés adatai mutatják a magról kelő egyszikű gyomnövények előretörését, és ez a tény a technológiák módosítására, változtatására figyelmeztet. Véleményünk szerint a zöld muhar (Setaria viridis), a fakó muhar (Setaria glauca), a pirók ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis) és a szintén nagy felületeken gyomosító ragadós muhar (Setaria verticillata) szántóföldjeinken való jelenléte, borítása indokolja a preemergensen kijuttatható magról kelő egyszikűek ellen hatékony készítmények egyre nagyobb felületen való alkalmazását.

A posztemergensen használható herbicidek felhasználásánál törekedni kell a készítmények optimális időben való kijuttatására, amit elsősorban a gyomnövények fenológiai állapota határoz meg.

Szabó László

Hajdú-Bihar Megyei MgSzH NTI, Debrecen

Ez a cikk a MezőHír 2010/03 - márciusi számában jelent meg.

A magyar merinó eredményes tenyésztése…

A juhászatokat sem kerülik el a menetrendszerűen érkező törvényi szabályozások és a területmaximalizálási intézkedések közvetlen hatásai. Ha egy bizonyos kedvező támogatási szinten szeretne maradni az ember – aminek köszönhetően van lehetőség fejleszteni és beruházni –, akkor az ágazaton belül folyamatosan szerkezetátalakításokra van szükség a hosszú távú működőképesség érdekében.

SAATEN-UNION fajta- és hibridrozsok teljesnövény-szenázs céljára történő felhasználásának tapasztalatai

A silókukorica hozama és termésbiztonsága egyre gyakrabban kerül veszélybe az aszály és hősokk miatt, így évről évre több gazdaságban jut szerephez az olyan őszi vetésű és kora tavaszi betakarítású zöldrozs, amely képes a takarmányadagban részben helyettesíteni a kukoricaszilázst.

Repcevetés, rovarölő szeres csávázás nélkül

A rovarölő hatású csávázószerek korábban lehetőséget nyújtottak arra, hogy a repcében korán megjelenő őszi kártevők ellen célzottan és hatékonyan védekezzünk. Egészen addig, amíg hasonló hatékonyságot biztosító, új csávázószerek meg nem jelennek a repcében, nagyobb alapossággal és több figyelemmel kell eljárnunk az őszi növényvédelem tervezése és kivitelezése során. Egyrészt a védekezéseket kellő időben és hatékonysággal kell megvalósítanunk, másrészt a kezelések nem veszélyeztethetik a nem célszervezeteket.

Új fajták évről évre Martonvásáron

Június 10-én került sor az idei országos búzabemutatóra Martonvásáron. Az ezt megelőző napon, hagyományosan, előbb a Fejér megyei gazdák kaptak tájékoztatást a búzanemesítés helyzetéről és újdonságairól, majd a következő két hétben számos más szakembercsoportot fogadtak az országból és határainkon túlról is. Bár a tápanyagkísérletek bemutatása az előző napi nagy eső, illetve a talaj állapota miatt elmaradt, de a kalászosok fajtasorának megszemlélését semmi sem akadályozta.

Élen az innovációban – JCB-sajtótájékoztató Prágában

A JCB sajtótájékoztatója rendhagyó módon nem csupán teremben töltött előadások sorozata volt, hiszen az újságírók testközelből is megismerhették a gyártó produktumait, a gépeket munka közben láthatták, beleülhettek, sőt ki is próbálhatták azokat, nem mindennapi élményben részesülve. A prágai sajtótájékoztatóra a JCB hazai forgalmazója, a KITE Zrt. gépkereskedelmi üzletágának marketing vezetőjével, Kis Ferenccel érkeztünk. A rendezvénynek egy hatalmas, Prága melletti tehenészet adott helyet, ahol a sajtótájékoztató első részében Edward Roach, a JCB kereskedelmi és marketingigazgatója mutatta be a cég történetét és a mezőgazdasági szektorban végbement fejlődését.

Nufarmer Magazin – a szakmai kiadvány nyári-őszi lapszáma ingyenesen letölthető

A Nufarmer Magazin nyári-őszi lapszámának fő témája az őszi kalászosok vetőmagcsávázása. Emellett a tarlóápolásról, a repce őszi növényvédelméről, a napraforgó állományszárításáról, valamint a kalászosok őszi gyomirtásáról is szó esik.

SAATEN-UNION ŐSZI KALÁSZOSOK – 2015-BEN IS TÖBB TERMÉS, NAGYOBB TERMÉSBIZTONSÁG

Az éghajlat és a piaci környezet változásának következményei a hazai növénytermesztőket is új kihívások elé állítják. A hőmérséklet emelkedése, valamint a szélsőséges meteorológiai események gyakoriságának növekedése mellett az évjáratok közötti különbségek is rendkívül széles határok között változhatnak. A hosszabbodó aszályos periódusok mellett az enyhe telek által kiváltott, erőteljesebben jelentkező betegségnyomás veszélyezteti leginkább a hozamok további növelését, illetve a termésbiztonság és a jövedelmezőség fenntarthatóságát.

A növénynemesítők vándorgyűlése

Cegléden, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetében tartotta idei vándorgyűlését a Magyar Növénynemesítők Egyesülete (MNE). Amint Dr. Bóna Lajos, az MNE elnöke elmondta, az idei szakmai rendezvény fő témája a Nagojai Jegyzőkönyv néven ismert nemzetközi jogi szabályozásról szóló ismertetés, illetve az ehhez kapcsolódó teendők, feladatok megvitatása. Ezután, mint más években is, a résztvevők a vendéglátó intézet szakmai munkájába kaptak bepillantást, az ott dolgozó kutatók előadásai révén.

Selyemkóró elleni védekezés 2014–2015-ben

Az özönnövény elleni küzdelemben a legnagyobb problémát a megfelelő védekezési lehetőségek hiánya okozza. A selyemkóró évelő növény, könnyen szaporodik magról és a gyökérsarjak segítségével egyaránt. Megfelelő védelmet csak a gyökéren keresztül is ható készítmények biztosíthatnak ellene. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a selyemkóró terjedését nem lehet egyszerű totális gyomirtó szerrel megállítani, azt szükséges valamiféle felszívódó és mélyen ható, pl. hormonhatású gyomirtó szerrel kiegészíteni.

Fajtákról, minőségről, intenzitásról – Kalászosbemutató Szegeden

Június 2-án, több mint háromszáz érdeklődő részvételével kezdődött a hagyományos búzatanácskozás és bemutató Szegeden, a Gabonakutató Nonprofit Kft. nagyelőadó teremmé átalakított magtárcsarnokában.


Tovább...

318