• A DuPont Pioneer MAXIMUS® hibridrepcéinek előnyeit 2006 óta élvezik a repcetermesztők a magyar köztermesztésben. Az alacsony növénymagasság, az egyszerűbb növényvédelem, a genetikailag „beépített” elágazó képesség, az ősszel visszafogott növekedés, és ezáltal az...

    • A RAPOOL 1974-es megalakítása óta közel duplájára, hektáronként 4 tonnára emelkedett a nagy repcetermelő országok üzemi átlagtermése. Ez a teljesítménytöbblet a nemesítés vívmányai mellett annak is köszönhető, hogy a termesztés-technológia egyes elemeiben,...

    • Miért fontos az őszi kultúrák indítása? Mert nem mindegy,hogy milyen fejlettségi állapotban kezdi meg a téli időszakot a növényállomány és tavasszal mennyi időt és energiát fordít a tél utáni regenerációra. Figyeljünk...

    • A gödöllői székhelyű Agrota 2L Kft. és annak jogelődje 1987 óta megtalálható a magyar agrárpiacon, a cég ügyvezető igazgatója Virág László. Fő tevékenységük az élőállat export-import és a szaporítóanyag-kereskedelem.

    • Az őszi káposztarepce hozamának emelkedése párhuzamos a hibridnemesítés fejlődésével. Hosszú távú trendek alapján évente 60-80 kg a hektáronkénti hozamnövekedés átlagos mértéke. Ennek több mint 50%-át a nemesítők biztosítják új hibridjeikkel, melyek a...

    • Valkó Pest megyében, a Gödöllői-dombság keleti felén fekvő, sűrű tölgyerdőkkel övezett, 2 500 lakosú nagyközség. Lakói közt tudhatja magát a fegyverműszerész szakmával rendelkező, majd később közúti árufuvarozással foglalkozó Molics Lajos...

    • Isztin Ferenc Szarvason, a főiskola öntözési és meliorációs szakán szerzett diplomát. A szakmában kezdett dolgozni, majd alig 32 évesen lett az egyik jogelőd gazdaság, a „Petőfi” szövetkezet elnöke. Ma irányítása alá...

    • A DuPont Pioneer MAXIMUS® hibridrepcéinek előnyeit 2006 óta élvezik a repcetermesztők a magyar köztermesztésben. Az alacsony növénymagasság, az egyszerűbb növényvédelem, a genetikailag „beépített” elágazó képesség, az ősszel visszafogott növekedés, és ezáltal az...

    • A pápai kistérség egyik takaros, rendezett falujában, Nemesgörzsönyben kerestem fel Pethő Jenő családi gazdálkodót egy kis beszélgetésre. 1992-ben hozta meg a döntést, hogy a termelő szövetkezetben töltött több mint 20 éves középvezetői...

    • A RAPOOL 1974-es megalakítása óta közel duplájára, hektáronként 4 tonnára emelkedett a nagy repcetermelő országok üzemi átlagtermése. Ez a teljesítménytöbblet a nemesítés vívmányai mellett annak is köszönhető, hogy a termesztés-technológia egyes elemeiben,...

    • Miért fontos az őszi kultúrák indítása? Mert nem mindegy,hogy milyen fejlettségi állapotban kezdi meg a téli időszakot a növényállomány és tavasszal mennyi időt és energiát fordít a tél utáni regenerációra. Figyeljünk...

    • Miért fontos az őszi kultúrák indítása? Mert nem mindegy,hogy milyen fejlettségi állapotban kezdi meg a téli időszakot a növényállomány és tavasszal mennyi időt és energiát fordít a tél utáni regenerációra. Figyeljünk a...

    • A RAPOOL egy 40 éve alakult szövetség, melyet német nemesítő házak hoztak létre. A vállalat három tulajdonosa 1897, 1923 és 1954 óta foglalkozik nemesítéssel, kiérdemelve ezzel a legnagyobb múltú, legnagyobb hagyományokkal és...

    • Varga Árpád végzettségét tekintve diplomás geológus, aki csak néhány évet dolgozott a szakmájában, a bauxitbányászat elsorvadása miatt. Aztán egyszer csak gondolt egyet, és túrafelszerelés tervezéssel, majd -- saját márkavédjegyű -- gyártással kezdett...

    • A 2014. február 18. után életbe lépett rendelet értelmében tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni, amely összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot. A jogszabály tartalmaz egy 12 hónapos...

A kukorica vegyszeres gyomirtása

Címke: acat, állománykezelés, évelő, gyomirtás, gyomnövény, kukorica, merlin, permetezés, vetés
Kategória: Növénytermesztés

A takarmánykukorica vegyszeres gyomirtásában szinte minden lehetőség adva van ahhoz, hogy a kultúrnövény gyommentességét biztosítani tudjuk. A cél az, hogy a kukorica fejlődését, növekedését, termésbiztonságát a gyomnövény ne befolyásolja.

A MezőHír növényvédelmi mellékletében 2010 februárjában megjelent, A kukorica legjelentősebb gyomnövényei c. írásunkban már említettük, hogy az utóbbi években szembetűnően változott elsősorban a magról kelő és évelő egyszikű gyomnövények fontossági sorrendjének alakulása. A táblázatokból kiderül, hogy a korábbi évtizedekben az első 20 legfontosabb gyomnövény közül 5-6 faj tartozott az egyszikűek közé; az V. Országos Gyomfelvételezésre ez a szám 8 fajra növekedett. Ez a tény is indokolja, hogy az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata a kukorica vegyszeres gyomirtásában a magról kelő és évelő egyszikűek elleni hatékony küzdelem legyen.

Késői posztemergens állapot

Kérdőjelek a posztemergens gyomirtás körül

Az elmúlt évek aszályos időjárása egyre jobban a posztemergens technológia felé irányította a kukorica vegyszeres gyomirtását. Kétségtelen tény, hogy a posztemergens technológia alkalmazása célirányosan táblára adaptált, környezetbarátabb, vegy-szertakarékosabb és még hatékonyabb is egyes gyomnövények ellen. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a kukoricát gyomosító növények egyre jelentősebb része ellen a csak posztemergens technológia nem ad megfelelő védelmet.

Elég megemlíteni pl. a muharfélék (Setaria sp.), a varjúmák (Hibiscus trionum), a henye disznóparéj (Amaranthus blitoides), a fehér libatop (Chenopodium album), stb. gyomnövényeket. A készítmények hatástalansága, illetve a gyomnövényekkel való nem „találkozása” máris gyomosodást, termésveszteséget okoz.

Gondoljunk csak bele: a posztemer-gens készítmények alkalmazása időben kötött, ugyanis a magról kelő egyszikűek 1-3 leveles, maximum gyökérváltásig, a magról kelő kétszikűek 2-4 leveles állapotáig alkalmazhatók. Ki látta már például 2-4 leveles disznópa-réjfélék és 2-4 leveles fehér libatop (Chenopodium album) vagy közönséges kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) és muharfélék egyöntetű kelését? Ebből következik, hogy az úgynevezett „totál biztos” kukorica poszte-mergens gyomirtó szerek nem tudják, nem tudhatják minden esetben biztosítani a megfelelő gyommentességet. Tovább ecsetelve a nehézségeket, még nem beszéltünk az évelő egy- és kétszikű gyomnövényekről. Ugyanis míg az évelő kétszikűek egy része, közöttük a mezei acat (Cirsium arvense), jellemzően a magról kelő egy- és kétszikűekkel együtt kel, fejlődik és gyomosít, addig a folyondár szulákra (Convolvulus arvensis) ez már nem áll. Ebből következik, hogy a folyondár szulák és a hozzá hasonló sövény szulák (Calystegia sepium) elleni védekezés a csak posztemergens technológiát tovább bonyolítja.

A kukorica vegyszeres gyomirtásának újabb sarkalatos pontja az országunkban egyre erőteljesebben terjedő kölesfélék (Panicum sp.) térhódítása. Sok esetben a köles elleni védekezés hatékonyságát a nem megfelelő szerválasztás és időzítés is rontja. A köles elleni védekezést a gyomnövény a tábla szélén való megjelenésekor kell elkezdeni, megakadályozva ezzel a gyommagvak későbbi széthurcolását. Sorolhatnánk még tovább a kukorica vegyszeres gyomirtásának problematikáját, de azt elmondhatjuk, hogy a gyomnövények biológiája, a gyomirtó szerek hatásspektruma nagyon sok esetben indokolja a preemergens és posztemergens kezelések együttes alkalmazását.

A kukorica vegyszeres gyomirtásának lehetőségei:

- pp (preplanting) – vetés előtti permetezés bedolgozás nélkül,

- pre (preemergens) – vetés utánkelés előtti permetezés,

- poszt (posztemergens) – a kukorica kelése utáni állománykezelés permetezéssel:

- korai posztemergens (a kukorica szögcsíra-2 leveles; a gyomnövények szik-2 leveles fenológiai állapotában,

- posztemergens (a kukorica 3-5 leveles, a magról kelő egyszikűek 3-5 leveles, a magról kelő kétszikű gyomnövények 2-4 leveles fenológiai állapotában,

- késői posztemergens (a kukorica 5-7 leveles, a magról kelő egyszikűek gyökérváltásakor; a magról kelő kétszikűek 4-6 leveles, illetve az évelő gyomnövények 10-20 cm-es fenológiai állapotában,

- pre/poszt (vetés utáni permetezés ülepedett magágyba vetett kukoricában),

- levél alá permetezés (irányított permetezés a késői gyomosodás megakadályozása érdekében).

A felhasználható készítményeket – különböző szempontok szerint – az 1-3. táblázatban foglaltuk össze.

1. táblázat. A kukoricában felhasználható gyomirtó készítmények Kép

A vegyszeres gyomirtás módjai

PP (preplanting) – vetés előtti permetezés bedolgozás nélkül:

A technológia alkalmazása munkaszervezési oldalról nézve indokolt, mivel a vegyszeres gyomirtás a magágy elkészítése után, akár a kukorica vetése előtt két héttel is elvégezhető.

Felhasználhatók a Merlin SC és a Merlin flexx készítmények.

Pre (preemergens) – vetés után-kelés előtti permetezés:

A kukorica vegyszeres gyomirtását a 70-80-as években a vetés utáni, kelés előtti kijuttatás jellemezte. Az utóbbi évek aszályos időjárása, a nehezen irtható gyomnövények, mint pl. parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), maszlag (Datura stramonium), selyemmályva (Abutilon theophrasti), bojtorján szerbtövis (Xanthium strumarium), olasz szerbtövis (Xanthium italicum), stb. felszaporodása a kukorica vegyszeres gyomirtását a posztemergens

technológia felé irányította. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a preemergens gyomirtás adta lehetőségeket is maradéktalanul ki kell használni a kukorica vegyszeres gyomirtásában. A preemergens gyomirtás előnyei:

- A kezelést követő (a felhasznált hatóanyagtól függő 10-30 mm csapadék) biztosítja a vetésterület gyommentességét.

- Amennyiben preemergens kezeléskor nem kombinációt, hanem önmagukban elsősorban egyszikűirtó készítményeket (Acenit A 880 EC, Dual Gold 960 EC, Guardian EC, Guardian Max, Harness, Proponit 720 EC, Spectrum, Stomp 330, Stomp Super, Trophy, Trophy XXL, Wing-P) használunk, úgy a muharfajok és a kakaslábfű elleni kitűnő hatékonyságon túl más nehezen irtható gyomnövények elleni hatásra is számíthatunk.

- A preemergensen kijuttatott Merlin SC, Adengo herbicidek a kukoricában általánosan előforduló magról kelő kétszikű gyomnövények mellett jó hatékonysággal pusztítják az olyan nehezen irtható gyomnövényeket, mint a selyemmályva, a maszlag, a parlagfű, a szerbtövisfélék és a termesztett köles.

- A kukorica vetésterületén, illetve annak egy részén alkalmazott pree-mergens permetezések a majdani posztemergens kijuttatás jobb időzítését is elősegítik.

- A preemergens gyomirtási technológiában való alkalmazások további előnye, hogy a gyomosító fajok száma kevesebb, és így a poszte-mergensen használható készítmények, kombinációk kiválasztása könnyebb.

A preemergens gyomirtás hátrányai:

- A vetés után kelés előtt használható szerek gyomirtóhatás-kifejtéséhez feltétlenül szükséges a kezelést követően 2-3 héten belül lehulló 10-30 mm csapadék.

- A preemergensen használatos her-bicidek dózisát a talajkötöttséghez, -szervesanyag-tartalomhoz kell igazítani. A laza szerkezetű talajon az alacsonyabb, a kötöttebb talajon az engedélyezett magasabb dózist kell kijuttatni.

- A nem megfelelően előkészített magágy esetén a preemergens készítmények gyomirtó hatása kisebb lesz a már korábban megszokottnál.

Korai posztemergens állapot

Poszt (posztemergens) – a kukorica vetése után állománykezelés permetezéssel:

Napjainkban a kukorica gyommentesítésének meghatározó eszköze lett az állománykezelés (a posztemergens gyomirtás), ami több tényezőnek is köszönhető. Egyebek mellett annak, hogy napjainkban számos hatóanyag és

Kép

hatóanyagok kombinációi állnak rendelkezésre a különböző gyomösszetételű területek kelés utáni gyomirtására.

A posztemergensen használatos készítmények kijuttatási időpontjának értelmezése az utóbbi időben részben megváltozott. Míg korábban elsősorban a kukorica fejlettségéhez igazítottuk a permetezés időpontját, úgy napjainkban egyre nagyobb figyelmet érdemel a gyomnövény fejlettségi állapota. Számos állománykezelésre használt készítmény kijuttatásának időzítése elsősorban a magról kelő egyszikűek fejlettségéhez kötött (4. táblázat).

A posztemergens készítmények kijuttatásakor adalékanyagokat is használunk. A gyomirtó hatás elfogadható eléréséhez kötelező használni a DF formulációjú készítményeket. Egyes kukoricagyomirtó szerekhez növényi eredetű olajok és nitrogén műtrágyák használata egyaránt javasolt (2. táblázat).

Az állománykezelést a következő szempontok indokolhatják:

- A már kikelt gyomnövények ismeretében célzott kezelés végezhető, pontosabban meghatározható a legkedvezőbb hatású hatóanyag, illetve kombináció.

- A korai posztemergens kezeléseknél nem jelentkezik a káros mértékű versengés a kukorica és a gyomok között.

- Néhány gyomfaj elsősorban állománykezeléssel irtható hatékonyan; ilyen pl. a mezei acat, a folyondár szulák, a fenyércirok, az árvakelésű

napraforgó, a selyemmályva, a szerbtövisfélék, a parlagfű, a maszlag.

- A permetezés hatékonysága nem függ a bemosó csapadéktól.

- A posztemergens készítmények egy része talajon keresztüli tartamhatással rendelkezik (pl. izoxaflutol, terbutilazin, petoxamid hatóanya-gúak; illetve a növekedésgátló, csírázásgátló herbicidek; 4. táblázat).

- A túlságosan alacsony vagy magas szervesanyag-tartalmú talajokon az állománykezelés az egyedüli figyelembe vehető vegyszeres módszer.

- A preemergens kezelések sikertelensége esetén lehetőség van korrekcióra.

A posztemergens védekezés tervezésekor figyelembe kell venni néhány olyan szempontot is, amelyek korlátai lehetnek az állománykezelések alkalmazhatóságának:

4. táblázat. A kukoricában használatos posztemergens gyomirtó szerek tartamhatása és hatékonysága a gyomfenológia figyelembevételével

- Bár számos herbicid használható a kukorica és a gyomok viszonylag tág fejlettségi állapota mellett, a leghatékonyabb hatás a magról kelő egyszikűek esetében 1-3 leveles, a magról kelő egyéves kétszikűek esetében 2-4 leveles fenológiai állapotban, míg az évelőknél meghatározott, fajra jellemző fejlettség mellett várható.

- A posztemergensen használható készítmények egy jelentős részénél szigorúan kötött az alkalmazhatóság ideje, amit a kukorica fejlettsége határoz meg.

- Megkésett kezelés esetén (az időjárás nem kedvező a megfelelő időben való permetezéshez) a következő problémákkal szembesülünk: egyrészt a gyomnövények kinövik a legérzékenyebb fejlettségi állapotukat, s jelentős mértékben csökken a kezelés hatékonysága; másrészt számolni kell azzal is, hogy a kukorica és a fejlettebb gyomok takarása miatt a hatás tovább csökken.

- A kukorica posztemergens gyomirtásánál figyelembe kell venni a kultúrnövény szelektivitását.

- Az esetek nagy többségében a posztemergens kezelések elsősorban a kétszikűekre, valamint a közönséges kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) ellen nyújtanak igazi megoldást.

- Az állományban használatos herbicidek alkalmazásának is vannak időjárási befolyásoló tényezői. A túl alacsony (10 °C alatti) vagy a túl magas (25 °C feletti) hőmérséklet növeli a fitotoxikus veszélyt.

- A posztemergens technológia munkaszervezési problémákat is jelenthet, amit a kijuttatás idejének szűk intervalluma okoz.

Pre/poszt (vetés utáni permetezés ülepedett magágyba vetett kukoricában):

A kukorica vegyszeres gyomirtásának ez a módja elsősorban termesztett köles (Panicum miliaceum) elleni védekezésnél, mint első és nagyon fontos láncszem alkalmazható!

Természetesen a kölessel együtt csírázhat még a parlagfű, a maszlag, a fehérlibatop, a lapulevelű keserűfű és még sok más gyomnövény, amelyek ellen is hatékonyan alkalmazható ez a technológia.

A kukorica vetése előtt 2-3 héttel végzik el a magágy-előkészítést, majd a kigyomosodott területbe vetik el a kultúrnövényt, és vetés után közvetlenül permetezik ki a gyomirtó szert, illetve kombinációkat. Így a kezelés a kukoricára nézve preemergens, a gyomnövényekre pedig posztemer-gens kijuttatás.

Felhasználható pl.: Adengo, Merlin SC, Merlin flexx, Stomp 330, Dual Gold 960 EC készítmény.

Levél alá permetezés (irányított permetezés a késői gyomosodás megakadályozása érdekében):

A kukorica 40-60 cm-es magasságánál végezhető, megfelelő gépekkel, belógatott szórófejekkel. Olyan készítményeket juttatunk ki, amelyek elpusztítják a későbben kelő gyomokat, ugyanakkor fél-szelektívek a kultúrnövényre. A kezelés kukorica gyomirtásában, a termesztett köles elleni védekezésben alkalmazható.

Külön figyelmet érdemel az utóbbi években bevezetésre került Duo System gyomirtási rendszer. A rendszer lényege, hogy Focus Ultra (cikloxidim)-toleráns kukoricahibridben posztemergensen juttatjuk ki a fent nevezett készítményt. E technológia alkalmazása lehetőséget nyújt a legtoleránsabb magról kelő egyszikűek (fakó muhar, zöld muhar, ragadós muhar és a pirók ujjasmuhar) hatékony irtására. A Focus Ultra megfelelő dózisának kiválasztásával hatékonyan védekezhetünk továbbá fenyércirok, csillagpázsit, tarackbúza ellen is. Természetesen a Focus Ultra csak a magról kelő és évelő egyszikűek ellen ad megoldást, így a kétszikű gyomnövények ellen más hatékony készítmény alkalmazása elengedhetetlen.

Összefoglalás

A kukorica vegyszeres gyomirtása „könnyűnek” mondható, köszönhetően az alkalmazott számos hatóanyagnak és készítménynek, amelyek a kultúrnövényben szinte minden előforduló gyomnövény ellen megfelelő védelmet adnak.

Ugyanakkor a változó gyomflóra, a gyomnövények biológiája, az időjárási viszonyok nehezítik az optimális döntés meghozatalát. Az V. Országos Gyomfelvételezés adatai mutatják a magról kelő egyszikű gyomnövények előretörését, és ez a tény a technológiák módosítására, változtatására figyelmeztet. Véleményünk szerint a zöld muhar (Setaria viridis), a fakó muhar (Setaria glauca), a pirók ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis) és a szintén nagy felületeken gyomosító ragadós muhar (Setaria verticillata) szántóföldjeinken való jelenléte, borítása indokolja a preemergensen kijuttatható magról kelő egyszikűek ellen hatékony készítmények egyre nagyobb felületen való alkalmazását.

A posztemergensen használható herbicidek felhasználásánál törekedni kell a készítmények optimális időben való kijuttatására, amit elsősorban a gyomnövények fenológiai állapota határoz meg.

Szabó László

Hajdú-Bihar Megyei MgSzH NTI, Debrecen

Ez a cikk a MezőHír 2010/03 - márciusi számában jelent meg.







318