A kukorica vegyszeres gyomirtása

Címke: , , , , , , , ,
Kategória: Növénytermesztés

A takarmánykukorica vegyszeres gyomirtásában szinte minden lehetőség adva van ahhoz, hogy a kultúrnövény gyommentességét biztosítani tudjuk. A cél az, hogy a kukorica fejlődését, növekedését, termésbiztonságát a gyomnövény ne befolyásolja.

A MezőHír növényvédelmi mellékletében 2010 februárjában megjelent, A kukorica legjelentősebb gyomnövényei c. írásunkban már említettük, hogy az utóbbi években szembetűnően változott elsősorban a magról kelő és évelő egyszikű gyomnövények fontossági sorrendjének alakulása. A táblázatokból kiderül, hogy a korábbi évtizedekben az első 20 legfontosabb gyomnövény közül 5-6 faj tartozott az egyszikűek közé; az V. Országos Gyomfelvételezésre ez a szám 8 fajra növekedett. Ez a tény is indokolja, hogy az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata a kukorica vegyszeres gyomirtásában a magról kelő és évelő egyszikűek elleni hatékony küzdelem legyen.

Késői posztemergens állapot

Kérdőjelek a posztemergens gyomirtás körül

Az elmúlt évek aszályos időjárása egyre jobban a posztemergens technológia felé irányította a kukorica vegyszeres gyomirtását. Kétségtelen tény, hogy a posztemergens technológia alkalmazása célirányosan táblára adaptált, környezetbarátabb, vegy-szertakarékosabb és még hatékonyabb is egyes gyomnövények ellen. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a kukoricát gyomosító növények egyre jelentősebb része ellen a csak posztemergens technológia nem ad megfelelő védelmet.

Elég megemlíteni pl. a muharfélék (Setaria sp.), a varjúmák (Hibiscus trionum), a henye disznóparéj (Amaranthus blitoides), a fehér libatop (Chenopodium album), stb. gyomnövényeket. A készítmények hatástalansága, illetve a gyomnövényekkel való nem „találkozása” máris gyomosodást, termésveszteséget okoz.

Gondoljunk csak bele: a posztemer-gens készítmények alkalmazása időben kötött, ugyanis a magról kelő egyszikűek 1-3 leveles, maximum gyökérváltásig, a magról kelő kétszikűek 2-4 leveles állapotáig alkalmazhatók. Ki látta már például 2-4 leveles disznópa-réjfélék és 2-4 leveles fehér libatop (Chenopodium album) vagy közönséges kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) és muharfélék egyöntetű kelését? Ebből következik, hogy az úgynevezett „totál biztos” kukorica poszte-mergens gyomirtó szerek nem tudják, nem tudhatják minden esetben biztosítani a megfelelő gyommentességet. Tovább ecsetelve a nehézségeket, még nem beszéltünk az évelő egy- és kétszikű gyomnövényekről. Ugyanis míg az évelő kétszikűek egy része, közöttük a mezei acat (Cirsium arvense), jellemzően a magról kelő egy- és kétszikűekkel együtt kel, fejlődik és gyomosít, addig a folyondár szulákra (Convolvulus arvensis) ez már nem áll. Ebből következik, hogy a folyondár szulák és a hozzá hasonló sövény szulák (Calystegia sepium) elleni védekezés a csak posztemergens technológiát tovább bonyolítja.

A kukorica vegyszeres gyomirtásának újabb sarkalatos pontja az országunkban egyre erőteljesebben terjedő kölesfélék (Panicum sp.) térhódítása. Sok esetben a köles elleni védekezés hatékonyságát a nem megfelelő szerválasztás és időzítés is rontja. A köles elleni védekezést a gyomnövény a tábla szélén való megjelenésekor kell elkezdeni, megakadályozva ezzel a gyommagvak későbbi széthurcolását. Sorolhatnánk még tovább a kukorica vegyszeres gyomirtásának problematikáját, de azt elmondhatjuk, hogy a gyomnövények biológiája, a gyomirtó szerek hatásspektruma nagyon sok esetben indokolja a preemergens és posztemergens kezelések együttes alkalmazását.

A kukorica vegyszeres gyomirtásának lehetőségei:

– pp (preplanting) – vetés előtti permetezés bedolgozás nélkül,

– pre (preemergens) – vetés utánkelés előtti permetezés,

– poszt (posztemergens) – a kukorica kelése utáni állománykezelés permetezéssel:

– korai posztemergens (a kukorica szögcsíra-2 leveles; a gyomnövények szik-2 leveles fenológiai állapotában,

– posztemergens (a kukorica 3-5 leveles, a magról kelő egyszikűek 3-5 leveles, a magról kelő kétszikű gyomnövények 2-4 leveles fenológiai állapotában,

– késői posztemergens (a kukorica 5-7 leveles, a magról kelő egyszikűek gyökérváltásakor; a magról kelő kétszikűek 4-6 leveles, illetve az évelő gyomnövények 10-20 cm-es fenológiai állapotában,

– pre/poszt (vetés utáni permetezés ülepedett magágyba vetett kukoricában),

– levél alá permetezés (irányított permetezés a késői gyomosodás megakadályozása érdekében).

A felhasználható készítményeket – különböző szempontok szerint – az 1-3. táblázatban foglaltuk össze.

1. táblázat. A kukoricában felhasználható gyomirtó készítmények Kép

A vegyszeres gyomirtás módjai

PP (preplanting) – vetés előtti permetezés bedolgozás nélkül:

A technológia alkalmazása munkaszervezési oldalról nézve indokolt, mivel a vegyszeres gyomirtás a magágy elkészítése után, akár a kukorica vetése előtt két héttel is elvégezhető.

Felhasználhatók a Merlin SC és a Merlin flexx készítmények.

Pre (preemergens) – vetés után-kelés előtti permetezés:

A kukorica vegyszeres gyomirtását a 70-80-as években a vetés utáni, kelés előtti kijuttatás jellemezte. Az utóbbi évek aszályos időjárása, a nehezen irtható gyomnövények, mint pl. parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), maszlag (Datura stramonium), selyemmályva (Abutilon theophrasti), bojtorján szerbtövis (Xanthium strumarium), olasz szerbtövis (Xanthium italicum), stb. felszaporodása a kukorica vegyszeres gyomirtását a posztemergens

technológia felé irányította. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a preemergens gyomirtás adta lehetőségeket is maradéktalanul ki kell használni a kukorica vegyszeres gyomirtásában. A preemergens gyomirtás előnyei:

– A kezelést követő (a felhasznált hatóanyagtól függő 10-30 mm csapadék) biztosítja a vetésterület gyommentességét.

– Amennyiben preemergens kezeléskor nem kombinációt, hanem önmagukban elsősorban egyszikűirtó készítményeket (Acenit A 880 EC, Dual Gold 960 EC, Guardian EC, Guardian Max, Harness, Proponit 720 EC, Spectrum, Stomp 330, Stomp Super, Trophy, Trophy XXL, Wing-P) használunk, úgy a muharfajok és a kakaslábfű elleni kitűnő hatékonyságon túl más nehezen irtható gyomnövények elleni hatásra is számíthatunk.

– A preemergensen kijuttatott Merlin SC, Adengo herbicidek a kukoricában általánosan előforduló magról kelő kétszikű gyomnövények mellett jó hatékonysággal pusztítják az olyan nehezen irtható gyomnövényeket, mint a selyemmályva, a maszlag, a parlagfű, a szerbtövisfélék és a termesztett köles.

– A kukorica vetésterületén, illetve annak egy részén alkalmazott pree-mergens permetezések a majdani posztemergens kijuttatás jobb időzítését is elősegítik.

– A preemergens gyomirtási technológiában való alkalmazások további előnye, hogy a gyomosító fajok száma kevesebb, és így a poszte-mergensen használható készítmények, kombinációk kiválasztása könnyebb.

A preemergens gyomirtás hátrányai:

– A vetés után kelés előtt használható szerek gyomirtóhatás-kifejtéséhez feltétlenül szükséges a kezelést követően 2-3 héten belül lehulló 10-30 mm csapadék.

– A preemergensen használatos her-bicidek dózisát a talajkötöttséghez, -szervesanyag-tartalomhoz kell igazítani. A laza szerkezetű talajon az alacsonyabb, a kötöttebb talajon az engedélyezett magasabb dózist kell kijuttatni.

– A nem megfelelően előkészített magágy esetén a preemergens készítmények gyomirtó hatása kisebb lesz a már korábban megszokottnál.

Korai posztemergens állapot

Poszt (posztemergens) – a kukorica vetése után állománykezelés permetezéssel:

Napjainkban a kukorica gyommentesítésének meghatározó eszköze lett az állománykezelés (a posztemergens gyomirtás), ami több tényezőnek is köszönhető. Egyebek mellett annak, hogy napjainkban számos hatóanyag és

Kép

hatóanyagok kombinációi állnak rendelkezésre a különböző gyomösszetételű területek kelés utáni gyomirtására.

A posztemergensen használatos készítmények kijuttatási időpontjának értelmezése az utóbbi időben részben megváltozott. Míg korábban elsősorban a kukorica fejlettségéhez igazítottuk a permetezés időpontját, úgy napjainkban egyre nagyobb figyelmet érdemel a gyomnövény fejlettségi állapota. Számos állománykezelésre használt készítmény kijuttatásának időzítése elsősorban a magról kelő egyszikűek fejlettségéhez kötött (4. táblázat).

A posztemergens készítmények kijuttatásakor adalékanyagokat is használunk. A gyomirtó hatás elfogadható eléréséhez kötelező használni a DF formulációjú készítményeket. Egyes kukoricagyomirtó szerekhez növényi eredetű olajok és nitrogén műtrágyák használata egyaránt javasolt (2. táblázat).

Az állománykezelést a következő szempontok indokolhatják:

– A már kikelt gyomnövények ismeretében célzott kezelés végezhető, pontosabban meghatározható a legkedvezőbb hatású hatóanyag, illetve kombináció.

– A korai posztemergens kezeléseknél nem jelentkezik a káros mértékű versengés a kukorica és a gyomok között.

– Néhány gyomfaj elsősorban állománykezeléssel irtható hatékonyan; ilyen pl. a mezei acat, a folyondár szulák, a fenyércirok, az árvakelésű

napraforgó, a selyemmályva, a szerbtövisfélék, a parlagfű, a maszlag.

– A permetezés hatékonysága nem függ a bemosó csapadéktól.

– A posztemergens készítmények egy része talajon keresztüli tartamhatással rendelkezik (pl. izoxaflutol, terbutilazin, petoxamid hatóanya-gúak; illetve a növekedésgátló, csírázásgátló herbicidek; 4. táblázat).

– A túlságosan alacsony vagy magas szervesanyag-tartalmú talajokon az állománykezelés az egyedüli figyelembe vehető vegyszeres módszer.

– A preemergens kezelések sikertelensége esetén lehetőség van korrekcióra.

A posztemergens védekezés tervezésekor figyelembe kell venni néhány olyan szempontot is, amelyek korlátai lehetnek az állománykezelések alkalmazhatóságának:

4. táblázat. A kukoricában használatos posztemergens gyomirtó szerek tartamhatása és hatékonysága a gyomfenológia figyelembevételével

– Bár számos herbicid használható a kukorica és a gyomok viszonylag tág fejlettségi állapota mellett, a leghatékonyabb hatás a magról kelő egyszikűek esetében 1-3 leveles, a magról kelő egyéves kétszikűek esetében 2-4 leveles fenológiai állapotban, míg az évelőknél meghatározott, fajra jellemző fejlettség mellett várható.

– A posztemergensen használható készítmények egy jelentős részénél szigorúan kötött az alkalmazhatóság ideje, amit a kukorica fejlettsége határoz meg.

– Megkésett kezelés esetén (az időjárás nem kedvező a megfelelő időben való permetezéshez) a következő problémákkal szembesülünk: egyrészt a gyomnövények kinövik a legérzékenyebb fejlettségi állapotukat, s jelentős mértékben csökken a kezelés hatékonysága; másrészt számolni kell azzal is, hogy a kukorica és a fejlettebb gyomok takarása miatt a hatás tovább csökken.

– A kukorica posztemergens gyomirtásánál figyelembe kell venni a kultúrnövény szelektivitását.

– Az esetek nagy többségében a posztemergens kezelések elsősorban a kétszikűekre, valamint a közönséges kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) ellen nyújtanak igazi megoldást.

– Az állományban használatos herbicidek alkalmazásának is vannak időjárási befolyásoló tényezői. A túl alacsony (10 °C alatti) vagy a túl magas (25 °C feletti) hőmérséklet növeli a fitotoxikus veszélyt.

– A posztemergens technológia munkaszervezési problémákat is jelenthet, amit a kijuttatás idejének szűk intervalluma okoz.

Pre/poszt (vetés utáni permetezés ülepedett magágyba vetett kukoricában):

A kukorica vegyszeres gyomirtásának ez a módja elsősorban termesztett köles (Panicum miliaceum) elleni védekezésnél, mint első és nagyon fontos láncszem alkalmazható!

Természetesen a kölessel együtt csírázhat még a parlagfű, a maszlag, a fehérlibatop, a lapulevelű keserűfű és még sok más gyomnövény, amelyek ellen is hatékonyan alkalmazható ez a technológia.

A kukorica vetése előtt 2-3 héttel végzik el a magágy-előkészítést, majd a kigyomosodott területbe vetik el a kultúrnövényt, és vetés után közvetlenül permetezik ki a gyomirtó szert, illetve kombinációkat. Így a kezelés a kukoricára nézve preemergens, a gyomnövényekre pedig posztemer-gens kijuttatás.

Felhasználható pl.: Adengo, Merlin SC, Merlin flexx, Stomp 330, Dual Gold 960 EC készítmény.

Levél alá permetezés (irányított permetezés a késői gyomosodás megakadályozása érdekében):

A kukorica 40-60 cm-es magasságánál végezhető, megfelelő gépekkel, belógatott szórófejekkel. Olyan készítményeket juttatunk ki, amelyek elpusztítják a későbben kelő gyomokat, ugyanakkor fél-szelektívek a kultúrnövényre. A kezelés kukorica gyomirtásában, a termesztett köles elleni védekezésben alkalmazható.

Külön figyelmet érdemel az utóbbi években bevezetésre került Duo System gyomirtási rendszer. A rendszer lényege, hogy Focus Ultra (cikloxidim)-toleráns kukoricahibridben posztemergensen juttatjuk ki a fent nevezett készítményt. E technológia alkalmazása lehetőséget nyújt a legtoleránsabb magról kelő egyszikűek (fakó muhar, zöld muhar, ragadós muhar és a pirók ujjasmuhar) hatékony irtására. A Focus Ultra megfelelő dózisának kiválasztásával hatékonyan védekezhetünk továbbá fenyércirok, csillagpázsit, tarackbúza ellen is. Természetesen a Focus Ultra csak a magról kelő és évelő egyszikűek ellen ad megoldást, így a kétszikű gyomnövények ellen más hatékony készítmény alkalmazása elengedhetetlen.

Összefoglalás

A kukorica vegyszeres gyomirtása „könnyűnek” mondható, köszönhetően az alkalmazott számos hatóanyagnak és készítménynek, amelyek a kultúrnövényben szinte minden előforduló gyomnövény ellen megfelelő védelmet adnak.

Ugyanakkor a változó gyomflóra, a gyomnövények biológiája, az időjárási viszonyok nehezítik az optimális döntés meghozatalát. Az V. Országos Gyomfelvételezés adatai mutatják a magról kelő egyszikű gyomnövények előretörését, és ez a tény a technológiák módosítására, változtatására figyelmeztet. Véleményünk szerint a zöld muhar (Setaria viridis), a fakó muhar (Setaria glauca), a pirók ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis) és a szintén nagy felületeken gyomosító ragadós muhar (Setaria verticillata) szántóföldjeinken való jelenléte, borítása indokolja a preemergensen kijuttatható magról kelő egyszikűek ellen hatékony készítmények egyre nagyobb felületen való alkalmazását.

A posztemergensen használható herbicidek felhasználásánál törekedni kell a készítmények optimális időben való kijuttatására, amit elsősorban a gyomnövények fenológiai állapota határoz meg.

Szabó László

Hajdú-Bihar Megyei MgSzH NTI, Debrecen

Ez a cikk a MezőHír 2010/03 - márciusi számában jelent meg.

Juh szakmai nap

Évek óta nagy érdeklődés mellett sikeresen rendezzük a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfitenyésztők szakmai napját. A legújabb, elterjesztésre érett gyakorlati- és kutatási, fejlesztési eredményeket mutatjuk be, ajánljuk partnereinknek. Olyannyira híre ment ezeknek a „Road Showjainknak”, hogy a juhágazat szereplői javasolták, kérték: rendezzük meg az első Juh Szakmai Napot is. Május 13-án – a „dologidő” ellenére – több mint félszázan jöttek el a juhtenyésztési szakmai napunkra, Sarlóspusztára.

DuPont Pioneer Repcekatalógus 2015

Örömmel szeretnénk tájékoztatni Önt, hogy megjelent a DuPont Pioneer 2015-ös Repcekatalógusa!

Zeagran Top – Mindent visz

Idén megújult a Nufarm gyomirtószer-csomagja, amely a kukorica állománygyomirtására teljes körű megoldást kínál.

Váltson most Trimble robotpilótára beszámításos akció keretén belül!

Sokszor hangoztattuk, hogy a GPS beruházást egy különálló beruházásként érdemes kezelni speciális terület révén. Az általunk forgalmazott Trimble eszközök nem kötik meg az Ön kezét vegyes erő- és munkagép park esetén sem. A Trimble eszközök márkafüggetlen megoldást kínálnak a precíziós gazdálkodás minden szintjére.

150 éve a holnapért – 150 éves a BASF

A BASF 1865 óta a jövő kihívásaira a kémia megoldásaival válaszol. A világ legnagyobb vegyipari vállalata bemutatja, hogy milyen újításokkal teremt fenntartható megoldásokat.

VITERRA – a köztesnövény vetőmagkeverékek csúcsa (+80 €/ha támogatás)

A VITERRA köztesnövény vetőmagkeverékek megfelelnek a 10/2015. (III. 13.) FM rendelet előírásainak, használatukkal teljesíthető az ökológiai jelentőségű terület (EFA) kijelölése, ezáltal 80 €/ha támogatás hívható le.

Több szektorban is sikeres agrárszakember

Gazdász körökben mindig furcsa gondolatokat ébreszt, hogy városi indíttatású gyerekből hogyan lehet az idők folyamán kiváló, elfogadott és magas szakmai teljesítményt nyújtó agrárszakember. A receptet nem lehet pontosan tudni, de bizonyosan kell hozzá alapérdeklődés, végtelen kitartás és szorgalom. Amikor pedig ráérez valaki az ízére, akkor már megy minden magától. Így gondolja ezt Fürst János (66) is, aki gyakorló mezőgazdászként a tsz-elnökségig vitte, de miután onnan már nem volt feljebb, hát a terménykereskedelemben kamatoztatta tapasztalatait és német, angol nyelvtudását.

Szőlőültetvények növényvédelme a gyakorlatban

A szőlőültetvények tavaszi növényvédelmének szakszerű és költségtakarékos megoldására mutatunk be néhány gyakorlatból vett termelői tapasztalatot.

Kertészeti újdonságok az Odisystől

Az AGROmashEXPO szakkiállítás zárónapján sikerült az Odisys Bt. standján Hernek Zoltán tulajdonos-ügyvezetőt egy néhány perces beszélgetésre kiszakítani az érdeklődők gyűrűjéből. Az interjú során a kertészeti ágazat helyzetének rövid értékelésére és természetesen a cég termékpalettájának ismertetésére is sor került.

Sörárpa-termesztési kilátások 2015-ben

A sörárpa termesztése látott szebb napokat is Magyarországon. Igaz, akkoriban legalább hat sörgyár várta a nagy termést, és kompromisszumos módon a gyengébb minőség átvételére is sort kerített, ha a sörtermelés alapanyaga veszélybe került.


Tovább...

318