Nem véletlenül hangzik egy esküvőn az „együtt lenni jóban, rosszban” fogadalma. Amikor jól mennek a dolgaink, akkor kell csak igazán félteni és óvni, sőt tenni érte, hogy mindez nehezebb időkben is így maradjon.
Amikor bajban vagyunk, akkor pont az állandóság ellentettjét, a gyökeres változást sürgetjük. Az eligazodás nehézsége már a helyzetértékelésnél előbukkan: pesszimistán vagy optimistán közelítettük-e meg a realitást. Mindez egy hónapnyi időszak mérlegelésekor sincs másként.
Hideget, meleget
Az idei márciusra valóban nem süthető rá az egyoldalúság bélyege: hideget, meleget egyaránt kaptunk. A március 15-ei hosszú hétvége az ünnepségek pátosza és a nyugodt pihenés, kirándulás helyett közlekedést bénító, süvítő széllel elegyített kitartó havazást, villanyoszlopokat derékba törő, villanyvezetékeket hizlaló havas, ónos esőt és vihart hozott. A hónap közepén mért mínusz 18 fokos hidegrekord is alaposan ráijesztett a gyümölcsöt, szőlőt termesztőkre. Még szerencse, hogy nem sokáig tartott, s a hideg sok helyen beérte kisebb harapásokkal is.
Előtte meg azért aggódtunk, hogy a napfényes tavaszias szép időben egyszerre olvad el a hó, s kritikus árvízhelyzeteket, méretes belvizet okoz.
Pár napnyi hezitálás után visszatért a havazás; a hónap végére ismét befészkelte magát a hideg. A telített talajok miatt egy kicsit is csapadékos folytatás komoly mértékben megnövelheti a belvizes területek nagyságát.
A Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkárának március eleji értékelése szerint az őszi vetések 55-67 százaléka, ezen belül például az 1,1 millió hektáron elvetett őszi búza 67 százaléka volt jó fejlettségi állapotban. Már a december eleji állapotfelmérésnél is bíztató volt a helyzet, a téli hónapok időjárása pedig nem rontott a vetések minőségén. A gyenge minősítésű területek aránya 7-13 százalék, lényegesen alacsonyabb, mint egy éve, amikor éppen a fordított arány volt jellemző. Mindezt az államtitkár biztató jelnek tartotta a terméskilátások szempontjából.
Kevesebből több
A jó hírek sem minden szempontból örömteliek, ilyenkor jut eszembe apám mondása: szinte rossz, hogy ilyen jó. „A magyar mezőgazdaság minden idők legjobb exportteljesítményét produkálta tavaly, a kivitel értéke meghaladta a 8 milliárd eurót, mondta Czerván György államtitkár egy konferencián. Az agrárgazdaság 2012. évi 8,08 milliárd eurós exportteljesítménye 12,4 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, miközben a behozatal 0,6 százalékkal, 4,47 milliárd euróra nőtt. Ezzel a magyar agrárgazdasági többlet 2012-ben 3,61 milliárd eurót tett ki, szemben a 2011-es 2,75 milliárd euróval. Látható, hogy a magyar mezőgazdaság jobban teljesített 2012-ben.
Az agrárgazdaság adta az ország külkereskedelmi aktívumának 52,9 százalékát. Az agrárgazdaság kivitele 2004 óta több mint a kétszeresére nőtt, az akkori 3 milliárd euróról. Az előzetes adatok alapján a mezőgazdaság kibocsátása mintegy 2 229 milliárd forintot tett ki, szemben a 2011-es 2 168 milliárd forinttal. A mezőgazdaság termelési értéke 2012-ben 2,8 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. A volumen 9,2 százalékkal csökkent, míg a termelői árak 13,3 százalékkal nőttek.
Lesz valahogy
A széppé kerekedett múlt mellett a várható agrárjövőnkről is kaptunk adalékot egyik EP-képviselő jóvoltából. Az alkalmat az adta, hogy az Európai Parlament Strasbourgban szavazott az unió közös agrárpolitikájának a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó jogszabály-tervezeteiről. „Glattfelder Béla üdvözölte, hogy megszűnik a 2004-ben csatlakozott új tagállamok, köztük Magyarország gazdáinak hátrányos megkülönböztetése a közvetlen kifizetések terén. A magyar gazdák immár ugyanúgy száz százalékos támogatást fognak kapni, mint a ’régi’ tagállamok termelői, így a magyar mezőgazdaság 2014-2020 között 20 százalékkal több támogatáshoz jut, mint a megelőző hét évben.
Magyar szempontból fontos eredménynek tartja a képviselő, hogy a termeléshez kötött támogatásban részesülő ágazatok körét sikerült jelentősen kibővíteni. Fennmaradhat a dohánytermelők támogatása, aminek révén sikerülhet megőrizni 20 ezer, főként roma származású, alacsonyan képzett munkavállaló munkahelyét, de lehetőség lesz támogatásokat nyújtani a sertés- és baromfiágazatban is.
A magyar képviselő szerint az EU agrárpolitikája már jelenleg is a ’legzöldebb’, leginkább környezetvédő a világon, ezért elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság javaslatai alapján újabb környezetvédelmi intézkedéseket vezessenek be, amelyek megdrágítják a termelést, és arra kényszerítik a gazdákat, hogy jelentős területeken hagyjanak fel a termeléssel.
Fontos magyar sikernek nevezte ugyanakkor, hogy sikerült megőrizni a legfontosabb piaci szabályozásokat. Így 2020-ig fennmaradhat a cukorkvóta, és így tovább működhet az egyetlen megmaradt magyar cukorgyár, a kaposvári. A szőlőtelepítési korlátozások 2030-ig hatályban lesznek, e korlátozások nélkül a tőkeerős spanyol és olasz borászatok hatalmas mértékű szőlőtelepítésekbe foghattak volna, kiszorítva a kevésbé versenyképes magyar termelőket.
A tejkvótákat viszont nem sikerült helyreállítani. Szerinte a helyükbe lépő piaci szabályozások nem képesek biztosítani a termelők számára a tejpiac stabilitását.
A vidékfejlesztési forrásokat a tagállamok jóval szabadabban használhatják fel, mint a megelőző hétéves költségvetési időszakban. A képviselő aggályosnak nevezte ugyanakkor, hogy a források 25 százalékát kizárólag környezetvédelmi és biogazdálkodásra lehet felhasználni. Magyar szempontból fontos eredménynek minősítette, hogy az Európai Parlament lehetővé tenné az öntözési beruházások támogatását új beruházás esetén is.
Az Európai Parlament a közös agrárpolitikáról még tárgyalásokat fog folytatni a tagállami kormányokat képviselő Tanáccsal, valamint az Európai Bizottsággal is. A közös agrárpolitika 2014 és 2020 közötti jövőjéről az uniós vezetők idén júniusban kívánnak végleges megállapodásra jutni.”
Brüsszelben megmondták
Már majdnem azt írtam, hogy a sertéságazatban is életbe lép a fordított adózás. De e helyett a helyzetben állt be a fordulat. Ugyanis egy törvénymódosító javaslatot követően az Európai Bizottság nem adta meg az ehhez szükséges jóváhagyást. Eszerint Magyarországon nem lép hatályba 2013. április 1-jétől a fordított adózás az élősertés, félsertés és takarmányok értékesítésére vonatkozóan.
A közleményben található indoklást elolvastam ugyan, de az értelmezésében nem jutottam sokra. Az elutasításban felvetik a csalás átterelődésének veszélyét, s szerintük a jogalkalmazók számára elengedhetetlen egyértelmű jogi helyzet minél kisebb adminisztrációs teherrel járó megteremtése teszi szükségessé ezt a soron kívüli módosítást.
Azt viszont, hogy magyar szemszögből nézve mi motiválta a változtatást, Feldman Zsolt államtitkár mondta el egy néhány nappal korábban tartott sajtótájékoztatón. „Megkezdődött a kormány által tavaly elfogadott sertésprogram végrehajtása, az elindítás finanszírozására 2,6 milliárd forint áll rendelkezésre. A várakozások szerint a program eredményeként 6-7 év alatt megduplázódhat a mostani sertésszám az országban, és elérheti a 6 millió darabot.”
Itt még az elutasításról nem tudva így fogalmazott: „A sertésállomány növelését célzó program fontos lépése, hogy április 1-jén bevezetik a sertéságazatban a fordított áfát, amitől a feketegazdaság visszaszorítását várja az agrárkormányzat. Akár 50 százalékkal is mérséklődhet az ágazatban a jelenleg legalább 30 százalékra becsült feketegazdasági tevékenység, ami 10-15 milliárd forintnyi többletbevételt jelenthet az államkasszának.”
