Mire jutunk a génszerkesztéssel?
Pro és kontra érvek a génszerkesztésről, melyek mögött érzelmek és a gazdasági érdekek is állnak.
Pro és kontra érvek a génszerkesztésről, melyek mögött érzelmek és a gazdasági érdekek is állnak.
A gazdák érdekével szorosan egybeesik a génszerkesztés, a biotechnológia hazai fejlődése, és súlyos veszély az eddigi lemaradásunk a mezőgazdaságban.
Európa mezőgazdasága már saját szójaigényének harmadát képes előállítani saját termesztésben – idén nagy termés, jó árak várhatók.
Van különbség a „természetes” és a „bio” között, vagy ugyanazok? Tegyük helyre az agrárfogalmakat!
A génszerkesztett növények használatában számos kiaknázandó lehetőség rejlik az európai mezőgazdaság számára.
Az EU Bizottság szerint a génszerkesztés nem eredményez GMO-t. Az ökotermelők ebben nagy veszélyt látnak.
Egy napraforgógént tartalmazó búzával lovagolnák meg az élelmezésbiztonsági nehézségeket az argentinok.
Az európai szója versenyképességi gondokkal küzd, de van egy réspiac, ahol verhetetlennek bizonyulhat.
Az Európai Vetőmagszövetség elnöke a klasszikus nemesítés esélyeiről és a mezőgazdaság vetésszerkezeti változásairól.
A mezőgazdaságnak kevésbé fáj a génszerkesztés tiltása, mint az EU kereskedelem-politikája. Így, együtt már sok.