Miért és hogyan termesszünk facéliát?

A facélia (közönséges mézontófű) Észak-Amerikából származó, rövid tenyészidejű, de kiváló talajgazdagító, lágyszárú növény. Hazánkban elsősorban vetőmagjáért termesztik, de mert megfelel a zöldítés követelményének, így másodvetésű zöldtrágyanövényként is egyre nagyobb területet hódít meg.

Jelentősége, értéke

Kiváló zöldtrágyanövény-értékekét gyors növekedése, mélyre hatoló, finom szálú gyökérzete és nagy zöldtömege, illetve tápanyagmegkötő és -feltáró képessége adja. Jól társítható más zöldtrágyanövényekkel. A vetésforgóba is könnyen beilleszthető, mivel más kultúrnövénnyel nincs közös betegsége, kártevője. A talajban élő fonalférgeket riasztja, pusztítja, emiatt érdemes burgonya, illetve cukorrépa előtt vetni (akár másodvetésben is).

Kedvező körülmények között a vetést követő 6-8. héten már kinyílnak az első virágok, és azt követően 4-8 hétig is folyamatosan nyílik a csigaszerűen bekunkorodó, többágú virágzat. Ez idő alatt a méztermelése – termőterülettől és évjárattól függően – hektáronként 300-1000 kg között mozoghat (összehasonlításképpen: az akác mézhozama 350-1700 kg/ha). Kevésbé ismert, hogy a facélia takarmánynövényként is hasznosítható. Nincs semmilyen mérgező hatása, fehérjetartalma és aminosav-összetétele is kedvező, beltartalmi értékei tekintetében alig marad el a lucernától. Takarmányértéke virágzáskor a legnagyobb.

A facélia vetőmag célú termesztése

Milyen területekre ajánlott?

A facélia a környezeti hatásokkal szemben jól ellenálló növény. A zord fekvésű, szélsőséges talajadottságú tájak kivételével az egész ország területén sikeresen termeszthető. Vetőmag-termesztése inkább az ország nyugati területén jellemző, Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém, illetve Zala megyében. A jó vízgazdálkodású és tápanyag-szolgáltató képességű középkötött talajokon terem a legbiztonságosabban. Bár a sekély termőrétegű, 1,2%-nál alacsonyabb humusztartalmú talajokon nem ajánlott a termesztése, de kedvező évjáratban nagy termésmennyiség érhető el akár a nyírségi homoktalajokon is. A nitrogénben dús talajokon túl nagy zöldtömeget fejleszt, könnyen megdől, ami betakarítási nehézségeket, minőségromlást, terméscsökkenést okoz.


A facélia csigaszerűen bekunkorodó, többágú virágzata

Lehetőleg sík fekvésű, homogén adottságú, gyommentes táblát kell választani, ahol egyenletesen fejlődhet a növényállomány, és a gyomirtást, betakarítást nem hátráltatják az esetlegesen gyengébb fejlettségű növényfoltok. Ugyanezen okból kerülni kell a fagyzugos, hideg területeket, így egyenletes és gyors lesz a kelés.


Facélia az érés elején: a felső virágok még most nyílnak

Vízigénye nem nagy, 200 mm csapadék elegendő számára, azonban a virágzás idejéig kedvező a mérsékelten meleg, csapadékos időjárás, amely meghatározza a termés mennyiségét. Száraz tavaszokon – különösen, ha csapadékszegény tél előzte meg – gyengén fejlődik, a növény alacsony marad. A virágzást követően a megtermékenyülés után az aszályos időjárásra kevésbé érzékeny.

Elővetemény:

A vetésforgóba jól beilleszthető, általában kalászosok, valamint nem istállótrágyázott kapások után kerül elvetésre. Előveteménye ne legyen pillangós, gyeptörés vagy istállótrágyázott növény (egyoldalú nitrogénellátottság miatt). A facélia minden növénynek jó előveteménye. Vetőmagtermesztésben 3 évig nem kerülhet önmaga után!

Tápanyagellátás:

A facélia rövid tenyészidejű növény, ezért könnyen felvehető tápanyagokat igényel. Az istállótrágya gyomnövelő hatása és egyoldalú nitrogénellátása miatt nem ajánlott. Javasolt műtrágya mennyiség: max. 34 kg/ha N, 45-55 kg/ha P2O5, 45-65 kg/ha K2O.

A foszfor- és a káliumműtrágyák ősszel, a nitrogén tavasszal, a vetést megelőző talajmunkák során vagy vetést megelőzően kerüljön kijuttatásra. A foszfor a magtermés növelésében és az érés gyorsításában, míg a kálium a szár szilárdításában és a mag csírázóképességének fokozásában játszik szerepet. A vegetációs időszakban alkalmazott foszfor- és bórtartalmú lombtrágyák elősegítik a virágkötődést.


Facélia-, pohánka-, négermagtartalmú, korai vetésre alkalmas keverék

Talajművelés:

Korán lekerülő növény után (kalászos, borsó, egynyári szálas zöldtakarmány stb.) sekély tarlóhántás, tarlóápolás, majd őszi mélyszántás (22-32 cm) szükséges. A nagy szártömeget visszahagyó és későn lekerülő elővetemény után a növénymaradványokat szántás előtt aprítani kell. A facélia aprómorzsás, egyenletesen, simán elmunkált, barázda- és bakhátmentes, „kertszerűen” elmunkált talajba kerüljön! Vetésig a terület talaját gyommentesen kell tartani. A vetőágy készítése március második dekádjában kezdődhet. A vetőágy mélysége max. 4-5 cm. Lazább szerkezetű homok- és kotutalajoknál elengedhetetlenül szükséges a simahenger használata. Kötöttebb talajoknál a vetés előtti hengerezés elhagyható.

Vetés, izolációs távolság:

Vetőmag célra március második felétől vethető, ha a talaj már kellően felmelegedett. A megkésett vetés csapadék nélkül hiányos kelést, ill. a korai vetés egyenetlen kelést eredményez, amelynek következménye az egyenetlen érés. Gabona-sortávolságra vagy dupla-gabonasortávra vethető, illetve a szélesebb sortáv is lehetséges, a sorművelő eszköz függvényében. A vetés mélysége: 2-3 cm, a vetőmagszükséglet 450-550 db/m2; 6-10 kg/ha.

Növényvédelem:

Engedélyezett készítménye nincs a kultúrának, ezért csak eseti engedéllyel szabad növényvédő szereket alkalmazni. Kórokozók és állati kártevők a facéliában jelentős kárt nem okoznak, ezért ellenük kémiai védekezésre nincs is szükség.

A termésmennyiség szempontjából a terület gyommentesen tartása kiemelten fontos feladat. Mivel a facélia kezdeti fejlődése lassú, különösen a kelést követő kb. 30 napban kell odafigyelni, utána az állomány jól zár, és képes elnyomni a gyomokat. A linuron hatóanyag visszavonása után a vegyszeres gyomirtás még erősebben korlátozottá vált, így a vetés előtti mechanikai gyomirtás, illetve a sorközművelést lehetővé tevő széles sortávú vetés jelentősége megnőtt.

Facélia-, pohánka-, négermagtartalmú, korai vetésre alkalmas keverék Facélia az érés elején: a felső virágok még most nyílnak

A gyomnövények közül a kakaslábfű, vadzab, lapulevelű keserűfű, vadrepce, libatop, aranka okozhat jelentős problémát.

Egyszikű gyomok ellen ajánlható szerek: Agil 100 EC, Targa Super 40 EC, Fusilade Forte. A készítmények kijuttathatók a gyomnövények 4-6 leveles fejlettségi stádiumában.

Árvakelésű napraforgó, acat, ebszékfű, egyéb fészkes virágzatú gyomok ellen használható a Cliophar 300 SL gyomirtó szer. A szert a virágzás időszakáig szabad felhasználni.

A gyomirtás a gyomnövény szikleveles vagy 2-4 leveles állapotánál lehetséges. A facélia általában ilyenkor kb. 6 cm magas, a növény az antociános színből zöld színre vált, és levele viasszal fedett. 20oC alatt a délutáni órákban célszerű permetezni. A vizes, harmatos állományt nem szabad gyomirtani. Eső után 3 napot várni kell, hogy a viaszréteg újra kialakuljon a növény felületén.

Betakarítás:

A facéliát – a virágzás ütemének megfelelően – egyenetlen magérés jellemzi, mind a virágzaton belül, mind az adott növényen. A növény felső részén lévő magok érését nem szabad megvárni, mert a túlérett alsó virágzatban található magvak, amelyek a termés jelentős részét adnák, ekkorra kiperegnek.

Az aratást akkor kell megkezdeni, amikor a virágzat alsó egyharmada megbarnul, és a benne lévő magok kávébarnára színeződnek. A virágzat alsó részén lévő magvak ilyenkorra már érettek, a középső részen lévő magok rendre vágás után beérnek, a virágzat hegyén elhelyezkedő éretlenekre pedig nem lehetünk tekintettel.

A facélia betakarítása két menetben történik. Az első menetben nedves állapotban kell a rendre vágást elvégezni. Erre az esti, éjszakai, hajnali órák a legalkalmasabbak. A rendre vágás során a tarlómagasság 10-15 cm legyen! A második menetben a cséplést kombájnnal a rend 5-10 napos száradása után kell megkezdeni, és a lehető legrövidebb idő alatt befejezni. Az esős, szeles időjárás következtében a renden kiperegnek a magok, és minőségromlás következik be. Az általánosan használt kombájnok cséplőszerkezetén nem kell módosítani, viszont aprómagrostát szükséges alkalmazni. A rendről történő kombájnolásnál nem szabad törekedni a tiszta mag begyűjtésére, mert ez esetben nagyobb lesz a betakarítási veszteség. A csírázóképesség megőrzése érdekében és a befülledés elkerülésére a kombájntiszta anyagot mihamarabb fölöző rostán kell átengedni.

A facélia zöldtrágya célú termesztése

A facélia kiváló zöldtrágyahatását az ökológiai gazdálkodók már régóta ismerik és alkalmazzák is tiszta vetésben. A zöldítéssel egyre nagyobb teret hódított meg keverékekben vetve, mivel a szélsőségesen aszályos régiók kivételével az ország egész területén, júliustól szeptember elejéig sikerrel alkalmazható. Zöldtrágyának tiszta vetésben a vetőmag mennyisége 5 millió csíra hektáronként, ami 10-12 kg vetőmagnak felel meg. Vetése gabonasortávra, 2-3 cm mélységbe történjen! Virágzása kezdetére a vetésidőtől függően a vetéstől számított 6-8. héten számíthatunk, így őszi méhlegelőként is funkcionálhat.

Másodvetésben a virágzáskori zöldtömege tisztán 25-30 t/ha, keresztesvirágúakkal keverten akár 35 40 t/ha is lehet. A kora őszi, kisebb -4, -5°C-os fagyokat még elviseli, így október végi-november eleji beforgatása is lehetséges. Nagy zöldtömeg esetén azt nem szabad aprítás nélkül, egy tömegben beforgatni, mert a talaj túlzottan levegőssé válik, megnehezítve a szerves anyagok bontását, majd később ez az állapot a talajművelést és az utóvetemény fejlődését is hátráltatja.

A betakarítást követő 1-2 napon belül vetett, korai másodvetésű zöldtrágyakeverékekben a facéliát leggyakrabban pohánkával, négermaggal és valamilyen pillangóssal – pl. alexandriai herével vagy bükkönnyel – alkalmazzák. A nyár végi (augusztusi) vetés esetén főként keresztesvirágúakkal keverhető. Bármilyen célból alkalmazzuk, a facélia minden esetben könnyedén kombinálható a többi zöldtrágyanövénnyel.

SZERZŐ: DR. ARANYI NIKOLETT RÉKA • LAJTAMAG KFT.

Ezeket olvasta már?

Agrár svájci bicska a talajmegújításban
A takarónövények a talajmegújító gazdálkodók számára az agrárium „svájci bicskáját” jelentik.
A főnövény vetése a takarónövénnyel kezdődik
A hazai takarónövény-technológia minden évben számos tapasztalattal gazdagodik: most 6000 hektár terület 2018-ban tapasztalataiból adunk ízelítőt.
Magvas kérdésekre megoldás a Lajtamag
A Lajtamag februári partnertalálkozóján a cég 2019-es terveit és az újdonságokat is megismerhették a résztvevők.
Lucernatáblák, ugarok, zöldtrágyanövények
A MezőHír januári számában megismerkedtünk a zöldítés tájformáló hatásával, a mezőgazdasági vidéket színesítő tájelemekkel.