Kit hogyan talál meg

Nem vonható kétségbe, hogy a magyar agrárium korábbi önmagához képest hosszú évek óta látványosan fejlődik. Mivel azonban adottságaink miatt igen nagy a világpiaci kitettségünk, igazából tartós sikerről a nemzetközi versenyképesség javulása esetén beszélhetünk.

Ezen a pályán viszont nagy a tempó, a kihívásoknak való megfelelés pedig igen komoly felkészültséget, versenyközpontú látásmódot igényel. Az például, hogy a mezőgazdaság szereplőinek vagyoni helyzete is javul, egyik oldalról alapvetően szükséges és üdvözlendő, másik oldalról viszont a szervezettség növelése ellen hat. Most induló rovatunk célja az, hogy hozzájáruljon a szemléletváltozás gyorsulásához az agrárium teljes palettáján, az értéklánc minden tagjánál. Hónapról hónapra olyan témákat fogunk elővenni, amelyek a stratégiai gondolkodás, a piaci ismeret, az együttműködési készség oldalán járulnak hozzá e célok eléréséhez. A változások mindenkit érintenek – legyen az akár munkaerőhiány, járvány, szélsőséges időjárás, támogatási reform. Nagyon nem mindegy azonban, hogy ezek kit hogyan „találnak meg”. A dolgok sűrűjébe vágva, máris tekintsük közelebbről végig a legfontosabb termékpályák piaci kilátásait! Az, hogy a piaci változások kit hogyan, milyen felkészültséggel érnek el, az egyes üzemek és a szektor egésze számára egyaránt döntő stratégiai tényező. Más szóval a piaci alkalmazkodás rugalmasságáról van szó, amelyből a feldolgozóipar már sok-sok leckét kapott, és – meggyőződésünk, hogy – a mezőgazdasági termelés szintjén e téren még nagyon nagy tartalékokkal bírunk. Hiszen mi a dolgok alfája és ómegája? Az, hogy merre mennek az árak és miért, mi kell a vevőnek ma és mi holnap. Előbbi téren kevés hagyományra támaszkodhatunk, hiszen Magyarországon valamilyen oknál fogva nem honosodott meg az agrárpiaci előrejelzés. Ezen túl vagyunk, hiszen mi felvállaltuk ezt a feladatot, és immár évek óta készítjük és publikáljuk prognózisainkat. E cikkben két kiemelt jelentőségű termékre, a búzára és a sertésre térünk ki, valamint a jövő fogyasztói trendjeiből is adunk egy kis ízelítőt. A búza ára elérte a fizikai piacon a 60 ezer forintot, ami a termelők számára jó hír. Ennél talán még jobb hír az, hogy az ár az előrejelzésünk szerint a jövő év elején még emelkedhet, aztán e szint körül fog alakulni.

Hogy miért? Nálunk ugyan jó volt a termés, tőlünk északabbra viszont jelentős volt a terméskiesés. A kereslet tehát magasabb a szokásosnál. A termelők betároltak, várják a még jobb árakat. Már elég tőkeerősek, illetve jó finanszírozásuk van ahhoz, hogy ezt megtehessék. Helyzetüket erősíti, hogy globálisan is kisebb a termés, így csökkennek a készletek.

Hogy meddig? A magas árak növelik a termelési kedvet. A jelenlegi előrejelzések szerint minden nagy termelőkörzetben nőni fog 2019-ben a búza területe, az EU-ban például mintegy 6 százalékkal. Tehát ahogy közeledünk az aratáshoz, úgy korrigál majd az ár. Ebbe persze az időjárás, talán már a jelenlegi aszály is beleszól még. Arra számítunk, hogy a következő szezonban a globális termelés ismét a felhasználás fölé emelkedik, a mostani ellentétes eset nem ismétlődik meg. Egyébként jellemzően négy-ötévente fordul ez elő, hogy kevesebb terem, mint a felhasználás, de ettől még a készletfelhasználás aránya 35 százalék marad, ami igen magas, az árak emelkedésének gátat szabó szint. A hetek óta 350 forintos élő felvásárlási ár körül stagnáló sertésárak vészjóslóak. Aki pedig az akciós újságokat, az áruházi pultokat figyeli, egyre-másra meglepően alacsony árakat talál akcióban. Ezek közül is kiemelkednek azok az előhűtött spanyol sertéshúsok, amelyek kínálata arra utal, hogy telve vannak a nyugati raktárak, nem akar élénkülni, beindulni az ilyenkor szokásos nemzetközi kereslet. Az EU-ban folyamatosan emelkedik a vágás, az export egy százalékos emelkedése nem elegendő a túlkínálat enyhítésére. A Kínába irányuló kivitel pedig 2 százalékkal mérséklődött az első nyolc hónapban. Mivel Kínában erőteljesen terjed az afrikai sertéspestis, joggal feltételezzük, hogy fokozzák a vágást, így a szokásos év végi importnövekedés akár el is maradhat. Jövőre viszont fordulhat a kocka. Mivel Kína sertéshúsimportjának kétharmada az EU-ból származik, joggal számítunk a kivitel jelentősebb bővülésére, ahogy az 2016 második felében is történt. Kína sertéshústermelése idén 1,4 százalékkal csökken, jövőre pedig a járvány terjedésétől függően esik vissza.


Forrás: AKI

Várakozásaink szerint az idei sertésfelvásárlási átlagárak elmaradnak a tavalyiaktól, jövőre pedig visszaállnak az idei szintre. Mielőtt a fogyasztói trendekre térnénk, tegyünk rövid kitérőt az élelmiszerárak idei alakulása felé. Az élelmiszer-termékláncban 2018-ban az élelmiszerek fogyasztói árai emelkednek a legnagyobb mértékben. Ezek az év eddig eltelt időszakában 4,1 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, miközben az élelmiszeripari árak csak 2,4, a mezőgazdasági termékeké pedig 2,2 százalékkal emelkedett. Ez a javuló fizetőképességgel, a folyamatosan növekvő kereslettel összefüggő jelenség, ami ebben az évben jelentősen felfelé fogja húzni az inflációt.


Az árváltozások üteme az élelmiszer-termékláncban az előző év azonos időszakához képest, forrás: KSH *az év eddig eltelt időszaka

Megerősítjük korábbi előrejelzésünket, miszerint az élelmiszerek fogyasztói ára akár 5 százalékos emelkedést is mutathatnak az év végére. A számsor ugyanakkor utal a termékláncon belüli árérdekérvényesítő-képességbeli különbségekre. Emiatt is gondoljuk azt, hogy Magyarországon nincsenek a helyükön sem az élelmiszerárak, sem az azon való osztozkodás. A fogyasztó a király – mondják évtizedek óta a fogyasztóinak nevezett társadalmakban. Mi viszont egyre inkább kérdőjellel a végén tartjuk használhatónak ezt az állítást. Mégpedig azért, mert a fogyasztó elképesztő módon manipulált. Tudományosnak nevezett eredmények alapján hol erre, hol arra terelik. Jó példa: „Egy friss kutatás szerint a tejtermékek és a vörös húsok javítják egészségünket.” Mindannyian emlékszünk, hisz nem volt rég, hogy ezzel éppen ellenkező megállapításra jutottak a híres „brit tudósok”. Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy egy még frissebb hír szerint az Oxfordi Egyetem adóval lehetetlenítené el a népesség jelentős része számára a húsevést, ez már egyenesen a mesterséges húsoknak ágyaz meg. (Itt felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2013-ban még 330 ezer dollárba került hamburgernyi műhús előállításának költsége erre az évre 11 dollárra csökkent, ami azt jelenti, hogy hamarosan indulhat a tömeggyártás.) E „szép új világban” azonban a magyar gazdálkodónak és feldolgozónak is meg kell találnia a helyét. Ezért nézzünk néhány olyan trendet, amely már a nyakunkon van, és amelyek között – meggyőződésünk, hogy – mindenki megtalálja a számára megélhetést nyújtó piaci rést. Az olyan kulcskifejezéseket, mint az egészségtudatosság erősödését, a funkcionális élelmiszerek iránti kereslet emelkedését, a kényelem iránti igényt nem kell magyarázni, ezek állandó piaci tényezők. Ezek színes mellékoldalai az olyan fogyasztóinak nevezett elvárások, mint a helyettesítő termékek (vega burger, rizstej), a szintetikus összetevőkkel szembeni növekvő ellenállás, az ökotudatosság erősödése. Vannak azonban olyan új trendek, mint például a sportosságra vagy a szépségre való hatás, amelyek igaz kihívások. Sportosnak tűnni trendi. Az ehhez kapcsolódó termékék látványos használata, fogyasztása trendi. Ezekre a hozzáadott értékre számos élelmiszer-termékkör felfűzhető. Például már itthon is látványosan erősödik a kereslet az édesipar fehérjével dúsított szeletei és a „mentes” termékei iránt, de az italgyártók is öles léptekkel futnak versenyt e trenddel. Az, hogy az élelmiszer kedvező hatással legyen a szépségünkre, elsősorban a női vásárlók szívéhez vezető út (bár, ki tudja!). Mindenesetre az ilyen üzenetek nyitott kapukat döngetnek. Emlegetni kell még az olyan piaci hatásokat, amelyek a hozzáadott érték növelésének egyéb útjait rejtik. Ilyen az internetes csatorna szélesebb kiaknázása vagy általában is az e-forradalom vívmányaival élés. A főzőműsorok keltette speciális keresletek vagy a kisebb háztartások kisebb adagok iránti igényei is elgondolkodtatók. Rovatunkban a jövő hónapban a 2018-as esztendő agrár- és élelmiszerpiacának értékelésére vállalkozunk, de a szokásos előrejelzések sem maradnak el.

SZERZŐ: FÓRIÁN ZOLTÁN, VEZETŐ AGRÁRSZAKÉRTŐ • ERSTE AGRÁR KOMPETENCIA KÖZPONT

Ezeket olvasta már?

Okos tárolással gördülékenyebb a munkaszervezés
A terményt nem csak megtermelni, de tárolni is kell!
A januárban indított NHP fix összes kihelyezésének csaknem negyede az agráriumba került.
Az új Biosild DUO gabonacsávázó hatékonyan véd a csírakori betegségekkel szemben.
AgroFIELDshow – testközelben
Az Agrofil-SZMI Kft. hagyományteremtő szándékkal, 3 helyszínen rendezte meg az AgroFIELDshow rendezvénysorozatot.