Gyógy-, fűszer- és aromanövények piaci körképe

Világviszonylatban folyamatosan bővül a gyógy-, fűszer- és aromanövények felhasználása és termelése. A szakemberek és a statisztikák szerint hazánkban évről évre csökken a termelés és a gyűjtés volumene, de a negatív tendencia még megfordítható. A minőségi alapanyag jól eladható a külföldi piacokon. Az ágazat jövője a sokrétűségében rejlik. Érdemes foglalkoznunk ezzel a réspiaccal, mert minden leküzdött kockázat és nehézség új piaci lehetőségeket is jelent egyben.

A magyar termesztés eredete a középkorig nyúlik vissza: a kolostorkertekben termelt fajokról több 16-17. századi leírás (Reisch Elek, Lancsics Bonifác, Zsoldos Xavér) áll rendelkezésünkre. A vadon termő gyógynövények terén Európában a Kárpát-medencét tartják a legfajgazdagabb térségnek. A nemzetközi szakirodalom 400 fajából 200 megtalálható a területen, a gyűjthető fajok száma 130, ebből 80-100 fajt gyűjtetnek üzletszerűen. Jelenleg 25-30 000 hektáron termelnek gyógy-, fűszer- és aromanövényeket hazánkban, az éves kibocsátás évente mintegy 27-30 000 t. A termés fele származik gyűjtésből. Termelési oldalon kb. 20-25 000 embert foglalkoztat az ágazat. A növekvő fogyasztói igény, a felhasználás tág köre kedvező lehetőségeket kínál, de a sikerességhez elengedhetetlen az elmélyült szakismeret, a folyamatos tájékozódás és a magas színvonalú műszaki háttér. Az élelmiszer-, a gyógyszer- és a kozmetikai iparon túl az idegenforgalom és a turisztika (gyógyturizmus) rejt magában lehetőségeket. A vertikum teljes évi forgalma 40-50 milliárd Ft, ebben a gyógynövényteák és egyéb termékek, valamint a gyógynövény alapanyagú étrend-kiegészítők és a fitokozmetikumok is szerepelnek.

Az 1990-es évekig néhány nagy integrátor működött az ágazatban. A Herbária, az Erdei Termék Feldolgozó és a Drogunion szervezte például a gyűjtést, feldolgozást, értékesítést. Napjainkban magánvállalkozások tevékenykednek a szektorban, 10-15 cég tartja a felszín fölött az egykor szebb napokat látott ágazatot, az elsődleges feldolgozás pedig 20-25 üzemben zajlik. A növények másodlagos, élelmiszer- és gyógyszeripari feldolgozását mintegy 50-100 cég látja el. A vállalkozások túlnyomórészt azonban gyűjtetnek, és területileg inkább Kelet-Magyarországhoz kötődnek. Az ország nyugati felében felgyorsult a vadon termő növényekből fedezett árualap csökkenése, átvételi pontot sem igazán működtetnek a nagyobb felvásárlók. Az átvételi pontokon a nyers alapanyagot csak szárítják a kereskedők, további feldolgozásuk a központi telephelyeken történik.

Az iparszerű, üzemi gyógynövénytermesztés hosszú távon több termelőnek jelenthet alternatívát. Magyarországon az 1960-as évekre alakult ki a főbb kultúrák termesztéstechnológiája. A jövedelemkiegészítésben gondolkodó kistermelők, a kisebb területen gazdálkodó őstermelők és a közepes méretű mezőgazdasági üzemek egyaránt találhatnak termesztendő fajokat, a gépesítés, gépesíthetőség műszaki dimenzióitól függően. A gyengébb adottságú területek hasznosítása, a helyi ellátási láncokba való bekapcsolódás és a gyűjtés helyettesítése, kiváltása jelenti a fő irányokat. Járulékos haszon a biodiverzitás és a vidék jövedelemtermelő képességének növekedése. A gyógy-, fűszer- és aromanövények termesztése és feldolgozása jelentős élőmunkát igényel. Míg korábban főként az elmaradottabb régiók munkanélküli lakosságának jelenthetett bevételi lehetőséget, ez a helyzet mára alapvetően megváltozott. A már 1-2 hektáron jövedelmező gyógynövénytermesztés képét az ágazat beruházásigénye árnyalja. A krónikus munkaerőhiány miatt nemcsak a gyűjtésben, hanem a termesztésben is paradigmaváltásra van szükség, az adminisztrációs és adópolitikai könnyítésekkel összhangban.

A 2018-as magyar vetésterület 28 000 hektár volt; ehhez az impozáns számhoz tartozik, hogy a terület nagyobb részén mustárt (3 600 ha), mákot (6 000 ha) és bodzát (6 400 ha) termeltek, a többi gyógy-, fűszer- és aromanövényt néhány száz hektáron vagy még kisebb területen termesztették – cickafarkot például 198 hektáron, levendulát 158 hektáron. Kamillát 480 hektáron vetettünk, ami nem tűnik rossz számnak, de ha megnézzük a fő vetélytárs Lengyelországot (1 000 ha) vagy Bulgáriát (1 400 ha), látható a versenyhátrány.

A gyógynövénytermesztés nehézségei a fejlett nyugat-európai országokban is jelentkeznek. Az összehasonlítás kedvéért vessünk egy pillantást Németországra! Ott 750 termelőüzem 12 000 hektáron termeszt közel 120-féle gyógy-, fűszer- és aromanövényt, és ez körülbelül a 15%-át fedezi a gyógyszer-, az élelmiszer- és a kozmetikai ipar felhasználásának. A legnagyobb hagyománya Thüringiában, Bajorországban, Hessenben és Alsó-Szászországban van a termesztésnek, a négy tartomány a termelés 70%-át adja. Hasonló arányokkal találkozunk Ausztria és Svájc statisztikáiban is, kisebb termőterület mellett. A különleges szaktudást igénylő ágazat magas műszaki színvonalon, jelentős élőmunkával, fejlett és sokrétűen alkalmazott szárítás- és feldolgozástechnológiával dolgozik. A nagy hozzáadott értékű termékeknek köszönhetően a feldolgozóüzem létesítése megtérül, a német cégek szívesebben termeltetnek, mint vásárolnak, a hosszú távú együttműködés során ugyanis hatást tudnak gyakorolni a termelésre és annak színvonalára.

A krónikus munkaerőhiány miatt nemcsak a gyűjtésben, hanem a termesztésben is paradigmaváltásra van szükség

A technológia, a folyamatos szakmai ellenőrzés és a felvásárlói garancia lehet a kulcsa a fejlődésnek. A magyar export fő célpiacainak Németország, Ausztria, Svájc és Szlovénia számít, a legfőbb konkurenciánk Lengyelország és Bulgária, de egyre nagyobb mennyiségű anyag származik szerb, albán és más délkelet-európai országból. Lengyelország termesztett forrásból származó éves hatóanyag-kibocsátása már átlépte a 30 000 tonnát. A versenytársak erősödése miatt szükség volna egy átfogó fejlesztési tervre. Az elmúlt években többször is áttekintették a vertikum lehetőségeit, a szaktárca pályázatokkal próbált segíteni. 2019. szeptember 26-án az OMÉK-on az Agrármarketing Centrum és a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács szakmaközi szervezet tartott nyilvános rendezvényt az ágazat helyzetéről, lehetőségeiről.


A magyar export fő célpiacainak Németország, Ausztria, Svájc és Szlovénia számít,a legfőbb konkurenciánk Lengyelország és Bulgária

Az ágazat helyzetének áttekintése után több fontos témakörről tájékoztatták a szakmai közönséget: 1. gyógynövényipari szabályozás kihívásai, 2. gyógynövények minősítése, 3. szennyeződések a gyógynövényekben – gyógynövénytermék-előállítási kihívások, 5. monostori gyógynövénykultúra Pannonhalmán, 6. az Év gyógynövénye – a közönséges orbáncfű, 7. EU-összefogás az illóolajok terén jelentkező új kihívásokra (EOHUB projekt).

Itthon a gazdag hagyományokon túl a korszerű, speciális feldolgozás és a technológiai hatékonyság jelentheti a kitörési pontokat. Jó példa az érték mentésre, a piacteremtésre és a sikeres hazai gyógynövényes vállalkozásra a Silvestris & Szilas Kft., amelynek tulajdonosai Európa egyik legnagyobb illóolaj-lepárló, -gyártó cégét hozták létre. A cég története Bittera Gyula gyógynövénytermesztési és illóolaj-lepárlási munkásságának méltó folytatása. Másik pozitív példa a Pannonhalmi Bencés Főapátság, ahol manapság levendulát, kakukkfüvet, orvosi zsályát és citromfüvet termelnek, összesen 15 hektáron. A gyógyteák, teakeverékek, kozmetikumok, olajok a látogatóközpontban és kb. 80 gyógynövény szaküzletben vásárolhatók meg.

A gyűjtési kedvet az aktuális felvásárlási árak is befolyásolják; az érzékeny piac nehezen kiszámítható, ciklikus. A kifejezetten rapszodikus kereslet és a nagy amplitúdójú jövedelmezőség miatt a legtöbb cég igyekszik minél szélesebb fajlistát és termékpalettát felépíteni. Ez nem csak a felvásárlásra és a feldolgozásra igaz; a jövő alapjait a termesztésbe vont fajok számának növelésével, validálásával biztosíthatjuk. Sajnos jóval kevesebb fajt termesztünk, mint gyűjtünk. A megfelelő biológiai és genetikai potenciállal rendelkező vadontermő fajták házasításával, nemesítésével, megfelelő faj- és fajtaválasztással érhető el az optimális mennyiségű és minőségű hektáronkénti alapanyag-termelés. A kiegyenlítettebb, magasabb minőség a felvásárlók és feldolgozók érdeke is. A relatíve állandó mennyiségű, egyöntetűbb alapanyag betakarítása időben tervezhetőbb. A versenyképesség megőrzése miatt a legtöbb termelőországban igyekeznek a technológiai leírásokat a kor agrotechnikai színvonalának megfelelően aktualizálni. A német KAMEL projekt a kamilla, citromfű és macskagyökér növények termesztés- és feldolgozástechnológiai fejlesztését tűzte ki célul. Ezenkívül ma is folynak termeszthetőségi vizsgálatok, például hérics- és varjúháj fajokkal kapcsolatban. Fontos a hiányos termesztéstechnológiák kiegészítése, ez ugyanis bizonyos növényeknél a gazdaságos termesztés határainak kitolását jelenti. A világ harmadik legtöbb kutatási és fejlesztési pénzét költő Németországon kívül Ausztria és Svájc emelkedik ki a KF-területen. A svájci kutatások főleg a károsítók detektálását és az ellenük való védekezési lehetőségek kidolgozását, valamint a feldolgozás technológia továbbfejlesztését érintik. Főként a víztartalom és a szárítási veszteségek összefüggéseit kutatják a Svájcban termelt gyógynövények esetében. A kutatások hasznosulnak, a cukorkáiról ismert svájci Ricola például 100 termelőtől kb. 1400 t gyógynövényt dolgoz fel évente.

Nem csak a termesztés, de a gyógynövénygyűjtés is magas színvonalú szakmai ismereteket igényel. A szakképzett gyűjtők átlagéletkora folyamatosan növekszik, létszámuk pedig a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt csökken. A gyűjtés „fénykorában” jellemző százezres létszám mára néhány tízezerre olvadt. A szabadon bejárható területek évről évre csökkennek. A cégek főként engedélyezett területeken gyűjtetnek, de a nemzeti parkok területére egyre nehezebb bejutni. A gyűjtésről viszont nem mondhatunk le, bizonyos kultúráknál a termesztés kockázatos és drága. A félcserjék, cserjék telepítése után még évek telhetnek el termőre fordulásukig. A gyógy-, fűszer- és aromanövények termesztése beruházásigényes területnek számít. Az erőgépen és az általános talajművelő eszközökön kívül speciális kivitelű aprómagvető gép, vontatott kaszálva rakodó, parcellakombájn szükséges a sikeres gazdálkodáshoz. Egy-egy faj gépigénye attól függ, mi a termesztés célja, mi a növény drogja, azaz a növény legtöbb hatóanyagot tartalmazó része. A négy fő csoportot a mag, a virág, a levél és a gyökértermések adják. A betakarítás utáni feldolgozás általában szárítókamrákban történik, a post-harvesting munkák leggyakrabban vertikális vágógépeket, szitáló-, daráló-, rostálógépeket, szelektorokat és felezőgépeket, ritkábban csírátlanító és fertőtlenítő berendezéseket igényelnek. Mivel nem minden növényt lehet géppel betakarítani, nem lehet teljes mértékben mellőzni az élőmunkát. A telepítés és az öntözés támogatásán túl a szárítás energiahatékonyságának javítása lenne a legégetőbb feladat. A 2019-esÉv gyógynövénye, a közönséges orbáncfű is jelzi a nehézségeket.

Kamillát 480 hektáron vetettünk

Az 1990-es években hazánkban 50-100 hektáron termelt növény a köztermesztésből kiszorult, a nagy felhasználó európai országok harmadik világból származó gyűjtött tételekkel dolgoznak, pedig rendelkezésünkre állnak lengyel és német szelektált fajták és a termesztéstechnológia is. Az Év gyógynövényét a Magyar Gyógyszertudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya kezdeményezésére és javaslatára választják meg. 2012 óta a máriatövis, a citromfű, a galagonya, a kamilla, a mák és a levendula kapta meg ezt a figyelemfelkeltő címet.

SZERZŐ: SÖJTÖRI ANDOR

Ezeket olvasta már?

Zöldtrágyázás a talajunk és a terméseredményünk érdekében
A zöldtrágyázás valójában nem trágyázás, inkább felkészülés, egyfajta prevenció.
Ragasszon pénzt a repcére!
A Kleber® egy cellulóz alapú becőragasztó, amely a repcében megakadályozza a becő felnyílását és a magok kipergését.
Üzemi kísérletezés? Ha igen, akkor hogyan érdemes?
Az új technológiák üzemi tesztelésének célszerűségéről és helyes gyakorlatáról Lajos Mihály, az Agrofil ügyvezetője beszélt.
Gyógyszer a növénynek, orvosság a talajnak
Az Amalgerol az egyedien magas szervesolaj-tartalmának köszönhetően nagy életteret biztosít a talajmikrobáknak.