Ma már az innováció, a klímaválság és a korszerűsítés a döntő agrárgépvásárláskor.
Kisebb darabszámmal, de rekordösszegben vásároltak tavaly agrárgépet, -eszközt a magyar gazdaságok. Jó hír, hogy a beszerzéseket már döntően nem a támogatás határozza meg, hanem a valós fejlesztési-korszerűsítési szükséglet – vagyis szakmai szempontok. Ugyanakkor még intenzívebb a piaci koncentráció: a „géptermés” felét-nagyját 3-10 cég aratja le.
Noha a tavalyi év utolsó 3 hónapjának agrárgép-értékesítési adatai még nem ismertek/véglegesek, az nagy biztonsággal megjósolható, hogy 2019-ben is folytatódott a 20082010-es gazdasági válság óta tartó növekedés. A hazai mezőgép-értékesítés a 2010. évi jelentős visszaesés után 2014ig a korábbinál erőteljesebben emelkedett, 2014-ben hatalmasat „ugrott”, 160 milliárd forint fölé.
Két év pangás után 2017-től megint folyamatos a növekedés, ami tavalyra nézve – a 2018-as 175 milliárdos rekord után – elérheti a 180 milliárdot is. Az utolsó lezárt időszak: a 134 milliárdos első három negyedévi eredmény mindenesetre 3%-kal volt magasabb a 2018-asnál.
Traktorok húzzák
A forgalom zömét továbbra is az erőgépek adják: az agrárgép-gépberuházás összértékének csaknem 60%-ában a traktorok 34, a gabonakombájnok 13%-kal vannak jelen (adataink az első 3 negyedév számait mutatják – KZ).
A legkeresettebbek az 50-100 LE-s, könnyű univerzális gépek, amelyekből 814 darabot adtak el. Nő a sokoldalú, 100-140 LE-s, farmra való és a 260 LE feletti nagyobb traktorok piaca, és 8 gumihevederes és 4 lánctalpas járószerkezetű is vevőre talált.
A gabonakombájn-piac az idén 5%kal szűkült – állapítja meg a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentése –a tavalyelőttihez képest, ami a 2018as 232 helyett 220 új arató-cséplőgép értékesítését jelenti. Ugyancsak, sőt, jelentősen csökkent a kombájnokhoz vásárolt eszközök iránti kereslet: idén őszig a 2018-asnak csak a fele kelt el napraforgó- és harmadával kevesebb kukoricabetakarító-adapterből.
Harmadával kevesebb kelt el bálázógépből (448 darab); a 2018-astól szintén kevesebb (175) a bálacsomagológép-eladás. Nőtt viszont (13%-kal, 460 darabra) a rakodógépek eladása, különösen a teleszkópgémes rakodók iránt volt érdeklődés: a 7-9 m rakodási magasságú változatokból 216 darabot adtak el.
Nőtt és csökkent
Nem egyöntetű a munkagéppiac alakulása sem. A legnagyobb kereslet a talajművelő gépekre volt – őszig 3800-at értékesítettek –, ami így is 3%os visszaesés 2018-hoz képest. A talajművelő gépek szegmensében szárzúzókból, rézsűkaszákból a 2018-ashoz közelítően alakult az értékesítés: ekékre 13, tárcsás talajművelőkre 7, magágykészítőkre 10%-kal csökkent a kereslet.
Ugyanakkor hengerekből 23, a szántóföldi kultivátorokból 12%-kal több kelt el tavaly szeptemberig. Visszaesett a tápanyag-kijuttató gépek (-15%), a vetőgépek (-12%), és a növényvédő gépek iránti kereslet is, 33%-kal. Az eladott 892 permetezőgépből 30 önjáró, 199 pedig ültetvénypermetező volt.
Jelentősen visszaesett a gyümölcs- és szőlőápolás gépei iránti igény; kevesebbet adtak el (csaknem 20%-kal) mezőgazdasági szállítójárművekből, ugyanakkor a tartálykocsikra való igény 7%-kal nőtt (162 darab).
Folytatódhat az ötéves felívelő pálya: feltehetőleg 2019-ben is rekordforgalom születhetett a géppiacon
Érdeklődők egy szántóföldi bemutatón. Nőtt a kereslet hengerekre, tartálykocsikra, de csökkent például a növényvédő gépek forgalma
Hitel, amit szeretünk
A forrást az utóbbi években már nemcsak az Európai Unió agrártámogatásai biztosítják, hanem a kedvező hazai hitel- és lízingkonstrukciók. A vásárolt gépek, eszközök jelentős része államilag támogatott konstrukciókban talált vevőre. A tavaly januárban indított, kedvezményes kamatozású NHP fix összes kihelyezésének csaknem negyedét – bő 52 milliárd forintot – a mezőgazdaságban használták fel, ami egyben azt is jelenti, hogy ez a nagy nemzetgazdasági ágazat várta és alkalmazta a legnagyobb arányban ezt a lehetőséget.
Nem csoda, hogy az állam nyáron újraindította a mezőgazdasági vállalkozások új gépek és technológiai berendezések lízingeléséhez kapcsolódó támogatási programját, ősszel pedig bejelentették, hogy 3 évvel, 2022-ig meghosszabbítják az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) és az Európai Beruházási Alap (European Investment Fund, EIF) együttműködését, így további 125 milliárd forintnyi hitelhez juthatnak az agrárvállalkozók.
A legkedveltebb konstrukció egyébként a Magyar Nemzeti Bank által refinanszírozott Növekedési hitelprogram volt az elmúlt években.
Forrásbővítéssel modernizáció
Az állami forrásbővítés sokkal többet eredményez, mint pusztán a vásárlások financiális könnyítését. Az EU-támogatások kapcsán évekig arra panaszkodtak gépkereskedők és agrotechnológiai szempontból nyilatkozó szakmai források, hogy a pusztán támogatásfüggő gépbeszerzések torz piaci mozgásokat és torz fejlődést okoznak.
A vételi döntések ugyanis nem (elsősorban) a valós szakmai-gépesítési igényből indultak ki, hanem a pályázati kiírások adta merítésből – sokan nem azt vették, amire a gazdaságuk jellegéből, mérethatékonysági mutatóiból, fejlettségük szintjéből valóban szükségük volt/lett volna, hanem azt, amit kínáltak.
A nem pályázatfüggő, sok esetben szabad felhasználású hitel- és lízingkonstrukciók révén a gazdaságok valóban abba az irányba vihetik beruházásaikat, amelyek a fenti szempontoknak felelnek meg. Ez egyre több esetben a digitálisan felszerelt gépeket jelenti, természetesen alapvető az automata kormányzás, de már a műtrágyaszórók esetében és a differenciált termesztést lehetővé tévő eszközöknél is ez figyelhető meg.
A beruházási kedv növekedése a támogatott hitelprogramok és az előnyös finanszírozási lehetőségek mellett gazdálkodói szemléletváltáshoz segíti az ágazatot.
Potenciális vevők egy hazai gépgyártó kiállítási standján. A mezőgazdaság fogadta legnagyobb arányban a kedvező állami hitelkonstrukciókat
Három cégé a piac fele
Az adatokból kiolvasható másik markáns trend a mezőgazdaságigép-forgalmazók piacának koncentrációja. A fenti számokat összesen 152, a gazdák-gazdaságok felé már közvetlenül értékesítő mezőgép-kereskedő és gépgyártó statisztikai adatai szolgáltatták.
A szóban forgó 170180 milliárdos agrárgéppiac 70%-a 10 gépforgalmazó kezében van, és a kör tovább is szűkíthető: a három legnagyobb vállalat – az Agrotec, az Axiál és a KITE – uralja a piac több mint felét, azaz 53%-át. A koncentráció ugyan nem túl gyors, de egyértelmű irányú: a vezető cégek idén 2 százalékponttal növelték részesedésüket a korábbi időszakhoz képest.
* A 2019-as adat nem végleges: a 4. negyedévi értékesítéseket még nem tartalmazza! A megadott értékek millió forintban értendők! Forrás: NAIK AKI/
