Az őszi búza gombabetegségei

Az őszi kalászosok növényvédelmének eredményességét elsősorban a gombabetegségek sikeres leküzdése határozza meg. A termesztett növényfajok beszűkülésével (2018-ban a 4 333 000 ha magyarországi vetésterületből több mint2 410 000 hektáron kalászost és kukoricát vetettek), a forgatás nélküli talajművelés elterjedésével, a klímaváltozással és az új kórokozók megjelenésével egyre nő a gombák károkozásának jelentősége. Védekezés nélkül az érzékeny fajták akár 80100%-os terméskiesést is szenvedhetnek, és a mennyiségi károk mellett a minőségi paraméterek is erősen romolhatnak.

Ebben az írásban az egyes betegségek károsításuk fellépésének sorrendjében kerülnek bemutatásra, külön kitérve a védekezésre, illetve az integrált szemlélet szerint a megelőzésre.

Mindenekelőtt fontosnak tartjuk megemlíteni a helyes agrotechnika jelentőségét. Kétszikű előveteménnyel jelentősen csökkenteni lehet a táblán lévő fertőzőanyag mennyiségét. Amennyiben kénytelenek vagyunk a gabonaféléket önmaguk után termeszteni, lehetőség szerint forgatásos alapművelést válasszunk, ha erre nincs mód, a tarlóhántás előtt adott nitrogén vagy különböző szárbontó készítmények használatával csökkenthetjük a gombák táptalajául szolgáló szármaradványok mennyiségét.


1. kép. Fusarium belső fertőzöttség vizsgálat

Csírakori betegségek: az egészséges, csávázott vetőmag használata elengedhetetlen a csírakori betegségek leküzdésében.

Az üszöggombák spórái a mag felszínén és a belsejében is megbújhatnak. Kelés után együtt növekednek a növénnyel, egészen a virágzásig tünetmentesen. Kalászhányáskor azonban a kalász üszögös portömegként bújik elő. Ezt követően a teleutospórák az egészséges virágokra, később, betakarításkor a magok felületére kerülnek, és újra megtörténik a fertőzés.

A fuzáriumfajokat a legtöbben mint kalászbetegséget előidéző patogéneket ismerik. Azonban a szem belsejébe kerülő spórák nyomán a csíranövény-pusztulás, az ún. hópenész is ezek számlájára írható. Az elmúlt években vizsgált Vas megyei búzaminták belső fertőzöttsége (1. kép) 0 és 26% között változott, így e tételek csávázatlan vetése esetén ilyen mértékű tőhiánnyal kellett volna számolni. Bár nem maggal terjednek, a torsgomba és szártörő gomba őszi fertőzése ellen is védelmet nyújtanak a felszívódó csávázószerek. Tavasszal az első megfigyelhető betegségek egyike a lisztharmat. Előfordulhat őszi fertőzése is, ekkor azonban általában nem igényel védekezést. Könnyen felismerhető, a levél színéről kézzel is könnyen ledörzsölhető, szürkés-fehéres színű gombatelepekről azonosítható betegség. Minden gabonatáblában előfordul, általában nem okoz jelentős problémát. Járványos években, valamint a neki megfelelő párás, dunsztos körülmények között a felsőbb levelekre is ráterjedhet, ekkor a terméskiesés a 20-25%-ot is elérheti. A védekezés legfontosabb alapelve a harmonikus tápanyagellátás, ezen belül figyeljünk a megfelelő foszfor- és káliumellátásra is! A túl üde, nitrogéndús állományok fokozottan fogékonyak a betegségre. A fajták között jelentős érzékenységbeli különbségek lehetnek. Korábban úgy tartották, hogy a triticalefajták ellenállóak a gabonalisztharmatra, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a modern, bőtermő fajták között akadnak kifejezetten érzékenyek is.

Az újkori búzatermesztés egyik jelentős problémája a foltbetegségek térnyerése (2. kép). A mélyszántás egyre gyakoribb elmulasztásával ezeknek a betegségeknek a jelentősége felértékelődött. A szeptóriás levélfoltosság és kalászpelyva-barnulás korábban is ismert jelenség volt, kalászfertőzés esetén akár 35% terméskiesést is lehetségesnek tartottak. Említésre méltó még a hasonló tüneteket produkáló fahéjbarna levélfoltosság vagy más néven DTR. Egyelőre szórványosan, de egyre gyakrabban találkozunk a vad pázsitfüvekről ismert Ascochyta fajok levélfoltjaival is.


2. kép. Drechslera tritici-repentis és Septoria tritici

Ellenük és a lisztharmat ellen általában a bokrosodásban, jellemzően a hormonhatású gyomirtók kijuttatásának idejében elvégzett védekezés lehet hatásos. Többek között triazolok, strobilurin-származékok, klórtalonil jól használható ellenük. Elemi kén adásával a lisztharmat elleni hatást erősíteni lehet.

A foltbetegségekhez hasonló tüneteket produkálhatnak azonban a növények maguktól is. Ezeket az élettani foltosodásokat okozhatják tápelemhiányok, időjárási tényezők, illetve a fajtatulajdonságok is erőteljesen közrejátszanak megjelenésükben. Mérséklésükre réztartalmú lombtrágya adása, illetve, ahogy az saját vizsgálatokból és irodalmi adatokból is kiderül, strobilurin-származék gombaölőkkel lehetséges. A gombabetegségek következő nagy csoportját a rozsdák alkotják. Korábban Magyarországon a fekete vagy szárrozsda, illetve a vörös vagy levélrozsda okozott jelentős károkat. E betegségek hazai rasszaira a magyar nemesítésű búzafajták nagy része nem érzékeny.

2013 óta azonban a korábban skandináv betegségnek tartott sárga- vagy pelyvarozsda melegtűrő rassza is károsít az országban. Tünetei könnyen felismerhetők a jellegzetes, gépöltésszerű uredotelepekről (3. kép). Áttelelése a növényben uredomicélium formában történik, ezt a kemény telek nagyban befolyásolhatják. A magyar fajták általában fogékonyak rá, a nyugati fajták jórészt toleránsak, így az elmúlt néhány évben egy fajtaváltást figyelhettünk meg. Fontos megjegyezni, hogy a nagyobb fertőzési nyomást az ellenálló fajták sem heverik ki károsodás nélkül. A gombaspórákat a növény egy hiperszenzitív reakció révén pusztítja el, a saját környező sejtjeivel együtt. Több vizsgálat szerint is a legjobb eredményt a triazol+strobilurin kombinációk adják.

A búza talán legtöbb figyelmet kapó, fontos betegsége a kalászfuzáriózis. Járványos években akár 50%-os terméskiesést okozhat, amely túlmutat a mennyiségi károkon. A minőségromlás mellett óriási jelentősége van a Fusarium fajok által termelt mikotoxinoknak (DON, F2, zearalenon, stb.), amelyek az emberi és az állati egészséget is veszélyeztetik, súlyos problémákat okozva a nemi működésben. Korai fertőzésnél legjellemzőbb tünete a fehérkalászúság (4. kép), ami a fertőzött virágok elrúgásából adódik. Optimális környezeti tényezők esetén a fertőzött kalászokon rózsaszínes, narancsszínű bevonat képződik. Későbbi fertőzés esetén a magok aszottak, léhák, felületükön szintén megfigyelhető a bevonat. Előfordulhat belső magfertőzöttség is, amely külső tüneteket nem produkál, de a toxintartalom szempontjából ugyanolyan jelentős. A fuzáriózis elleni védekezés komplex feladat. Noha a fajták között megfigyelhetünk érzékenységbeli különbségeket, rezisztens fajták nem léteznek, ezek híján pedig a kémiai növényvédelemre kell támaszkodnunk.


3. kép. A sárgarozsda gépöltésszerűen elhelyezkedő uredotelepei

A legtöbb vizsgálat szerint a triazolok, azon belül is a tebukonazol a leghatásosabb e kórokozók ellen. A jó szer mellett azonban legalább ennyire fontos a védekezés ideje és a kijuttatástechnika. Hagyományosan a kalászvédelem idejét a portokok megjelenéséhez szokták kötni. Ha azonban megvizsgáljuk a kórokozó biológiáját, láthatjuk, hogy a kalászhányástól egészen a kora viaszérésig nincs jelentős különbség a fogékonyságban. Ezért meleg, párás, csapadékos időjárás esetén már a kalászhányáskor szükséges lehet védekezni. A másik fontos kérdés a megfelelő borítottság. Még a híresen jól felszívódó és transzlokálódó tebukonazol esetében is elmondhatjuk, hogy a hatóanyag a kalász két oldala között is alig-alig (legfeljebb 4-5%-ban), a zászlós levél és a kalász között pedig gyakorlatilag egyáltalán nem mozog. Ennek ismeretében a kalászvédelemre kétréses, légbeszívásos fúvóka használata javasolt a minél jobb borítás eléréséhez.

A toxinmentes gabonatermesztés érdekében még ki kell emelni az időben történő betakarítás jelentőségét. Különösen csapadékos nyár esetén ronthat rengeteget a minőségen egy megkésett aratás, amikor is a menynyiségi károkon felül nyomott felvásárlási árral is számolni kell.

4. kép. Fehérkalászúság tünete

SZERZŐ: DÓBER JÁNOS NÖVÉNYVÉDELMI MIKOLÓGUS • VAS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOMBATHELYI JÁRÁSI HIVATALA AGRÁRÜGYI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI OSZTÁLY

Ezeket olvasta már?

Előnyök és korlátok: mit tudnak és tudhatnának a drónok?
A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása
Egy projekt, ami a Pannon régió növényeinek genetikai állományát hivatott megőrizni.
A gyümölcsültetvényekben az év végi feladatok közé tartozik a jövő évi növényvédelem előkészítése.
Termelnek valamit vaktában, nem nézve előre, milyen típusú piacra szánják, milyen termőhelyi adottságokra, technológiára alapozva.