A hozamfokozó antibiotikumok betiltásának, valamint hogy mind inkább népszerűbbé válik az antibiotikum-mentes tartás, az állattenyésztésben hazánkban is egyre többen alkalmazzák a hozamfokozókat.
Az egyre kedveltebb hozamfokozók állattenyésztésre gyakorolt pozitív hatásait és azok működését ismertette a Portfolio Agrárium 2020 konferencián Zsoldos István, a Hajduvet Kft. ügyvezetője.
A hozamfokozók növelik a bélflóra mennyiségét, csökkentik a patogén kórokozók és a bakteriális toxinok számát, alacsonyabb ammóniatermelést, valamint egészségesebb állatállományt eredményeznek. Az emésztőcsatorna a legnagyobb szervrendszer, ezért az emésztés felszívódásának javítása az immunrendszerre is kedvezően hat.
Az Európai Unió 2006-ban tiltotta be a hozamfokozó antibiotikumok használatát, azóta folyamatosan növekszik az új típusú, alternatív hozamfokozók használata, miközben az antibiotikumok alkalmazása mind inkább visszaszorul. A hozamfokozók fajtái a prebiotikumok, probiotikumok, szimbiotikumok, szerves savak és a növényi hatóanyagok.
A prebiotikumok szelektíven segítik a kedvező bélflóra gyarapodását, ezáltal növelik a gazdaszervezet egészségi állapotát, s stimulálják immunrendszerét. Gátolják a patogén kórokozók elszaporodását, s azok nagy részét – mint a toxinokat is – megkötik.
A probiotikumok a bélcsatornába juttatva olyan élő mikroorganizmusok, amik segítik a hasznos bélflóra kialakulását, s gyengítik a patogén baktériumokat. A szimbiotikumok egymás hatását erősítő pre- és probiotikumok.
A szerves savak segítik a jótékony mikroflóra elszaporodását, szelektíven gátolják a patogén kórokozókat, valamint a gyomortartalom pH-értékét is csökkentik. A szerves savak egyben természetes savanyítók is: étvágyjavító hatásúak, falánkság és túlzabálás esetén pedig gátolják a gyomorban lévő táplálék romlását.
A növényi hatóanyagok természetes antibakteriális és étvágyjavító hatásúak, azonban kizárólag takarmányba keverhető formában találhatók meg.