Az idei évben óriási lehetőségeket rejthet magában a szójatermelés, ami hazánkban a kezdeti lelkesedés után előbb visszaesett, azóta pedig stagnál. Az európai trendek szerint viszont más országok lehetőséget látnak benne.
Hazánkban jelenleg a gazdálkodók mindössze 60 ezer hektár körüli területen termesztenek szóját, miközben az egy év alatt termelt 174 ezer tonna szójának ötszörösét is előállíthatnánk, hívta fel a figyelmet Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője a Portfolio Agrárium 2020 konferencián tartott előadásán.
Nem csak hazánkban, de Európa szinten is probléma, hogy az itt megtermelt GMO-mentes szóját exportra értékesítjük, miközben Észak-Amerikából GMO-s szóját vásárolunk. Az Európai Unióban az elmúlt évek során növekszik a szója vetésterülete, és a bio is egyre népszerűbb. Burgenlandban például a megtermelt szója 30 százalékai bio, aminek termésátlaga meghaladja a konvencionális szójáét, ráadásul 50 százalékkal magasabb áron értékesíthető.
Hazánkban 2015. évben tapasztalhattunk nagyobb fellendülést a szójatermesztésben, azonban a szaktudás hiánya miatt a 77 ezer hektárról rövid idő alatt mintegy 60 ezer hektárra esett vissza a termésterülete. Azóta a hazai gazdatársadalom nagy többsége sajnos indokolatlanul alul értékeli a szója jövőjét, ezáltal stagnál a vetésterülete is.
A vetőmag tekintetében sem jobb a szója helyzete, 2015 óta a vetőmag-előállítás területe is csökken nem csak hazánkban, de versenytársaknál is.
Jelenleg a szója termeléshez kötött támogatása hektáronként 67 ezer forint. A növény előállítási költsége hektáronként átlagosan 230 ezer forint körül mozog. Ha 2,3 tonna termésátlaggal számolunk, tonnánként 100 ezer forint jövedelemmel számolhatunk.
A Közös Agrárpolitika új ciklusában várhatóan marad a termeléshez kötött támogatás 2 százalékon, de még nem ismert, hogy minek teszi ki a 2 százalékát. Minden bizonnyal jelentős forráscsökkenéssel számolhatunk az új KAP-ban, viszont az nem lesz érvényes az extra támogatási körre, ahová a szója is tartozik.
Jó hír, hogy a szójatermesztésben még komoly terveink lehetnek, miközben a kukorica és a búza már a finomhangolás fázisában van.
A jövő útja az ökológiai és biogazdálkodás. A szójatermesztésben követendő példa lehet előttünk az Ausztria, ahol már bizonyították a biotermesztésben rejlő lehetőséget.
