A tárolótelepeken általában a kalászos gabonák, a napraforgó és kukorica betakarításakor a legtöbb az anyagmozgatási feladat. Ezek közül az őszi búza és a szemes kukorica ~13 millió tonna körüli termésének a szántóföldről történő átvétele és további telepi kezelése komoly fogadókapacitást, logisztikai kialakítást, szervezést és az adott feladatnak– funkcionálisan és műszaki színvonalban – megfelelő eszközöket kíván meg.
1. ábra. Tárolótelepi anyagmozgatási feladatok és műszaki eszközök csoportosítása
Betakarításkor kezdődik
Az 1. ábrán szereplő műszaki eszközök konkrét alkalmazása a tárolótelepek építészeti és épületgépészeti (tárolótornyok, toronysilók vagy horizontáltárolók) kialakításától függ.
A különböző szemestermények és a gabonafélék tárolótelepi anyagmozgatási feladatai és a betároláshoz kapcsolódó logisztikai feladatok már a betakarítás során megkezdődnek, hiszen a termést a betakarítógépektől a tisztító-, szárító-, tárolótelepekre kell szállítani. A szállításra ma már a mezőgazdasági vállalkozások – termékszerkezeti és birtoknagyságrendi sokszínűségük miatt – különböző szállítási technológiákat és eltérő nagyságrendű, geometriai méretű és teherbírású, különböző konstrukciójú szállítóeszközöket alkalmaznak, vagy a szállítási feladatok megoldására szintén különböző méretű és teherbírású szállítóeszközökkel rendelkező bérfuvarozókat vesznek igénybe.
Amik a munkát segítik
Az arató-cséplőgépeket kiszolgáló eszközök (5-6-8 t) a következők:tá
– kis teherbírású – egy- és kéttengelyes vagy tandem futóműves – az univerzális traktorokkal vontatható billenőszekrényes pótkocsik;
– háromtengelyes, tridem futóműves középnehéz vagy– nehéz univerzális traktorokkal vontatott eszközök és– a különböző, 4×4 vagy 6×6 kerékképletű billenőszekrényes mezőgazdasági tehergépkocsikból és pótkocsikból álló szerelvények.
Ezek az eszközök beilleszthetőek a tárolótelepek anyagmozgatási, szállítási körfolyamatába. Az arató-cséplő gépek teljesítményének kihasználását és a szállítóeszközök kapacitásának összehangolását nagymértékben segíthetik a különböző, az arató-cséplő gépeken alkalmazott automatakormányzási és jármű-szinkronizálási rendszerek, különösen a gyűjtő-átrakókocsik alkalmazásával (1. kép). A szemestermények tárolótelepre szállítási körfolyamatában alkalmazott univerzális traktorok mai változatainak üzemeltetése során különválasztható a szállítási üzemmód.
1. kép. Szemes termények szállításában a gyűjtő-átrakó kocsik használata megkönnyíti a szállításszervezést
Ennek és a széles körben alkalmazott rugózott mellsőhídnak, illetve a vezetőülés beépítésének köszönhetően szinte minden traktoros szállítógépcsoport kihasználhatja a 40 km/h max. szállítási sebességet. A szállítóeszközök eltérő teherbírásával és eltérő geometriai méreteivel a telepi fogadóhelyek geometriai méretei és átbocsátóképessége szempontjából is számolni kell.
Mérések
A szárító-tároló telepre beszállított terményt a telepnek mennyiségi és minőségi szempontból át kell vennie. A minőségi átvétel kézi mintavételezéssel történik, és ma még alapvetően a nedvességtartalom és a hektoliterszám meghatározására terjed ki. E célra kalibrált mérőhengereket, szárítószekrényt és nagypontosságú labormérlegeket USB-PC csatlakozással használnak. A mennyiségi átvétel mérlegeléssel történik, ennek bizonylatolására mérlegjegyet állítanak ki. Erre a célra a mezőgazdasági üzemekben korszerű híd- és talajfelszín feletti elektrotenzometrikus mérlegek állnak rendelkezésre. Az elektrotenzometrikus mérőcellákkal szerelt elektromos mérlegek – a konstrukcióból adódóan – nem tartalmaznak mozgó elemeket, vagyis a mechanikai igénybevételnek jól ellenállnak. A beépített mérőcellák vagy mérőcsapok általában önbeálló terhelésfelvevő felülettel nedvesség elleni, elfordulás és korrózió elleni védelemmel készülnek. Az e berendezések által adott jel – megfelelő mérőerősítővel – nagy távolságra elhelyezett kijelzőre juttatható.
Az elektromos hídmérlegek nagypontosságú kalibrációval és nagy méréshatár-tartománnyal, széles geometriai méretválasztékkal, pótkocsis szerelvények egyidejű mérésére pedig akár hosszirányú ikertelepítésű változatban – 3 m szélességgel, 6-20 m hosszal, 2×7, illetve 20-10 m hosszúsággal –is rendelkezésre állnak (2. kép).
A mezőgazdasági üzemben használható komplett rendszerek a mérleghez kapcsolódó kijelzőkből, másodkijelzőkből, a PC-hez való csatlakozásból – vezetékes vagy vezeték nélküli (USB, RS 232) – hídmérleg szoftverből, hardverből, nyomtatóból, adatbáziskezelőből és esetleges kiegészítőkből állhatnak, ezek: sorompók, infrasorompók, jelzőlámpák, kamerák, azonosító kártyák. Ezt a felépítést a 2. ábra szemlélteti.
Fogadás és tárolás
A tárolótelepeken az anyag a mintavételezés és mérlegelés után az előtároló fogadótérre kerül. Ennek kialakítása biztosítja, hogy a mai korszerű mezőgazdasági traktoros és tehergépkocsis szállítóeszközök a tárolótelepi fogadóhelyet – az eltérő geometriai méretek ellenére is – jól meg tudják közelíteni. Az előtároló fogadóhelyek építészeti kialakítása biztosítja a hátrafelé és két oldalra, kocsiszekrény-billentéssel történő szemestermény-ürítést. Ebből a szempontból a lehordószerkezetes vagy letolólapos pótkocsik alkalmazása könnyebb ürítési lehetőséget nyújt.
A kisebb kapacitású szárító-tároló telepeket egyszerűbb technológiai vonallal építik ki, ebben az esetben általában nem alkalmaznak előtisztítást. A mai korszerű arató-cséplő gépek – pontos beállítás mellett – 98-99% szemtisztasági értékekkel dolgozhatnak. Ebben a technológiai vonalban a kisebb teljesítményű mobil szárítókra az anyagot mobil csigás szállítóeszközök viszik fel. A technológiai vonal egyéb anyagmozgató berendezései szintén a csigás szállítóberendezések. A csigás felszedők és szállítóberendezés szállítócsigája zárt házban csapágyazott tengelyre tűzött csigalevelekből áll. A gabona, illetve a szemestermény szállítására természetesen a technológiai vonalba beilleszthetőek a különböző geometriai méretű és teljesítményű szállítószalagok.
2. kép. A hídmérlegek méretei és méréshatára a tehergépkocsis és traktoros pótkocsik mérlegelését is lehetővé teszi
A kisebb kapacitású előtároló fogadóhelyen a szemes termények manipulálására felhasználhatók a magajáró csúszókerék-kormányzású, a teleszkópos és a traktoros homlokrakodók, nagy raktérfogatú szemestermény-tároló kanállal.
Az elektrotenzometrikus mérőcellákkal szerelt elektromos mérlegek – a konstrukcióból adódóan – nem tartalmaznak mozgó elemeket
A tárolótéren belül a szemes termények anyagmozgatásának, szállításának hatékony eszközei a nyomó vagy szívó-nyomó üzemmódban dolgozó gabonafúvók. A nyomó üzemmódban dolgozó gabonafúvóknál a fogadógaratba mechanikusan berakott szemes termény – cellás adagolón keresztül – a ventilátor vagy rootfúvó légáramába jut, és csővezetéken keresztül a légáram szállítja a rendeltetési helyére.
A szívó-nyomó üzemben dolgozó berendezésnél a ventilátor vagy rootfúvó szívó oldala által keltett vákuum a szívófejen és csővezetéken keresztül a leválasztóciklonba juttatja az anyagot. A ciklonban az anyag – a cellás adagolón keresztül – a nyomóoldalra kerül, és a nyomás alatti légáramba kerül elszállításra (3. kép).
Depó és torony
A nagyobb teljesítményű és bonyolultabb technológiai vonallal dolgozó szárító-tároló telepekre érkező terményt deponálják az előtároló fogadótéren. A nagy előtárolási volumen miatt erre az anyagmozgatási feladatra a nagy raktérfogatú szemesterménykanállal felszerelt, nagy emelőképességű, hátsókerék-kormányzású homlokrakodógépek használhatók hatékonyan. Az anyagot innen láncos szállító, rédler juttatja a serleges felhordókra, majd onnan surrantással a tisztítóberendezésre kerül. A tisztítóból a terményt (kalászos gabonáknál általában nem kell szárítani) így azt újabb konstrukciójú serleges felhordó, illetve vízszintes szállítórendszer a tranzittárolóba vagy – közvetlen betárolás esetén – a láncos szállító a tárolórendszerbe juttatja (4. a, b kép).
A rédlerek, láncos szállítóberendezések működésére jellemző, hogy a zártszekrényes kialakítású keretszerkezetben végtelenített láncra szerelt műanyaglapátok kíméletesen szállítják a szemes terményt.
A tárolótornyok betárolóberendezései a serleges felhordók, láncos szállítók, szállítószalagok. A kitároló, anyagmozgató berendezései – a különböző kialakítású bolygócsigák – mindig beépített berendezések. Egyes kúpos fenekű tárolóknál az egész termény, míg síkpadozatú toronytárolókból a termény egy része gravitációsan üríthető. A horizontáltárolók nagyobb kapacitású változataiban a betároló anyagmozgató berendezéseket többnyire különböző kialakítású felsőpályás rédlerek jelentik (5. kép). Ezekkel a berendezésekkel 4-5 m magasságú halmazok képezhetők. A horizontáltárolók belső tere jól kihasználható. A kisebb tárolókapacitású horizontáltárolókba gyakran nem építenek be anyagmozgató gépsort. Ebben az esetben is homlokrakodó gépekkel oldható meg a betárolás, valamint jól kihasználhatók – az előzőekben ismertetett – telepíthető gabonafúvók, szállítószalagok, csigás felszedő szállítóeszközök.
A teleszkópos rakodók előnyei
A horizontáltárolókból a szemes termények kitárolására szintén ezek az eszközök telepíthetők, és szemestermény-rakodó kanállal felszerelt homlokrakodó gépek használhatók.
2. ábra. Tárolótelepek elektronikus mérlegelési és szoftveres rendszere
3. kép. Nagyteljesítményű szívó-nyomó üzemű gabonaszállító
4. a., b. kép. Korszerű előtárolóval és beépített anyagmozgató rendszerrel kialakított tárolótér
5. kép. Részlet a toronysilók anyagmozgatási rendszeréből
6. kép. Szemestermény-kitárolás horizontáltárolóból teleszkópos homlokrakodóval
Mind a be-, mind a kitárolás során – az egyéb homlokrakodó gépekhez képest – a teleszkópos homlokrakodók számos előnnyel rendelkeznek (6. kép). Ilyen előny, hogy a szemestermény-tárolókban a be- és kitárolás során – mivel a bejárati ajtók általában szűkre méretezettek és a belső mozgástér is nagymértékben korlátozott – a gépkezelők nagy hasznát veszik a nagy alákormányzási szöggel dolgozó négykerékkormányzásnak. A teleszkópos rakodógépeknek tehát az egyik nagy előnyük a négykerékkormányzásból adódó kis fordulási helyszükséglet, illetve a bonyolultabb és finomabb helymegközelítésre alkalmas oldalazó kormányzású üzemmód. A teleszkópos homlokrakodók kapcsolható két-, négykerék- és oldalazó kerékkormányzással egyaránt üzemeltethetők. Szemestermény kitárolásában és szállítóeszközre rakodásában a várható rakodási teljesítmény 90-100 t/h körül alakulhat.
További előny, hogy a teleszkópos rakodógépek emelési magassága és gémkinyúlása, a munkaeszköz billentési szöge biztosítja a szóródásmentes rakodást. A megrakott szállítóeszközt, illetve a felrakott terményt minden esetben mérlegelni kell.
Összefoglaló
Végül megállapítható, hogy a korszerű tárolótelepek – a kapacitástól függetlenül – a szemes termények minőségi átvételére megfelelő – bár többnyire kézi – mintavevő rendszerrel, de pontos laboratóriumi digitális mérlegekkel, mérőeszközökkel, szárítószekrénnyel vannak felszerelve. A mennyiségi átvételt pedig már többségében PC-hez kapcsolható elektromos hídmérlegek végzik, melyek USB-PC-csatlakozáson keresztül biztosítják szoftveres alkalmazással a digitális adatátvitelt és az elektronikus üzemvitelt.
A korszerű, különböző technológiájú nagyüzemi szárító-tároló telepeken – a technológiai elemeket kiszolgáló, beépített anyagmozgatóberendezések – az általában vízszintes anyagmozgatásra láncos szállítót, függőleges anyagmozgatásra serleges felvonót használnak, de alkalmaznak még ki- és betároló csőcsigákat, bolygócsigákat, csigás vályúkat. A tárolótelepi nagy volumenre, anyagmozgatási feladatokra ezek mellett jól használhatók, illetve nem nélkülözhetők a nagy raktérfogatú, kanállal szerelt homlokrakodó gépek, elsősorban a teleszkópos homlokrakodók.
SZERZŐ: DR. KELEMEN ZSOLT MŰSZAKI SZAKÉRTŐ
