A minisztérium rendkívüli könnyítést vezet be: a súlyosan károsodott kukorica silózása után is bejelenthető lesz az aszálykár, így a termelőknek nem kell választaniuk a kármentés és a kárenyhítés között.
Az idei, rendkívüli aszály újabb könnyítést kényszerített ki az agrárirányításból. Az Agrár- és Élelmiszer-gazdaságért Felelős Minisztérium módosítja a kárenyhítési szabályokat, hogy a kukoricatermelők a teljesen tönkrement állományt zölden levághassák és silózhassák anélkül, hogy emiatt elveszítenék a kárenyhítő juttatás lehetőségét.
Nem kell tovább a táblában hagyni a veszteséget
Az ország számos térségében a hosszan tartó csapadékhiány miatt a kukorica fejlődése megállt, a várható termés pedig sok helyen már messze elmarad a gazdaságosan betakarítható szinttől. Ilyen helyzetben a növény zölden történő levágása és silózása sok gazdaság számára az egyetlen ésszerű megoldás lehet, különösen ott, ahol az állattartás takarmányellátása is veszélybe kerül. A korábbi szabályozás azonban komoly dilemmát okozott: ha a gazdálkodó levágta a növényt, az veszélyeztethette a kárenyhítési jogosultságát, hiszen a kárbejelentéskor már nem volt ellenőrizhető a lábon álló állomány.
Utólag is bejelenthető lesz az aszálykár
A minisztérium ezért kezdeményezte a kárenyhítési rendelet módosítását. A tervezett szabályok szerint a termelők kivételesen a levágást követően is bejelenthetik az aszálykárt, legkésőbb 2026. augusztus 15-ig. A kárbejelentéshez továbbra is szükség lesz a gazdálkodó nyilatkozatára arról, hogy a szakszerű művelési kötelezettségének eleget tett és felelősen járt el. Emellett a mobilGAZDA alkalmazással készített georeferált fényképet is csatolni kell, amely igazolja, hogy az érintett területen már nincs lábon álló növény.
A takarmány lehet most a legnagyobb érték
A könnyítés különösen fontos lehet az állattartó gazdaságok számára. Egy kiszáradt kukoricatábla szemtermése sok esetben már nem menthető meg, ugyanakkor silóként még hasznosítható lehet, mérsékelve a várható takarmányhiányt és a gazdaság veszteségeit. A minisztérium hangsúlyozza, hogy a szabályozás célja nem a kárenyhítési rendszer fellazítása, hanem az, hogy a rendkívüli időjárási helyzetben a gazdálkodók szakmailag megalapozott döntéseket hozhassanak anélkül, hogy emiatt elesnének a támogatástól. A rendszer továbbra is csak a tényleges károk enyhítését szolgálja.
Újabb jele annak, hogy rendkívüli év előtt áll az ágazat
A rendeletmódosítás még folyamatban van, de a tárca szerint a termelők a veszteségek mérséklése érdekében a szükséges kármentési munkálatokat már most megkezdhetik. Az intézkedés jól mutatja, hogy az idei aszály már nem elszigetelt termőtáji problémát jelent, hanem országos kihívássá vált. A kukoricában várható terméskiesés várhatóan a takarmánypiacra, az állattenyésztés költségeire és végső soron a gabonapiac alakulására is hatással lesz. A mostani könnyítés ugyan nem pótolja az elveszett termést, de lehetőséget ad arra, hogy a gazdálkodók legalább a még hasznosítható biomasszát megmentsék, miközben a kárenyhítési jogosultságuk is megmarad.
Forrás: kormany.hu
MezőHír Tudástár: kárenyhítés – a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer része, amely meghatározott feltételek teljesülése esetén pénzügyi támogatást nyújt a természeti károk – például aszály – miatt terméskiesést szenvedő gazdálkodóknak. Célja a veszteségek mérséklése, miközben ösztönzi a szabályszerű kárbejelentést és a felelős gazdálkodási gyakorlatot.