A klímaváltozás már nemcsak a terméshozamokat befolyásolja, hanem teljesen átrajzolja a világ zöldség- és gyümölcstermesztését. Azok az országok és gazdaságok kerülhetnek előnybe, amelyek biztosítani tudják az öntözővizet, miközben a hagyományosan erős termelő térségek egyre nagyobb költségekkel és időjárási kockázatokkal küzdenek.
Ezermilliárdos veszteséget okozott az időjárás
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint 1991 és 2023 között a természeti katasztrófák 3260 milliárd dollár veszteséget okoztak a világ mezőgazdaságának. Ez idő alatt a zöldség- és gyümölcságazat 2,8 milliárd tonna termést veszített el. A szakértők szerint azonban ma már nem is feltétlenül a terméskiesés a legnagyobb probléma.
A nyereség olvad el, nem a termés
Kateryna Zvierieva nemzetközi agrárpiaci elemző szerint a klímaváltozás egyre inkább a jövedelmezőséget veszélyezteti. Előfordulhat, hogy egy gazdaság közel ugyanannyi termést takarít be, mint korábban, mégis jelentősen romlik az eredménye. Az öntözés, a jégvédelmi rendszerek, a biztosítások, a hűtés, a munkaerő és a betakarítás utáni veszteségek költségei ugyanis folyamatosan emelkednek. Egyetlen jégeső vagy hőhullám akár néhány nap alatt lenullázhatja egy egész szezon nyereségét.
A víz lett a legértékesebb inputanyag
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint Európában a mezőgazdasági károk 54 százalékát az aszály okozza. Ez messze meghaladja a heves esőzések, a fagyok vagy a jégesők által okozott veszteségeket. A szakértők szerint 2030-ra már nem a termőföld mennyisége, hanem a biztos vízellátás határozhatja meg egy kertészet versenyképességét.
Aki rendelkezik megbízható öntözési lehetőséggel, stabilabban termelhet, jobb minőséget érhet el, és könnyebben alkalmazkodhat a szélsőséges időjáráshoz.
Új nyertesek emelkednek fel
A klímaváltozás a termelési térképet is átrajzolja. Marokkó és Egyiptom az elmúlt években jelentősen erősítette pozícióját a paradicsom, a bogyós gyümölcsök, a citrusfélék, a hagyma és az édesburgonya exportjában. Előnyüket nemcsak az alacsonyabb költségek, hanem az öntözési beruházások, a modern logisztika és a tudatos exportstratégia is erősíti. Üzbegisztán szintén egyre fontosabb szereplővé válik a cseresznye, a csemegeszőlő és más csonthéjas gyümölcsök piacán.
A mediterrán országok egyre nagyobb nyomás alatt vannak
Miközben új szereplők erősödnek, Dél-Európa versenyelőnye fokozatosan csökken. Spanyolország, Olaszország és Görögország továbbra is meghatározó zöldség- és gyümölcstermelők, de az ismétlődő aszályok, a vízhiány és az emelkedő termelési költségek egyre jobban szűkítik a nyereséget. A kisebb gazdaságok különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek, mivel kevésbé tudnak beruházni öntözésbe vagy korszerű technológiákba.
Kétféle gazdaság maradhat talpon
A szakértők szerint a jövőben két jól elkülöníthető üzleti modell rajzolódik ki. Az egyik oldalon azok a termelők állnak, akik öntözéssel, jégvédelemmel, hűtőkapacitással, precíziós technológiákkal és diverzifikált értékesítéssel képesek kezelni a klímakockázatokat. A másik oldalon azok a gazdaságok lesznek, amelyek korlátozott vízkészlettel, gyenge infrastruktúrával és kevés beruházási lehetőséggel működnek. Számukra egyetlen szélsőséges szezon is komoly pénzügyi veszélyt jelenthet.
Forrás: EasFruit
MezőHír Tudástár: vízgazdálkodás – A vízgazdálkodás a mezőgazdaság és különösen a kertészet versenyképességét meghatározó tényező, amely az öntözővíz rendelkezésre állását, a vízkészletek hatékony felhasználását és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást foglalja magában. A megbízható vízellátás javítja a termésbiztonságot, a minőséget, a jövedelmezőséget és mérsékli az aszály okozta kockázatokat.
