Július 2-től az ország teljes területére elrendelték a tartósan vízhiányos időszakot. A döntés azt jelzi, hogy az aszály már nem csupán meteorológiai jelenség, hanem országos vízgazdálkodási problémává vált.
Az élő környezetért felelős miniszter 2026. július 2-i kezdettel Magyarország teljes területére elrendelte a tartósan vízhiányos időszakot. A döntést a vízgazdálkodásról szóló törvény alapján, a talajok vízháztartási állapota, valamint a hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével hozták meg. A közlemény a Hivatalos Értesítőben jelent meg.
A záporok nem oldották meg a problémát
Bár az elmúlt napokban a Dunától keletre több helyen alakultak ki záporok és zivatarok, ezek csak elszórtan hoztak számottevő csapadékot. Az ország nagy részén továbbra is súlyos a csapadékhiány. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint az elmúlt harminc nap során sok térségben még 20 milliméter csapadék sem hullott, ami 30–50 milliméteres elmaradást jelent a sokéves átlaghoz képest. Emiatt a talajok nedvességtartalma jelentősen lecsökkent, különösen a mélyebb rétegekben.
Az Alföldön már több mint 100 milliméter víz hiányzik
A legsúlyosabb helyzet az Alföldön és a Mezőföldön alakult ki, ahol a talajok telített állapotához képest több mint 100 milliméter nedvesség hiányzik. Ez már a kapás kultúrák, a napraforgó, a kukorica és a szója fejlődésére is komoly hatással van, miközben az őszi vetések terméseredményeit is tovább ronthatja. A szárazságot fokozza, hogy napközben a levegő relatív páratartalma sokfelé 20–30 százalék alá csökken, ami erős légköri aszályt idéz elő. Ilyenkor a növények párologtatása felgyorsul, miközben a talajból már alig tudnak vizet felvenni.
Az aratásra is rányomja bélyegét
A vízhiány nemcsak a fejlődő növényállományokat érinti. A rendkívül száraz és forró időjárás az aratási munkákat is megnehezíti, növeli a tűzveszélyt, valamint fokozza a szemveszteség és a termésminőség romlásának kockázatát. Az előrejelzések szerint országos, érdemi csapadékra legkorábban a jövő hét közepétől lehet esély, addig azonban az aszály várhatóan tovább erősödik.
Egyre inkább alkalmazkodni kell
A tartósan vízhiányos időszak elrendelése nem pusztán adminisztratív lépés. Egyértelmű jelzés arra, hogy a magyar mezőgazdaságban a vízgazdálkodás, a talajnedvesség megőrzése és az öntözés fejlesztése már nem jövőbeni feladat, hanem azonnali alkalmazkodási kényszer. Az idei év ismét azt mutatja, hogy a termelés biztonságát egyre kevésbé lehet kizárólag a természetes csapadékra alapozni.
Forrás: Hivatalos Értesítő (Magyar Közlöny)
MezőHír Tudástár: tartósan vízhiányos időszak – a vízgazdálkodási jogszabály alapján elrendelhető állapot, amelyet a talaj vízháztartása és a hidrometeorológiai előrejelzések indokolnak, és amely hivatalosan jelzi, hogy a természetes vízkészletek hiánya tartósan veszélyezteti a mezőgazdasági termelést, a talajnedvességet és a vízgazdálkodási beavatkozások szükségességét.
