A tavaszi fagyok ismét megtizedelték több termőtáj ültetvényeit, miközben Tolna vármegye egyre stabilabb kajszitermő körzetté válik. A NAK szerint azonban a valódi megoldást nem a szerencse, hanem a megfelelő termőhely, fajta és technológia jelenti. Az idei kajsziszezon ismét rávilágított arra, milyen kiszolgáltatott a hazai gyümölcstermesztés az időjárási szélsőségeknek. Miközben az ország több hagyományos kajszitermő vidékén jelentős fagykárokat okozott a tavasz, Tolna vármegye ültetvényein kedvezőbb képet mutat a szezon – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleményéből. A korai és középérésű fajták betakarítása már megkezdődött, és várhatóan július végéig tart. A gazdálkodóknak azonban az idei évben nemcsak a fagyokkal, hanem a tartós hőséggel is meg kell küzdeniük, amely felgyorsítja az érési folyamatokat, így több fajta szedése is egyszerre válhat esedékessé.
Nem minden termőtáj viseli egyformán a klímaváltozást
Magyarországon mintegy 5500 hektáron termesztenek kajszit. A legnagyobb termőtáj továbbra is Bács-Kiskun vármegye, ahol azonban az ültetvények jelentős része tíz évből hat-hét szezonban számottevő fagykárt szenved. Hasonlóan kedvezőtlen a helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is. Ezzel szemben Tolna az elmúlt években egyre megbízhatóbb termőtájjá vált. A NAK szerint az idei termés itt kedvezően alakul, ami jól mutatja, hogy a megfelelő adottságú termőhelyek felértékelődnek a változó klíma mellett.
Nem a fagyvédelem az egyetlen válasz
A kamara hangsúlyozza, hogy a kajszitermesztés sikerét nem kizárólag az időjárás határozza meg. Bár a tavaszi fagyok elleni védekezés fontos, önmagában nem garantálja a biztonságos termelést. Komoly problémát jelent, hogy számos hazai ültetvény ökológiailag kevésbé alkalmas termőhelyre került, ráadásul sok esetben olyan fajtákat telepítettek, amelyeket mediterrán viszonyokra nemesítettek. Ezek a korai virágzású fajták Magyarországon jóval nagyobb fagykockázatnak vannak kitéve.
A NAK szerint a gazdaságos termesztés alapja három tényező összehangolása a megfelelő termőhely kiválasztása, az adott térséghez alkalmazkodó fajta telepítése, valamint korszerű termesztéstechnológia alkalmazása. A szervezet kiemeli, hogy új ültetvényeket csak többéves gazdasági értékvizsgálatokon bizonyított fajtákkal érdemes létesíteni.
Óriási tartalék van még a magyar kajsziban
A hazai kajszitermés hosszabb távon is erősen ingadozik. Jó években 15–25 ezer tonna termett, az elmúlt öt év átlagában azonban mindössze mintegy 6500 tonna körül alakult a termésmennyiség. Pedig a piac fel tudná venni a hazai gyümölcsöt. Magyarország jelenleg még a belföldi keresletet sem képes teljes mértékben kielégíteni, miközben a kajszi keresett áru mind a frisspiacon, mind a feldolgozóiparban.
A NAK úgy látja, hogy tudatos fajtaválasztással, korszerű technológiával és a megfelelő termőhelyek előtérbe helyezésével akár 10–15 éven belül évi 50 ezer tonnára is növelhető lenne a hazai termés.
Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közleménye az MTI nyomán.
MezőHír Tudástár: kajszitermés – a kajszibarack-termesztés egy adott időszakban betakarítható termésmennyisége és minősége, amelyet elsősorban a termőhely adottságai, a fajtaválasztás, a termesztéstechnológia, valamint a tavaszi fagyok és más időjárási tényezők határoznak meg, ezért a klímaváltozás hatására jelentős térségi és évenkénti eltéréseket mutathat.
