Az ökológiai gazdálkodás gyors bővülése új helyzetet teremt a vetőmagpiacon: egyre nagyobb szükség lesz olyan fajtákra, amelyek valóban bio körülmények között teljesítenek jól.
A bio már nem mellékszál a mezőgazdaságban
Az ökológiai gazdálkodás Magyarországon az elmúlt években látványos növekedésen ment keresztül. 2025 végére már több mint 400 ezer hektárt vontak ökológiai művelés alá, ami a hazai mezőgazdasági területek 8,5 százalékát jelenti. A célok szerint ez az arány az évtized végére akár 10–12 százalékra is emelkedhet. Ez nemcsak több bioterméket jelenthet a piacon, hanem egy kevésbé látványos, de annál fontosabb ágazatot is felértékel: az ökológiai vetőmagot. A bio termelés ugyanis nem állhat meg ott, hogy a gazda nem használ műtrágyát vagy szintetikus növényvédő szert. A vetőmag kérdése ugyanúgy stratégiai pont.
A vetőmag lesz a bio következő nagy kérdése
Dr. Mikó Péter, a Vetőmag Szövetség ökovetőmag munkacsoportjának vezetője szerint a szektor fejlődését felismerve a szervezet hat évvel ezelőtt hozta létre az ökológiai vetőmaggal foglalkozó munkacsoportját. A cél egyértelmű: növelni kell az ökovetőmagok hazai felhasználását, és ösztönözni kell a Magyarországon jellemzően exportcélra termelő vetőmagcégeket, hogy termékeik a hazai gazdálkodók számára is jobban elérhetők legyenek.
Ez azért kulcskérdés, mert az ökológiai gazdálkodásban sokszor még ma is olyan fajták kerülnek a földbe, amelyeket hagyományos, intenzív termesztési körülményekre nemesítettek. Csakhogy ami nagy inputszint mellett jól működik, az nem biztos, hogy bio rendszerben is ugyanazt tudja.

Nem minden fajta bírja a bio valóságot
Az ökogazdálkodás más logikát követ. Itt a fajta nem támaszkodhat ugyanúgy műtrágyára, intenzív növényvédelmi beavatkozásokra vagy erős kémiai háttérre. Nagyobb szerepe van a gyökérzetnek, a betegségekkel szembeni ellenálló képességnek, a gyomelnyomó képességnek, a tápanyag-hasznosításnak és annak, hogy a növény mennyire tud alkalmazkodni az adott termőhelyhez. Éppen ezért kiemelten fontos a fajták ökológiai körülmények közötti vizsgálata. Ez segíti a gazdálkodókat a jobb fajtaválasztásban, egyúttal pedig ösztönzi az ökológiai nemesítés fejlődését is. Az idei évben a Nébih első alkalommal indított ökológiai fajta-regisztrációs kísérletet, amelybe két új fajtajelöltet jelentettek be.
Hat éve mérik, mi működik igazán
A Vetőmag Szövetség az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézettel és a Nébih-hel együttműködésben immár hatodik éve működteti az ökológiai posztregisztrációs fajtakísérleti rendszert. A program főként kalászos gabonákra koncentrál.
Az őszi búza vizsgálata évek óta zajlik, de a kísérletekben már árpa, tritikálé és tönkölybúza is szerepelt. Emellett az őszi borsó tesztelése is bekerült a programba, kisebb területi lefedettséggel pedig szójakísérletek is folynak. Ez a munka azért fontos, mert a termelőknek nem ígéretekre, hanem mérhető, hazai körülmények között szerzett tapasztalatokra van szükségük.
A bio már szinte minden ágazatban jelen van
Dr. Sipos Kitti, a Biokontroll Nonprofit Kft. tanúsítási részlegvezetője szerint ma már a növénytermesztés szinte minden ágazatában jelen van az ökológiai szemlélet. A szántóföldi kultúrák mellett a zöldségtermesztésben, a gyümölcs- és szőlőtermesztésben, valamint a gyógynövényágazatban is folyamatosan bővül az ökológiai termelés.
A szántóföldi növények között továbbra is a kalászosok dominálnak, de erősödik a borsófélék, a csemegekukorica, valamint az olajos növények, különösen a napraforgó és a szója szerepe is. A zöldségkultúrák közül a csemegekukorica, a zöldborsó, a sárgarépa, a paradicsom és a paprika számít meghatározónak. A gyümölcsök között az alma és a meggy népszerű, miközben a héjas gyümölcsök közül a dióültetvények száma is növekedett.
Nem csak piaci divat, szigorú rendszer
Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője szerint az ökológiai gazdálkodás az egyetlen olyan fenntartható élelmiszer-termelési rendszer, amely szigorú jogszabályi háttérrel és ellenőrzési rendszerrel ad garanciát a fogyasztóknak.
Az ökológiai termelésben nem használnak műtrágyát, GMO-t vagy szintetikus növényvédő szereket, és a feldolgozásban is korlátozott az adalékanyagok alkalmazása. A rendszer középpontjában a talajélet, a szervesanyag-alapú tápanyag-utánpótlás, a vetésforgó és a növényvédőszer-terhelés csökkentése áll. Ez környezetvédelmi szempontból sem mellékes. A műtrágyák mellőzésével mérsékelhető a nitrátok talajba és vízbázisokba jutásának veszélye, ami a vízvédelemben is fontos szerepet ad az ökogazdálkodásnak.
2036 után már nem lesz kibúvó
A következő évtized döntő lehet az ökológiai vetőmagágazat számára. Az uniós ökorendelet értelmében 2036-ig még adható derogáció, vagyis kivételes engedély a nem csávázott, konvencionális vetőmagok használatára. Ezt követően azonban az ökológiai gazdálkodásban kizárólag ökológiai vetőmag alkalmazható majd. Ez komoly feladat elé állítja az ágazatot. Tíz év alatt megfelelő fajtakínálatot, stabil vetőmag-elérhetőséget, hazai tapasztalatokra épülő ajánlásokat és működő piaci kapcsolatokat kell kialakítani. A hazai ökológiai cselekvési tervben megfogalmazott célok, köztük a 10 százalékos ökológiai területi arány elérése 2028-ig, tovább növelhetik az ökovetőmagok iránti keresletet.
A tanulság: aki most lép, előnyt szerezhet
Az ökológiai vetőmagpiac növekedése nem távoli lehetőség, hanem már elindult folyamat. A gazdáknak jobb fajtákra, a nemesítőknek pontosabb visszajelzésekre, a vetőmagcégeknek pedig erősebb hazai jelenlétre lesz szükségük. A bioágazat jövője nemcsak a fogyasztói polcokon, hanem a vetőmag-előállításban és a fajtaválasztásban is eldől. Aki időben felismeri ezt, nemcsak alkalmazkodik a szabályokhoz, hanem piaci előnyt is építhet.
Forrás: Sajtóközlemény
MezőHír Tudástár: ökológiai vetőmag – Olyan vetőmag, amelyet az ökológiai gazdálkodás előírásainak megfelelő körülmények között állítanak elő és tanúsítanak. Az ökológiai termesztésben alkalmazott fajtáknak jó alkalmazkodóképességgel, betegségekkel szembeni ellenállósággal és hatékony tápanyag-hasznosítással kell rendelkezniük, ezért kiválasztásuk meghatározó a bio gazdálkodás eredményessége szempontjából.
