Egy osztrák kertészet nem új üvegházat épített, hanem megemelte a régit. Az eredmény: erősebb növényállomány, jobb klímakontroll és akár 6 fokkal alacsonyabb belső hőmérséklet.
A hőség maradt, de az üvegház okosabb lett
Európa-szerte egyre keményebb próba elé állítja a kertészeteket a nyári hőség. Az osztrák Tadtenben működő Gartenbau Sattler sem kivétel, ahol koktélparadicsomot termesztenek. A szélsőséges időjárás itt sem tűnt el, de a kertészet olyan műszaki választ adott rá, amely látványosan javította a termesztési körülményeket. Lukas Sattler szerint a növények erősebbek, mint tavaly, és az üvegház klímája is könnyebben szabályozható. A különbséget egy téli beruházás hozta meg: a 4,8 hektáros üvegházat 1,7 méterrel megemelték.
Nem bontottak, emeltek
A kertészet számára a teljes újjáépítés nem volt reális megoldás. Nemcsak a magasabb költség miatt, hanem azért sem, mert egy új üvegház építése több engedélyezési és szabályozási kérdést vetett volna fel, ráadásul akár egy teljes évre is leállíthatta volna a termelést.
Ez egy olyan vállalkozásnál, amely stabil kiskereskedelmi kapcsolatokra és folyamatos paradicsomellátásra épít, komoly üzleti kockázat lett volna. A termékek iránti kereslet évről évre nő, a termelést pedig ehhez igazítják. Ilyen helyzetben egy év kiesés nem egyszerű technológiai szünet, hanem piacvesztési veszély. A megoldás végül az lett, hogy az üvegház meglévő szerkezetét 4,5 méterről 6,2 méterre emelték. A tető jó állapotban volt, ezért nem kellett kidobni egy működőképes rendszert. A szerkezet megemelésével a termesztő nagyobb légtérhez jutott, miközben elkerülte a teljes átépítés hosszú leállását.
A növény feje már nincs a tető alatt
A változás a gyakorlatban is látványos. A beruházás előtt ebben az időszakban a növények csúcsa nagyjából 50 centiméterre volt a tetőtől. Most már körülbelül 1,2 méter távolság van a hajtáscsúcsok és az üvegház teteje között. Ez nem apró részlet. A nagyobb légtér stabilabb klímát ad, mérsékli a hőingadozást, és több mozgásteret biztosít a páratartalom, a hőmérséklet és a növényállomány generatív-vegetatív egyensúlyának szabályozásában. Lukas Sattler beszámolója szerint az üvegház belső hőmérséklete most körülbelül 28 Celsius-fok, míg tavaly ugyanebben az időszakban 34 fok volt.
Hét hét alatt vissza a termelésbe
A kihívás az időzítés volt: gyorsan, pontosan és úgy kellett dolgozni, hogy a termelő minél hamarabb visszatérhessen a termesztéshez. A projekt végül 7 hét alatt lezárult: az üvegházat megemelték, majd ismét zárhatóvá tették. A munka télen zajlott, az új ültetés az ötödik héten indult újra, vagyis nagyjából három héttel később, mint a megszokott menetrend szerint.
Párásítás és szellőztetés: a hőség elleni második védvonal
Az üvegházemelés mellett további műszaki fejlesztések is történtek. Nagynyomású párásítórendszert telepítettek, és megújították a függőleges szellőztetőegységeket is. Ezek a rendszerek különösen a nagy hőterhelésű időszakokban adnak plusz szabályozási lehetőséget.
Lukas Sattler szerint a nagynyomású párásítás nélkül az üvegház belső hőmérséklete körülbelül 3 fokkal magasabb lenne, mint a külső hőmérséklet. A megemelt szerkezettel és a párásítással együtt viszont az üvegház belső hőmérsékletét közel a külső értéken tudják tartani, a nap későbbi szakaszában pedig akár annál alacsonyabban is. Ez a hajtatott paradicsomtermesztésben komoly előny. A túlmelegedés rontja a növény kondícióját, a kötődést, a fejlődési ritmust és végső soron a termésbiztonságot is. A jobb klímakontroll tehát nem kényelmi kérdés, hanem közvetlenül termelési tényező.
A nappali forróságnál is alattomosabb az éjszaka
A mostani európai hőségben azonban még az új rendszer mellett is maradnak kihívások. Lukas Sattler szerint sokszor nem is a nappali magas hőmérséklet a legnagyobb gond, hanem az, hogy éjszaka sem hűl le eléggé a levegő. Nyáron hosszabb időszakokon át nem süllyed 20 fok alá az éjszakai hőmérséklet, ami megnehezíti a növények regenerálódását. A jó hír, hogy az állomány idén sokkal erősebb, mint tavaly. A termesztési szezon ugyan három héttel később indult az üvegházemelés miatt, ezért a terméseredményeket még korai összehasonlítani, de a növények jobban viselik a meleg éjszakákat.
Kevesebb beavatkozás, több fény
A tavalyi évhez képest a meleg időszakokban kevesebb korrekcióra van szükség. A kertészet egy második árnyékolóernyő telepítését is mérlegeli, de ehhez elektromos fejlesztésekre lenne szükség, így jelenleg egyernyős rendszerrel dolgoznak. Érdekes változás, hogy míg tavaly bizonyos helyzetekben zárni kellett az ernyőt, idén Lukas Sattler igyekszik ezt elkerülni, hogy a növények minél több természetes fényt hasznosíthassanak. Az eddigi tapasztalatok alapján a rendszer jól működik: a növényállomány erősebb, a klíma stabilabb, a termelő pedig több mozgástérrel tud reagálni a szélsőségekre.
A tanulság: nem mindig új üvegház kell, hanem jobb légtér
A Gartenbau Sattler példája fontos üzenet a kertészeti ágazat számára. A klímaváltozás és a hőhullámok miatt a régebbi üvegházak sok helyen technológiai korlátba ütköznek, de nem minden esetben a teljes bontás és újjáépítés az egyetlen út. A nagyobb belmagasság, a jobb légpuffer, a korszerű párásítás és a hatékonyabb szellőztetés együtt olyan klímaszabályozási előnyt adhat, amely közvetlenül javítja a növényállomány állapotát. A szélsőséges időjárás nem tűnik el, de megfelelő beruházással kezelhetőbbé válhat. A kertészetek következő nagy kérdése ezért nemcsak az lesz, hogyan termeljenek többet, hanem az is, hogyan tartsák életben és teljesítőképességben a növényt akkor, amikor kint már a klíma diktál.
Forrás: HortiDaily
MezőHír Tudástár: klímaszabályozás – Az üvegházakban alkalmazott technológiai megoldások összessége, amelyek a hőmérsékletet, a páratartalmat, a légmozgást és a fényviszonyokat szabályozzák a növények optimális fejlődése érdekében. A korszerű klímaszabályozás – például párásítással, szellőztetéssel és árnyékolással – mérsékelheti a hőstresszt, javíthatja a termésbiztonságot és növelheti a termesztés hatékonyságát.
