A kormány szeptember 1-ig felülvizsgálja a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának szabályait. A döntés az agrárium számára különösen fontos, hiszen több mezőgazdasági ágazatban a szezonális és időszakos munkák elvégzése ma már elképzelhetetlen rugalmas munkaerő-ellátás nélkül. A felülvizsgálat célja kettős: egyrészt a hazai munkaerőpiac védelme, másrészt azoknak a feltételeknek a biztosítása, amelyek nélkül az agrártermelés és a gazdaság stabil működése veszélybe kerülne.
Egyeztetés jön az ágazatokkal
Bóna Szabolcs a közösségi oldalán úgy fogalmazott, a döntések előkészítése során még június végén egyeztetést kezdeményeznek az érintett ágazatok képviselőivel, köztük az agrárium szereplőivel is. Ennek keretében áttekintik a különböző foglalkoztatási jogviszonyokat, valamint azokat a garanciákat, amelyek a magyar munkavállalók érdekeit és a hazai munkaerőpiac védelmét szolgálják. Az agrárágazat esetében különösen érzékeny kérdésről van szó. A kertészetekben, zöldség- és gyümölcstermesztésben, állattartó telepeken, feldolgozói háttérmunkákban és szezonális betakarítási időszakokban gyakran rövid idő alatt van szükség nagyobb létszámú munkaerőre. Ha ez nem áll rendelkezésre időben, az közvetlen termelési kockázatot jelenthet.

Az agráriumban nem lesz munkaerőstop
A tájékoztatás szerint fontos kiemelni, hogy az agrárágazat működéséhez szükséges munkaerő biztosítása továbbra is zavartalan marad. Vagyis a szabályozás felülvizsgálata nem jelenti azt, hogy a mezőgazdaságban egyik napról a másikra megszűnne a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazásának lehetősége. A mezőgazdaságban leggyakrabban alkalmazott foglalkoztatási formák továbbra is változatlan feltételekkel elérhetők maradnak a harmadik országbeli munkavállalók számára. Ide tartozik a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély, a szezonális vendégmunkás engedély és a Nemzeti Kártya is.
A betakarítás nem vár a papírmunkára
Az agráriumban a munkaerőhiány nem elméleti probléma. A gyümölcsöt akkor kell leszedni, amikor érett; a zöldséget akkor kell betakarítani, amikor piacképes; az állattartásban pedig nincs olyan nap, amikor a munka elmaradhat. Ezért a szabályozásnál nemcsak munkaerőpiaci, hanem termelésbiztonsági szempontokat is figyelembe kell venni. A hazai munkavállalók érdekeinek védelme fontos cél, ugyanakkor az is világos, hogy bizonyos mezőgazdasági munkakörökben és szezonális időszakokban a hazai munkaerő önmagában sokszor nem elegendő. A rendszernek ezért egyszerre kell szigorúnak, átláthatónak és működőképesnek lennie.
Stabilitást vár az ágazat
A kormányzati célkitűzés szerint a szabályok felülvizsgálata úgy történik meg, hogy közben az agrárium és a gazdaság stabil működéséhez szükséges feltételek biztosítottak maradjanak. Ez különösen fontos azoknak a gazdaságoknak, amelyek előre terveznek szezonális munkacsúcsokkal, betakarítással, ültetvényápolással vagy állandó telepi feladatokkal. Az üzenet tehát egyértelmű: a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatási szabályai napirendre kerülnek, de az agráriumban továbbra is biztosítani kívánják a szükséges munkaerő-ellátást. A mezőgazdaság számára most az a legfontosabb, hogy a szabályozás ne okozzon bizonytalanságot ott, ahol a termelési időablakok szűkek, a munka pedig nem halasztható.
Forrás: Bóna Szabolcs Facebook oldala
MezőHír Tudástár: agrár munkaerő – a mezőgazdasági termeléshez szükséges hazai és külföldi munkavállalók összessége, amely különösen a kertészetben, gyümölcs- és zöldségtermesztésben, állattartásban, feldolgozásban és betakarítási időszakokban meghatározó; hiánya közvetlen termelési, minőségi és ellátásbiztonsági kockázatot okozhat.
